Dr. Laczkó Zsuzsa a több tanulmányt is összefoglaló kiadvány zárótanulmányának szerzője elmondta, hogy többek között a fókuszcsoportos kutatásokból is az derült ki, hogy a legtöbb hazai vállalkozó nem tudja kitermelni a kismamák foglalkoztatásával járó többletköltségeket. A munkaerőpiacon tapasztalt nemek közti egyenlőtlenségnek ugyanis elsősorban a kisgyermekes anyukák foglalkoztatási deficitje az oka.
Az állam csak kedvezményt ad, pénzt nem
Európában egyedülálló az a számos kedvezmény, amit egy kismama kap ma Magyarországon, csakhogy a szabályozás ezek költségeit a munkaadóra terheli, akinek így jelentős plusz terhet jelenthet egy kisgyermekes anya foglalkoztatása. A megkérdezett vállalkozók a kedvezmények árát az államra hárítanák, és ebben az esetben már hajlandóak lennének foglalkoztatni az újdonsült anyukákat. Pedig Laczkó Zsuzsa szerint a társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából is fontos lenne, hogy a nők szülés után vissza tudjanak kerülni a munka világába. A dolgozó nők - kutatások alapján - tovább élnek például. De a karrier, a biztos megélhetés és a gazdasági függetlenség miatt is fontos, hogy a nők el tudjanak helyezkedni. Laczkó szerint a gyermekvállalási kedv - ami Magyarországon kifejezetten alacsony - az olyan családokban magas, ahol mindkét fél gazdaságilag erős (akár mondjuk az első gyerek megszületése után is).
A Privátbankár.hu nemrég egy cikksorozatban szintén foglalkozott a kérdéssel: |
A SEED javaslatai között alapvetően két fajta megoldást találhatunk a helyzet javítására: egyrészt a foglalkoztatás elősegítése a jogszabályi háttér megváltoztatásával (kedvezmények beépítése, ügyintézés egyszerűsítése), másrészt pedig a nők vállalkozási hajlandóságának növelését jelölik meg kívánatos célként.
Kisgyermekes anyukák a munka világában
Ha akarnák se tudják fizetni a munkaadók
Mint az alapítvány kiadványa megjegyzi, hasznos lenne a különböző forrásból finanszírozott és más-más intézmények által működtetett foglalkoztatáspolitikai eszközök, munkaerőpiaci támogatások un. egyablakos ügyintézési (de legalábbis kommunikációs-információs) pontokban történő koncentrálása. Továbbá kiemelten fontos lenne a kisgyermekes anyukák foglalkoztatásának megnövekedett terheit állami forrásból kompenzálni a munkaadók felé. Az alapítvány szerint e terhek olyan volument érnek el, amit a vállalkozások nemcsak hogy nem akarnak, de nem is tudnak fedezni.
A SEED szerint ráadásul a legtöbb vállalkozó nem tudja,milyen előnyökkel jár egy kisgyermekes anyuka foglalkoztatása, az alapítvány tapasztalatai szerint jobban kellene kommunikálni, hogy milyen kvalitásokkal rendelkeznek az ilyen munkavállalók, pozitív példák bemutatásával, szakmai fórumok megtartásával.
Átmenetet kell képezni
El kellene érni, hogy a GYES-ről visszatérni szándékozó nők képzéseken vagy szakképzésen illetve egyfajta készségfejlesztési és visszafoglalkoztatási tréningen vagy programokon vegyenek részt. Az un. asszertivitási tréningeken például tudatosítják a kismamákban azokat az otthon töltött idő alatt megerősödött képességeket, melyeknek nagy hasznát vehetik a munkaerőpiacon. A tapasztalatok szerint jelenleg egyszerűen nincs átmenet a szülés után eltöltött idő és a munka világába való visszatérés között.
Ahogy említettük már, a SEED egy másik nagy csomagja a kisgyermekes anyukák hazai foglalkoztatási helyzetének javítására a vállalkozói kedv növelése lenne. Az alapítvány szerint az érintettekhez sokszor nem jut el, hogy milyen előnyökkel jár egy saját vállalkozás beindítása. Mint Laczkó elmondta, saját tapasztalatuk is az, hogy igen magas a vállalkozások elutasítása, de szerintük azon hibás percepció miatt, mely szerint egy "saját üzletbe csak bele bukni lehet".
A női vállalkozók sikeresebbek
A magyar vállalkozók 30%-a nő, "de ők szívósabbak és sikeresebbek" a felmérések szerint, cégeik sokkal tovább fennmaradnak - sőt még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten jó eredménnyel szerepelnek a hazai női vállaklozók. A megkérdezett és már vállalkozó nők 70%-a mondta azt, hogy nem menne vissza alkalmazottnak - döntésük mellett az így válaszolók azt is állították, akkor sem térnének vissza "dolgozónak", ha anyagilag jobban járnának.
Az alapítvány szerint a vállalkozónők esetében a család ellátásával, gondozásával kapcsolatos kiadásokat jó lenne a vállalkozás működtetéséhez kapcsolódó kiadásnak tekinteni, költségként tehát elszámolhatóvá tenni. Nemcsak a számlaadási hajlandóságot növelné mindez, hanem megnövelhetné azon nők (vagy férfiak) számát is, akik gyerek - vagy idősgondozást végezhetnének vállalkozóként. Laczkó elmondta, hogy ez utóbbira az AM-könyvet felváltó egyszerűsített foglalkoztatás is alkalmas lehetne, de ennek lehetőségét sokan nem ismerik.
Tévhitek a családi adózásról
A sajtótájékoztatón említésre került a családi adózás rendszere is, Laczkó Zsuzsa azonban negatív tapasztalatokról számolt be, mint mondta, az eredmények a szakembereket is megdöbbentették. A családi adózás egyik következménye, hogy a "jól kereső férj mellett a nők nem térnek vissza a munka világába" így viszont sokkal kiszolgáltatottabbá is válnak - főleg anyagilag. Laczkó szerint megdőlt az a tétel is, miszerint a családi adózás jótékonyan hatna a gyermekvállalási kedvre - példaként Franciaországot említette.
A SEED javaslatai között szerepel a START Plusz kártya rendszerének apró módosítása is, a járulékkedvezményeket nemcsak a munkába álló nőkre, hanem vállalkozást indító kismamákra is kiterjesztenék ugyanis. Továbbá javasolják, hogy a gyerek 12 éves koráig az anyuka vállalkozhasson részmunkaidőben, arányosan kevesebb járulékért.
Privátbankár - Zsiborás Gergő