Úton a milliárdos klubba - magyar startupok a világpiacon

- Mikor indult be és hol tart ma a hazai startup piac, melyek azok a vállalkozások akikre már érdemes odafigyelni és akikre nemsokára érdemes lesz?

- Négy évvel ezelőtt indult meg a hazai startup piac fejlődése, amikor társaimmal nonprofit jelleggel elindítottuk a Startup Underground konferenciát. Ez volt az első hazai esemény, amely célja a tudásátadás a közös tanulás volt egy olyan induló piacon, mint amilyen a mikrovállalkozásokat és innovatív ötleteket összefoglaló startup ekoszisztéma. A 2008-ban még pár száz főt megmozgató esemény 2011-re egy több száz fős mikrovállalkozó kört aktivizáló üzleti mozgalommá vált, és számos más kezdeményezés és startup verseny csatlakozott hozzá. A mikrovállalkozások rájöttek, hogy a cégépítéssel és befektetőszerzéssel kapcsolatos szaktudás leginkább a közösségből nyerhető ki, itthon ugyanis nincs olyan hagyománya és tudásköre a vállalkozói létnek, mint amilyen például a Szilícium völgyben vagy Európa fejlett innovációs térségeiben van.

Amíg például Németországban a klaszter-szisztéma hatékonyan támogatja a német gazdaság fejlődését, vagy Nagy Britanniában az üzleti inkubáció adja meg az első lökést az induló vállalkozásoknak, addig itthon a garázscégek egészen mostanáig alig kaptak támogatást, és tudásanyagot. A startup ekoszisztéma fejlődése tehát „underground” és közösségi jelleggel indult meg, amelynek itthon már látjuk első eredményeit. Ebből a leglátványosabb, hogy 3-4 év alatt vannak olyan világszinten is sikeres startupjaink, akikről itthon alig hallunk, de nemzetközi szinten már komoly sikereket értek el. Ilyen a több millió felhasználóval rendelkező Ustream és Prezi.com, továbbá az amerikai piacra gyártó Colorfront, vagy az amerikai tőzsdén sikeresen jelenlévő LogmeIn, vagy akár a legújabb találmány a Leonardo, amely számos nemzetközi díjat nyert el.

- Mitől lesz sikeres egy induló vállalkozás, mi az amitől még ilyen nagy lemaradással is a nemzetközi piacra juthat egy cég?

- A hazai innováció fejlesztése korábban csupán az elméleti tudásanyag és az egyetemi szférára korlátozódó támogatásra összpontosított, emiatt igazi üzleti sikerek nem is fejlődtek ki. Manapság sikert azonban az jelent, ha egy garázscégből pár év alatt nemzetközileg is piacképes és itthonra komoly technológiai hátteret telepítő startup fejlődik ki. Korábban az volt a fejlődés elképzelt motorja, hogy az induló vállalkozások fejlesszék a K+F aktivitásukat, mostanra a fő kihívás az lett, hogy egy startup (induló vállalkozás) képes-e a helyét megállni a nemzetközi piacon és képes-e ott megfelelő és piacvezető innovációval fellépni. Ez egy teljesen más típusú és fókuszú üzleti építkezést jelent, amely piaci perspektívájában is jelentős hozadékot jelent akár a teljes magyar gazdaság számára. Hiszen az ilyen módon bizonyító hazai mikrovállalkozások egyből a nemzetközi élbolyba kerülhetnek, komoly technológiai bázist alakítva ki Magyarországon. Addig amíg külpiacon értékesítenek és a nemzetközi piaci volumenek megszerzésén dolgoznak, addig a hazai bázisukon a nemzetközileg is piacképes technológiát, tudást transzferálják. Ez a teljes magyar gazdaság megújulásához vezethet. Én ezt tartom hosszabb távú sikernek és amennyiben ilyen mozgástere van egy startupnak, az válik sikeressé számomra és az összes hazai piaci szereplő részére. 

- Hogyan épülnek fel a startupok, jellemzően kik alapítják őket, mennyi pénzből? Van ennek egy bevált folyamata, vagy teljesen ad hoc módon működik?

