Az újságok és magazinok információi Magyarországon jóval több fogyasztó élelmiszer-vásárlási döntéseit befolyásolják, mint az európai átlag esetében. Nálunk minden harmadik (37 százalék), míg földrészünkön átlagosan minden negyedik válaszadó (27) veszi tekintetbe döntéseinél, amit a nyomtatott sajtóban olvas élelmiszerekről. Magyarországon ezt követi az Interneten vagy termékismertetők révén elérhető tájékoztatás 28 százalékos említéssel, majd a tévé-reklám 26 százalékkal - derül ki a Nielsen 2011 első negyedévét vizsgáló felméréséből.
Óriásplakátok a magyar válaszadók 14 százalékát orientálják, míg az online videóhirdetések, továbbá a rádióreklámok 5-5 százalékukat. A weboldalak bannerjeit (reklámfelületeit) 4 százalék említette, a mobil telefonon érkező reklámot pedig 2 százalék.
A magyar fogyasztók médiahasználata eltér az európai átlagtól. Ugyanis kontinensünk 28 országában, a legtöbb válaszadó számára a tévéreklám vezet, átlag 29 százalékos említéssel, a nyomtatott sajtó (27) előtt. Majd következik, hazánkhoz viszonyítva kevesebb említéssel az interneten vagy termékismertetőkben található információ (23), továbbá az óriásplakát (12).
A nyomtatott sajtóban olvasható információk kimagasló arányban befolyásolják a finn (50 százalék), svéd (45), észt, horvát, észt és svájci fogyasztókat (40-40). A tévéreklámok hatását kimagasló arányban említették a török (59 százalék), ír (49), horvát (45), görög (42) és román (40) válaszadók. Figyelemre méltóan magas az interneten vagy termékismertetőkön elérhető információk említése a románoknál, 42 százalék. Ugyanakkor az európai átlag 23 százalék.
Az óriásplakátok említési aránya Európában átlag 12 százalék. Legmagasabb, 25-25 százalékkal Törökországban és Ukrajnában. Szintén figyelmet érdemel, hogy általában a média a vizsgált huszonnyolc európai ország közül, legnagyobb arányban a török és ír fogyasztókat befolyásolja döntésükben, amikor élelmiszert vásárolnak. Ebből a szempontból Magyarországon az átlagosnál valamivel nagyobb a média hatása.
Privátbankár