A mostani, immár harmincadik politikai vétónak azonban az elemzés szerint több furcsasága is van. Egyrészt ez az első kétharmados alkotmány-módosítás, amelyet a 2005-ben megválasztott államfő visszaküld megfontolásra az Országgyűlésnek, másrészt döntésével Sólyom a most hatályos szabály – jóllehet azt ő sem tartja megfelelőnek – életciklusát hosszabbítja meg. Ezzel az alkotmánybírók jelölésénél megmarad az ellenzéki, kisebbségben lévő parlamenti frakciók vétójoga, amely az elemzéss szerint az EU-ban példa nélküli.
Végül a vétó harmadik furcsasága, hogy indoklásában Sólyom az államfői, tehát saját hatalma kiterjesztését javasolja - állítja a Nézőpont Intézet. A köztársasági elnök az alkotmánybírák megválasztásának, illetve jelölésének folyamatába az eddig erre kizárólagosan jogosult Országgyűlés mellett – közelebbről meg nem határozott módon – bevonná ugyanis a Legfelsőbb Bíróság elnökét, illetve magát az államfőt is. Ezek alapján Sólyom akár még júliusban jelölhetne alkotmánybírókat - jelzik.
Az államfő javaslata "az irányadó európai példákra" hivatkozik. A Nézőpont Intézet azonban megvizsgálta az EU-tagállamok alkotmánybíró-jelölési és - választási gyakorlatát és arra a következtetésre jutott, hogy nincs sem egységes "európai modell", sem két egyforma bíróválasztási eljárás, amelyre hivatkozva a tervezett magyar szabályozás felülbírálható lenne. Van olyan ország, ahol az államfő (Csehország) és van olyan, ahol a kormányfő (Málta) kizárólagos joga a jelöltállítás. A legtöbb országban a bíró jelölés vegyes modelljét alkalmazzák, de az ennek során szerephez jutó közjogi méltóságok megválasztásának módja is eltér tagállamról tagállamra - hívják fel rá a figyelmet.
Az elemzés szerint a magyar szabályozás leginkább a német és a lengyel modellhez hasonlítható, ugyanis itt jut a parlament kizárólagos szerephez a jelölésben és a választásban. (Portugáliában a tizenhárom bíró közül hármat maguk a bírók jelölnek és választanak, a többi bíróról azonban itt is a parlament dönt). Németországban és Portugáliában a parlamenti pártok informális megállapodása, Lengyelországban pedig 50 képviselő ajánlása szükséges a jelöléshez. Összességében a Nézőpont Intézet véleménye szerint elmondható, hogy az államfő furcsa vétója legfeljebb a tervezett szabályozás pontosítását szolgálja majd, alapvető átalakítását aligha.
Privátbankár
Az amerikai elnökjelölt arról nyilatkozott, hogy alelnök-jelöltje biztos nem a volt dél-karolinai kormányzó lesz. 
