.jpg)
Az Egyesült Államok már többször is kifejezte nemtetszését az ügylet miatt. Washington elméletileg a 2006. szeptemberében meghosszabbított "iráni szankciós törvény" (Iran Sanctions Act) alapján léptethetne életbe ilyen intézkedéseket. A törvény értelmében az amerikai elnök az üzletkötést követő 90 napon belül szankciókat kezdeményezhet olyan külföldi cégek ellen, amelyek évi több mint 20 millió dollárt ruháznak be az iráni energiaszektorba. Az ügyletben sem az Európai Unió, sem az osztrák külügyminiszter nem lát semmi kivetnivalót.
A szankciók azt jelentenék, hogy az OMV csak korlátozott mértékben exportálhatna az Egyesült Államokba, s ugyancsak korlátozott mértékben importálhatna műszaki berendezéseket.
Az OMV szóvivője az ORF reggeli műsorában azt hangsúlyozta, hogy az OMV, mint Közép-Európa vezető kőolaj-és földgázipari csoportja az ügyelt révén növelni akarja Ausztria és Európa gázellátásnak biztonságát. Utalt arra, hogy Iránban számos más nemzetközi vállalat - Shell, Statoil, Total, ENI, Repsol - tevékenykedik, s valamennyien, beleértve az OMV-t is, betartják a rájuk vonatkozó törvényeket és előírásokat. Ugyanakkor velük szemben az USA nem tervez szankciókat. Az OMV már 2001 óta részt vesz Iránban egy szárazföldi nyersolaj-kitermelési programban, egy nemzetközi konzorcium vezetőjeként.
Irán rendelkezik a világ második legnagyobb földgázkincsével Oroszország után. Hatalmas olaj és gázkészletei nagy vonzerőt fejtenek ki a külföldi energiaipari vállalatokra még a meglehetősen magas politikai kockázat mellett is. Az Egyesült Államok ugyanakkor arra ösztökéli szövetségeseit, hogy ne hajtsanak végre fejlesztési beruházásokat Iránban és ezzel kényszerítsék nukleáris fejlesztési programjának feladására.
Gázipari óriásberuházás: a szándék már megvan
A meleg nem tett jót az OMV-nek
A BP is lehet partnere a Gazpromnak
Magyarország részt venne a horvát földgáztározó megépítésében (hanganyag)
MTI