Vízfejű ország vagyunk, ha pénzről van szó

Mai budapesti sajtótájékoztatóján két új, pénzforgalmi kiadványát mutatta be a Magyar Nemzeti Bank. Az első tanulmány eddig soha nem látott módon mutatja be Magyarország pénzforgalmi kapcsolatait: a bankközi forgalmat ugyanis földrajzilag vizsgálták meg. Az MNB másik kiadványa pedig arra keresi a választ, hogy miért nem terjednek jobban hazánkban az innovatív fizetési megoldások.

Az MNB kutatói szerint amikor innovatív fizetésekről/innovatív fizetési megoldásokról beszélünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy a most megfigyelhető, innovatívnak mondott fizetési megoldások túlnyomó többségükben a meglévő dolgok modernebb technológiával történő felcserélését jelentik. a mögöttes tartalom jellemzően ugyanaz, mint néhány évszázaddal ezelőtt: egy megbízható fél (például, de ma már nem kizárólag: bank) által adott ígéret és valamivel később az „igazi” pénzben történő fizetés, amely manapság már nemcsak a készpénz kézből kézbe történő kifizetését, hanem a bankszámlára történő könyvelését is magában foglalja. a legtöbb innovatívnak mondott megoldás alapvetően nem valami gyökeresen új fizetési megoldást takar, hanem mindössze a hagyományos fizetési megoldások elektronikus változatai, amelyek fontos jellemzője, hogy könnyebbé és ellenőrizhetőbbé teszik a fizetést.

A tanulmány egyik szerzőjeként Divéki Éva elmondta, hogy vizsgálódásaikkor az alábbi modellből indultak ki. Az innovatív technológiák fejlesztése elsősorban a "benyújtási csatornát" érinti. 

Fontos különbség a benyújtási csatornákra vonatkozó innováció és a fizetési módokra vonatkozó innováció között, hogy az előbbit egy pénzforgalmi szolgáltató (pl. bank) akár saját „szakállára” is végezheti, megújíthatja egymaga is a nála használható benyújtási módokat. a fizetési mód esetében azonban mindig be kell vonni jellemzően nemcsak a fizető felet, hanem a kedvezményezettet és a kedvezményezett fizetési szolgáltatóját is, és azokkal közösen kell az innovációt létrehozni. Ilyen például az, amikor sms-sel fizetünk ki egy mozijegyet. Ebben az esetben a mobilszolgáltatónak mint pénzforgalmi szolgáltatónak nemcsak velünk kell erről megegyeznie, hanem a mozival, illetve annak bankjával is, annak érdekében, hogy a fizetés ténylegesen lebonyolódhasson. mindezek miatt a fizetési módok megújítása jóval nehezebb és lassabban halad, mint a benyújtási csatornák megújítása - emeli ki a jegybank tanulmánya.

Az innovatív pénzforgalmi technikák jellemzően hálózatos felépítése miatt nehéz olyan megoldást találni, ami tömegesen elterjedhetne. A hazai összkép is az, hogy ezek a fizetési megoldások nem igen ismertek és használtak a szélesebb közönség előtt, de nem magyar betegségről van szó, hiszen más országokban is ez a tapasztalat.



A jegybank másik tanulmányát Helmeczi István mutatta be. Mint bevezetőjében elmondta 1994-ben a magyar számlaszámrendszer kialakításakor úgy határozták meg a számsorokat, hogy azokból kiderül, melyik kártya, melyik bankfiókhoz tartozik. A GVH egyik tanulmányára hivatkozva Helmeczi elmondta, hogy a magyar banki ügyfelek bankválasztásakor az egyik legfontosabb kritérium a térbeli közelség - így rengeteg adat állt rendelkezésre arra, hogy a jegybank elkészítse Magyarország első pénzforgalmi térképeit.

A nyilvántartások alapján egy bankfiókkal nem rendelkező településen élőnek – légvonalban – átlagosan 3,7 km-t kell megtennie ahhoz, hogy eljusson a legközelebbi bankfiókhoz.

A felmérésből kiderül, hogy a magyar települések közel harmada nem rendelkezik bank - vagy takarékszövetkezeti fiókkal, de a tanulmány egyik legfontosabb megállapítása Budapest hihetetlenül aránytalan túlsúlya az ország pénzforgalmában. Általános tapasztalat, hogy a turisztikailag kiemelt területeken is több bankfiókot találunk. 


Kevés az ATM, de nem is baj?

