Vásárlás: húztak egyet a nadrágszíjon a magyarok

Az országos kiskereskedelmiüzlet-hálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011. júniusban 658 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, az első  félévben 3579 milliárd forint forgalom realizálódott. A kiskereskedelmi eladások értékében 45 zázalék volt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-, 19 százalék az üzemanyag-, 12 százalék a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletek részesedése; a többi üzlettípus együttes részesedése 24 százalék volt 2011 első félévében.

Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2011. júniusban 0,5 százalékkal növekedett, az első félévben stagnált. A forgalom jelentős részét (90%-kát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai júniusban lényegében nem változtak, míg az élelmiszer-, ital, dohányáru szaküzleteké növekedtek (4,1%).

Az előző év azonos időszakához képest a nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2011. júniusban 1,3 százalékkal csökkent, az első félévben lényegében nem változott. Júniusban kisebb volumenű forgalom bonyolódott a textil-, ruházati és lábbeli- (-8,6%), bútor-, háztartásicikk-, építőanyag- (-6,6%), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (-6,3%), míg a többi üzlettípusban növekedtek az eladások. A legdinamikusabban a csomagküldő áruházak tudták eladásaikat növelni (14,3%); folytatódott a forgalom bővülése a könyv-, újság-, papíráru- és egyébcikk- (7,0%) valamint a gyógyszer, gyógyászati termék- (5,3%) és az illatszer kiskereskedelemben (10,5%).

Az üzemanyagtöltő állomások változatlan áras forgalma 2011. júniusban 1,6 százalékkal, az első félévben 0,6 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest.

Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem júniusi volumene lényegében stagnált, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 1,2 százalékkal csökkent, az üzemanyagkutaké 0,8 százalékkal nőtt.

Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2011. I negyedévben 38 százalék volt. A többi régió egyenként 8,4–11,7 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. Az I. negyedévben Nyugat-Dunántúlon (1,5%) és Közép-Dunántúlon (0,5%) növekedett a forgalom volumene, mialatt a többi régióban mérséklődött, a legnagyobb mértékben az Észak-Alföldön csökkent (2,1%).

Az Eurostat gyorsbecslése szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011 júniusában a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 0,2, az eurózóna országaiban 0,4 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok 9 tagállamban bővülést, 13-ben csökkenést mutatnak. A legnagyobb növekedést (12,4%) Luxemburgban, a legnagyobb visszaesést (8,3%) Spanyolországban mérték.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai júniusban 1,6 százalékkal, 2011 első félévben 2,6 százalékkal elmaradtak az előző év azonos időszakától.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész régiót lassulás jellemzi. Magyarország a régión belül a jobban teljesítők között van kiskereskedelmi forgalom tekintetében. Romániában és Szlovákiában ugyanis jelentős, 8,2 százalék és 4,2 százalékos visszaesést mértek, míg Szlovéniában és Lengyelországban ennél kisebb, ám még így is figyelemre méltó 2,2 százalékos, illetve 0,9 százalékos csökkenést regisztráltak. Azt is hozzátették, hogy a hazai fogyasztók elsősorban a nem élelmiszer jellegű fogyasztásukat csökkentik. Véleményük szerint a svájci frank fogyasztásra gyakorolt negatív hatását a devizahiteles mentőcsomag az őszi hónapokban várhatóan tompítani fogja.

Privátbankár