- Itthon kialakulóban van a finanszírozás új modellje, amely az ilyen startup vállalkozások gründolásánál alapvető. Ennek lényege, hogy az induló vállalkozás, egészen az ötlettől a tőkebefektetésig több üzleti stáción, lépésen megy keresztül. Az ötlet fogantatásánál a fejlesztő és alapító csapat beléphet egy hazai inkubációs műhelybe, majd 2-4 milliós tőke és féléves tanulási folyamat után indulhat angyal- vagy seed tőkéért, amely tipikusan 20-60 millió forintos nagyságrendet tesz ki (pl. Day-One Kockázati Tőkealap), illetve megfelelően perspektivikus ötlet esetében felkeresheti a nyolc Jeremie-s tőketársaság egyikét, amelynél akár 1,5 milliós kockázati tőkebefektetést is kérhet cége fejlesztéséhez. Ezek alapvetően olyan tőkejuttatások, amellyel nem hitelhez, hanem a jellemzően kisebbségi tulajdonrészért cserébe tőkejuttatáshoz jut hozzá. Ez a mai válságos időszakban sok mikrovállalkozás esetében az egyetlen lehetséges finanszírozási forma, hiszen a gyakorlati tapasztalatok alapján egy garázscég számára alig létezik a banki finanszírozás lehetősége. Persze nem emiatt érdemes vállalni az ilyen típusú kockázati befektetést, hanem amiatt, mert az így elnyert tudás és befektetői gondolkodás mód képes a kisvállalkozást egy magasabb szintű üzleti működésre juttatni. Ez pedig a Szilícium völgyben évek óta működő modell, ahol évi csaknem évi ezer startup jut ilyen típusú kockázati tőkéhez. Itthon ez a szám egyelőre a pár tucatnyi feltőkésített céget jelenti, de ebben is pozitív változások várhatóak az elkövetkező években.

- Hogyan találkoznak a befektetőkkel, mennyire van ennek kultúrája Magyarországon?

Névjegy: Miskolczy Csaba a Blogter Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője, cége működteti a  Blogter.hu, az IndaVideobomb (indavideo.hu), a Mommo.hu, és a Hírfigyelő.hu oldalakat. A Blogter web 2.0-s szakmai műhelyként internetes médiacégek részére fejlesztett közösségi portálokat, például az Origo, a Sanoma, az Index.hu, a Népszabadság, a Média Hungária kft, a Magyar Reklámszövetség, vagy a HVG Online részére . A TEXTlab Kft. vezetőjeként (2002-2005) szövegbányászati szoftvereket készített, producerként (1996-2002) a vezetése alatt több száz ismeretterjesztő adás készült a Delta (MTV) és a Jövőnéző (TV3) sorozatcímek alatt. 1995-96-ban belpolitikai újságíróként dolgozott a Magyar Távirati Irodánál. Egyetemi tanulmányait 2002-ben a JATE médiaszakon végezte.

- Amennyiben egy startup befektetőt keres a leghatékonyabb módszer, ha részt vesz startup versenyeken és közösségi eseményeken. Ezeken bemutatkozva olyan visszacsatolásokat kap, amely révén egyrészt fejlesztheti induló vállalkozását, másrészt képes akár megfelelő üzleti szisztémát és tervet felállítani az induláshoz és feltőkésítéshez. Ez ugyanis tanulandó és elsajátítandó feladat, amelyhez a legegyszerűbb módszer a közösségi tudáscsere, amely alapvetően ezekben a közösségekben szerezhető meg. Ilyen közösségek épülnek jelenleg a Budapesten terjedő smart office-okban, mint amilyen például a Colabs, vagy a Mycorporations Irodák. A közösség másik tere a Startup Underground konferencia, amely ősszel workshoppal is fog jelentkezni.

- Melyik területet próbálják lefedni a hazai cégek, mik lehetnek a céljaik, mikor mondhatja magát sikeresnek egy magyar startup?

- A startupok fő megmérettetési területe a nemzetközi piac, ezen érhetnek el exponenciális fejlődési ütemet. Azok a vállalkozások, amelyek képesek eleve a kinti piaci elvárásokhoz igazítani az üzletfejlesztésüket, azok lesznek az igazán sikeres és akár 2-3 év alatt berobbanó sikertörténetek. Az ő céljuk olyan innovatív technológiák bevezetése, uralása, amelyek képesek akár globális piaci vezető pozíciót elérni számukra. Ez a legnagyobb kihívás, amellyel akár egy kezdő startup is elindulhat. Ezt korábban egy startup nem tűzhette ki célul, de amióta a Google, vagy a Facebook bebizonyította, hogy képes a hagyományos piaci kapitalizációt meghaladó fejlődésre, azóta a startupok előtt is nyitva áll ez siker potenciál.

- A közvélemény mit tud erről a piacról, hol találkozhat a szereplőkkel? Mennyire ismerték azt fel, hogy startupnak lenni ma trendi dolog?

- A magyar közéletet egyelőre nem motiválja az ilyen üzleti sikerek megismerése, a szűk szakmai közegen és a nyitott üzleti döntéshozókon kívül egyelőre nem ismerik a startup világot. Startupnak lenni bárhol a világon divatos dolog, itthon egyelőre még a tanulási folyamatnál vagyunk. Mivel ez egy alulról jövő (tehát „underground”) folyamat, ezért nem is kell elvárni, hogy irányítottan történjen a gazdasági elterjedése, azonban ezen erejénél fogva hosszabb távon - a hitem szerint -  sokkal erősebb és meghatározóbb lesz, mintha akár kormányzati eszközökkel stimulálnák a fejlődését. Szerintem akár egy évtized múlva pont azok a most induló startup cégek lesznek a magyar gazdaság élvonalbeli és mintavállalatai, amelyek most még csíráznak és a startup létben fejlődnek. Érdemes tehát már most odafigyelni, hiszen ez lehet a záloga a hazai gazdasági fejlődésnek. Talán ebből az aspektusból fontos, hogy a közélet elkezdjen figyelni a most önállóan, és saját önszerveződéssel, néhol tőkével támogatott módon fejlődő startup ökoszisztémára és világra.