Mivel a készpénznélküli fizetési módok forgalma nyugat-Európában jóval nagyobb , mint nálunk, feltehetően hazánkban a készpénzt arányaiban többet használjuk fizetésre. A készpénz elsődleges forrásai a lakosság és a vállalatok számára a bankfiókok, az AtM-ek, illetve a Posta. A Magyar Posta Zrt. egyrészről a kifizetési utalványokban szereplő összegeket viszi házhoz azok jogosultjainak (pl. gyesen lévő kismamák, nyugdíjasok stb.), másrészről fiókjainak többségében PoS-terminál segítségével is lehet készpénzt felvenni. A Magyarországon a Bankszövetség adatai szerint 3692 db ATM működik hazánkban. Ezzel a számmal Magyarország nemzetközi összehasonlításban az elmaradottabbak közé tartozik, ugyanakkor a tanulmányt készítő Helmeczi szerint ez nem biztos, hogy baj. 

"A készpénznek van egy természetes körforgása a lakosság és a vállalatok között, amely a készpénzigény egy részét biztosítani tudja. Azon településeken, ahol a fekete-, illetve szürkegazdaság arányaiban nagyobb szerepet játszik, és így a készpénzes tranzakciók felé tereli a gazdasági szereplők pénzforgalmát, ott ez a hatás annak a nagyobb készpénzhasználata miatt természetesen erősebben jelentkezik" - így a jegybanki tanulmány. Ezen adatok is azt bizonyítják: a pénz nagyon is drága.

Kártyás fizetés

"A PoS-terminálokra vonatkozóan a bankkártya-elfogadásban érintett kereskedelmi bankoktól, valamint a Magyar Posta Zrt.-től kértünk adatszolgáltatást" - folytatta Helmeczi. Az adatok alapján a PoS-terminálok elhelyezkedése még az AtM-ekénél is koncentráltabb, Budapesten és a megyeszékhelyeken kívül a Budapestet, illetve a Balatont övező településeken találhatunk belőle többet. A népességarányt tekintve jellemzően az üdülővárosok, -falvak a listavezetők (Szántód, Hévíz, tihany), náluk az átlagos érték sokszorosát teszi ki az egy főre jutó PoS-terminálok száma.



A megyék között jelentős különbségek tapasztalhatóak, ha Budapestet nem is nézzük, a legjobban és a legkevésbé ellátott két-két megye között több mint kétszeres a különbség az ezer főre jutó értékekben.

A magyarországi fizetési forgalom

A pénzforgalom alapvetően arra szolgál, hogy a gazdasági szereplők az egymással szembeni kötelezettségeiket (áru, szolgáltatás vásárlása, munkabér, adó) kifizethessék (a valamilyen viszonzás nélküli, „ajándékba” adott összeg feltehetően igen ritka). Alapvetően a pénzforgalom tehát a lakosság, a vállalatok és az állam egymással szembeni gazdasági kapcsolatai lenyomatának tekinthető, vagyis a bankfiókok egymás közötti forgalmát vizsgálva az egyes települések, megyék egymás közötti gazdasági kapcsolatai is feltérképezhetőek és azokra vonatkozó következtetések vonhatóak le.

Ha az állam által generált fizetéseket ki is szűrjük, Budapest a hazai pénzforgalom domináns központja. Az egyes megyék gazdasági kapcsolatait vizsgálva megállapítható, hogy minden megyének Budapest a legfontosabb partnere, ezen túlmenően a megyén belüli forgalom a legjelentősebb (a küldési és fogadási oldalon a kettő válthatja egymást). Az is jól látszik az ábrából, hogy a megyeszékhely mindenhol domináns szerepet tölt be a megye pénzforgalmában, és néhány (jellemzően nyugat-magyarországi) kivételtől eltekintve kvázi „elnyom” bármilyen más várost.

Átalánosságban minél távolabb van két település, annál kevesebb átutalás van közöttük. Ezen az ábrán azonban vannak kiugró vonalak is, amik a fenti elképzelésbe nem illenek bele. Mint a fenti térképből is jól látszik, a pénzforgalom nagyon jelentős része Budapest és a megyeszékhelyek között bonyolódik le. Ezért azon távolságoknál, amelyek megegyeznek valamely megyeszékhely és Budapest közötti távolsággal, értelemszerűen kiugró értékek tapasztalhatóak.

Ennek sejtésünk szerint alapvetően két oka lehet, egyrészt, hogy a jelentős ügyfélszámmal rendelkező regionális közműszolgáltatóknak (áram, gáz, víz), illetve a nagyobb vállalatoknak is nagyvárosban van jellemzően a székhelyük, másrészt pedig az országos szolgáltatóknak (telefontársaságok, biztosítók stb.) jellemzően Budapesten.

Privátbankár - Zsiborás Gergő