.jpg)
Az úgynevezett kiemelt projektekre a napokban tettek javaslatokat a régiók fejlesztési tanácsai a kormánynak, hogy az ajánlottak közül melyekre juthat uniós pénz az idén vagy jövőre. A régiók listáin szereplő projekteket megvizsgálják szakértők, valamint egy a kormány, a fejlesztési ügynökség, civil szereplők és a pénzek elosztásáért végső soron felelős irányító hatóság képviselőiből verbuvált zsűri. Elvileg azokra a projektekre bólinthat majd rá a kormány, amelyekkel e zsűri is egyetért; azonban az igazán nagy, valamint a főváros és annak környékét érintő tervek esetében nem kétlik a szakértők, hogy a politika dönt - írja a Népszabadság.
A következő másfél évre jutó csaknem 1900 milliárd forintnyi támogatás nagy részének sorsa itt eldől. - Ha a kormány július végi határozatában igent mond egy projektre, akkor abból politikai és komoly időveszteség nélkül aligha lehet kihátrálni - fejti ki Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda vezetője. S hogy egyedi úton a pénz mekkora részét kötik majd le, még kérdéses. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) korábbi nyilatkozatai szerint a pénz 40-50 százalékát kötik majd le egyedi úton felső határokat lehetett hallani, a szakértők azonban úgy vélik, nem lenne egészséges, ha a pénz több mint harmadára versenyeztetés nélkül kötnének szerződést.
Kizárhat egy-egy projektet a pályázatból, ha például kevéssé indokolható, hogy adófizetők pénzéből kell finanszírozni. Indokolt esetben a kormány döntése alapján ugyan kaphat ilyen támogatást magáncég is, ám nyilván egy ilyen döntést kellőképpen alá kellene bástyázni. Essősy szerint például a bioenergia-beruházásoknál jogos a kérdés: miért kell rá uniós pénz, ha az üzleti számítások szerint ezek három-öt éven belül termőre fordulhatnak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ugyanezt a kérdést a turisztikai célú beruházásoknál firtatja: miért ítélnek oda több milliárdot uniós pénzből, ahol a beruházás amúgy is sokat hoz majd a magánbefektetőnek?
Tartalmi kérdések olyan projektek kapcsán is felmerülhetnek, mint a pécsi Európa kulturális fővárosa projekt. Mint azt az egyik helyi illetékes a Népszabadságnak elmondta, egyelőre vita tárgyát képezi, hogy pontosan mit is kezdjenek hosszabb távon azzal a 10-11 milliárdos költségvetéssel tervezett Zsolnay kulturális negyeddel, amelynél egyelőre még az is kérdéses: sikerül-e időben elkészíteni.
Persze vannak üdítő kivételek is. Több régióban előre megmondták: kiemelt projektet csak a turizmus- és a gazdaságfejlesztés vagy épp az útfejlesztés témakörben támogatnak, megfelelően alátámasztva szakmai érvekkel, s több körben minden érintett szereplővel leegyeztetve.
Az EU a kifizetett támogatásait azonban szigorúan ellenőrzi: a szerződésben vállalt keresleti, forgalmi teljesítményt hozza-e a fejlesztés terméke (járnak-e elegen az úton vagy éppen a kultúrházba), és valóban annyiba került-e a megvalósítás, mint amennyit előre terveztek. Például, ha a tervben húsz nyílászáróról van szó, akkor az épületben is annyinak kell lennie - ha ezt nem így találják az ellenőrök, visszakérik a pénzt. Erre már Magyarországon is volt példa: az uniós hivatalnokok próbafúrásokkal becsülték a felhasznált beton mennyiségét egy Sapard-forrásból támogatott beruházásnál - majd miután a száz helyett csak 38 köbmétert találtak, viszszakérték a pénzt.
Kóka: 1500 milliárd uniós forrásból
Az unió szerint ki kell használni a jelenlegi időszakot
Pluszpénz a kórházaknak
Megújulnak a vasúti pályák
Az unió szerint nem kellenek újabb ajánlások Magyarországnak
Népszabadság