- Összehasonlítva külföldi példákkal, hol tartunk?

- Egyelőre a tanulási fázisnál tartunk, a hazai startup közösség most alakítja ki fő közösségi helyeit, most fognak létre jönni az első inkubációs terek, a nagy nemzetközi példákra (pl. 500startups, vagy Techstars, Seedcamp stb) Utóbbi az USA-ban már 2005-óta fejlődik, de Európában is 2-3 éve indultak az első inkubációs házak (pl. HackFWD). Tehát egyáltalán nem vagyunk nagy lemaradásban, sőt a Jeremie-s tőkebefektetési programok a régióban a legsikeresebbek és ebben például Magyarország mintapélda a kelet-közép európai régióban (ilyen EU támogatta kockázati tőkeprogram a régióban rajtunk kívül egyedül Romániában indult el, ott is kisebb késedelemmel)

- Kik ma a legmenőbb hazai és külföldi startupok, mennyire lehet őket összehasonlítani?

- Nemzetközi szinten a legmenőbb startupok három szintbe sorolhatóak: az első az ún. 1 milliárdosok klubja, amelyeknél a cég már túl van az első milliárd dolláros cégértéken vagy a 10 milliós felhasználó számon. Ilyen cég például a Twitter, a Foursquare, vagy azok a sikeres cégek, amelyek már a tőzsdei kibocsátáson is túlvannak (pl. LinkedIN) vagy amelyek teljes iparági fejlődésért felelősek (pl. Zynga a és a Rovio a mobil játékiparban) A startup középosztályba tartoznak azok a feltörekvő cégek, amelyekben jelentős kockázati tőke

A Jeremie alapok tagjaival foglalkozó  sorozatunk eddigi részeiben a Primus Capital, a DBH Investment, a Morando, a PortfoLion és a Biggeorge´s -NV EQUITY alapkezelőket mutattuk be.

van és amelyek divatosak a Szilícium völgyben. Ide sorolható a hazai Ustream, vagy a tavasszal a Facebook által felvásárolt Beluga, vagy a siker várományos Pandora és a Posterous is. Ők mind forradalmiak valamely hightech felületen. Végül létezik egy Seed- vagy csírázó réteg, akik jobbára a különböző inkubációs helyekről kikerült és divatossá váló startupok, ilyen pládul a Greplin, a Dropbox vagy akár a hazai Prezi.com, amely a maga 4 milliós felhasználó bázisával komoly eséllyel indul a magasabb osztályokba. Itthon startup „felső osztályról” még nem beszélhetünk, de a középosztályba tartoznak olyan kockázati tőkével már rendelkező cégek, mint amilyan például a Gravity (Docler Investment), vagy a Pocketguide (Finext).  A Seed osztályban kedvenceim többek között a Distinction, amely Windows Mobile paltformon fejleszt piacvezető mobilalkalmazásokat, vagy a Tagomo (ő az első hazai startup weekend nyertese) vagy a Laokoon, mozgószövet, amely a Startup mUnderground közönségdíjasa volt. Szerencsére évente 30-50 friss és tehetséges startup indul itthon, amely szám éveken belül várhatóan akár több százra növekedik majd.

- Az említett Jeremie alapok és a Széchenyi Tőkealap jelentik a forrásokat, mire elég ez?

- A Széchenyi Tőkealap a nyáron indult és nemcsak a hightech iparágat támogatja, hanem akár a bedolgozó iparban és  hagyományos iparágakban létrejövő mikrovállalkozásokat is tőkealapon segíti maximum 125 milliós tőkejuttatással. A Jeremie alapok részben EU, részben magántőke támogatással akár projektenként 1,5 millió eurós nagyságrendű befektetést is jelenthetnek. A Jeremie-nek ősszel indul a második szakasza, amely a  jelenleg 8 tőketársaságba kihelyezett 30 milliárdos tőke mellett újabb 20 milliárdos tőkét juttat a startupok részére. Tehát a tőke források köre fölöttébb komoly, és ez azt jelenti, hogy érdemes ma startupot indítani. Egy jó ötlettel és csapattal akár százmilliók is elnyerhetőek, amellyel akár a nemzetközi piacon is el lehet indulni. Ezek mind vissza nem térítendő, pontosabban kockázati tőkejuttatások, amelyek az őket kihelyező befektetők révén tudatosabb üzleti fejlesztést, és egy hazai vállalkozásfejlesztésben újszerű tudásanyagot jelentenek.