Észak-Macedónia a magyar biztonság szempontjából is fontos ország, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Ohridban, a magyar-északmacedón közös kormányülés után tartott sajtótájékoztatón.
A magyar kormányfő a kétoldalú együttműködésről szólva felidézte azt a magyar segítséget, amelyet Észak-Macedónia kapott nyáron az itt tomboló erdőtüzek megfékezésében.
Mindez viszonzása annak a segítségnek, amelyet a magyarok kaptak Észak-Macedóniától, különösen 2015-2016-ban, a migrációellenes küzdelemben. A magyarok ekkor értették meg igazán, hogy Észak-Macedónia nemcsak baráti és kedves ország, de fontos ország is a magyar biztonság szempontjából, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el.
„Ha Önök nem védik meg a határaikat, nekünk kell ezt a küzdelmet lefolytatnunk a szerb-magyar határon” – fogalmazott, minden szükséges segítségre ígéretet téve az észak-macedón kormánynak.
Felidézte azt is, hogy az elmúlt időszakban 2400 magyar rendőr szolgált Észak-Macedónia déli határán, 17 ezer jogellenes határátlépést megakadályozva.
Ez magyarázza azt is, hogy Magyarország készen áll a pénzügyi együttműködésre, és úgy tekint az Észak-Macedóniának nyújtott hitelre – amennyiben erre Szkopjénak szüksége van –, mint egyfajta beruházásra Magyarország biztonságába – közölte, felajánlva a gazdasági együttműködést is.
Orbán Viktor azt is mondta, a Nyugat-Balkán népei és országai többet érdemelnek, mint amit kapnak Brüsszelből, ezeknek az országoknak már bent kellene lenniük az Európai Unióban.
A magyar kormányfő a közös kormányülés legfontosabb témájaként Észak-Macedónia európai uniós csatlakozását emelte ki.
Az ebben a félévben az uniós elnökséget adó Magyarország álláspontja ismert: az egész nyugat-balkáni térség stabilitása és az európai térbe való integrálása nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Európai Uniónak érdeke – közölte.
Szavai szerint a bővítés nem probléma, nem kihívás, hanem óriási lehetőség a már az EU-ban lévő országok számára is. Az unió elvesztette a gazdasági fejlődés dinamikáját, ennek visszanyerésére pedig az egyik leginkább kézenfekvő eszköz a bővítés – érvelt.
Nem örülünk annak, hogy Ukrajna és Moldova csupán geopolitikai megfontolásokból „gyorsítópályás” megközelítést kapott és az érdemalapú megközelítés teljesen háttérbe szorult – jegyezte meg.
Orbán Viktor méltánytalannak és igazságtalannak nevezte, hogy azok az országok, amelyek évek óta dolgoznak azon, hogy érdemalapon tudjanak bekerülni az EU-ba, most hátrasorolást szenvednek el.
A magyar elnökség azt tartja a legfontosabbnak, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrálása napirenden maradjon – szögezte le, hozzátéve: szeretné Észak-Macedónia integrációs folyamatát is felgyorsítani.
Ennek érdekében Orbán Viktor fejezetnyitó kormányközi konferenciát, vagy ennek hiányában politikai kormányközi konferenciát javasolt.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
Magyarország jó példája annak, hogy az erős kétoldalú kapcsolatok és elképzelések konkrét eredményeket hozhatnak – hangsúlyozta Hrisztijan Mickoszki északmacedón miniszterelnök ugyancsak ezen a közös sajtótájékoztatón.
Mint mondta, a látogatás a bizonyítéka a két ország közötti baráti kapcsolatoknak és az együttműködésnek, amely „minden nappal egyre mélyebbé válik”. „Ez a kapcsolat azt is bizonyítja, hogy a távolság ellenére a közös értékek és a közös víziók kulcsfontosságúak az erős kapcsolatok kiépítéséhez” – húzta alá.
Hrisztijan Mickoszki rámutatott, hogy Magyarország mindig támogatta Észak-Macedóniát, a legnehezebb időszakban is és az európai integráció terén is. „Magyarország például az első országok között ismerte el a macedónok függetlenség iránti vágyát, és a leghatározottabban állt ki az Európai Unió bővítése mellett, így Észak-Macedónia csatlakozása mellett is. Osztjuk azt a magyar elképzelést is, amely szerint a Balkánnak egységesnek kell lennie, ahol a térség minden országa egyben az európai család tagja is” – magyarázta.
Ez az elképzelés a miniszterelnök szerint kulcsfontosságú az egész Balkán stabilitása számára. „Hiszem, hogy Magyarország és más szövetségeseink támogatásával a Balkán elfoglalhatja a neki járó helyet az Európai Unióban” – hangoztatta.
„Jó, hogy vannak barátaink az Európai Unión belül, és egyik ilyen jó barátunk Orbán Viktor magyar miniszterelnök” – szögezte le az északmacedón miniszterelnök.
Sajnálatának adott hangot viszont amiatt, hogy az Európai Unió már nem együtt kezeli Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási folyamatát, és Albánia előre tud lépni, míg Észak-Macedónia nem.
Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad elveszíteni a reményt, és nem szabad csalódottnak lenni, noha „csalódásra volt számos ok az utóbbi évtizedekben”. Úgy vélte, ismét a kétoldalú kapcsolatokon múlt az integráció menete, nem pedig azon, hogy az ország teljesítette-e a vele szemben támasztott feltételeket.
Hozzátette, hogy a döntés nem felel meg mindenkinek, csak az ellenzéknek, valamint Észak-Macedónia keleti szomszédjának, azaz Bulgáriának. A döntés nem tisztességes, és rossz üzenetet közvetít az északmacedónok számára – tette hozzá.
Mint mondta, Szkopje folytatja a munkát, és reményének adott hangot, hogy a jövőben nem a kétoldalú kapcsolatok alapján ítélik meg az országot, hanem az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesítése alapján.
„Folytatjuk a kemény munkát, és azon fogunk dolgozni, hogy itthon megoldjuk a problémákat, amelyek többrétegűek, és az előző kormány hagyta őket ránk” – húzta alá.
Hrisztijan Mickoszki egyben sok sikert kívánt az albán kormánynak a csatlakozási folyamat során. „Azt kívánom nekik, hogy fejezzék be gyorsan a csatlakozási tárgyalásokat, és váljanak az Európai Unió tagjaivá. Remélem, hogy egy napon mi is tagjai lehetünk annak a családnak” – fogalmazott.
Mickoszki arról is beszélt, hogy Orbán Viktorral a négyszemközti találkozóján számos témáról volt szó, amely a kétoldalú kapcsolatokat, de a térségbeli viszonyokat is érintették.
„Osztjuk a térség stabilitására és gazdasági fejlődésére vonatkozó elképzeléseket, és beszéltünk azokról a konkrét projektekről is, amelyek a közösségeink és a vállalataink fejlesztéséhez vezetnek majd, például azokról az infrastrukturális projektekről, amelyek összekötik a Balkánt Magyarországgal, és amelyek nagyon fontosak az egész térség energiabiztonsága és gazdasági fejlődése szempontjából” – magyarázta.
Az északmacedón miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar és az északmacedón kormányzati csúcs hozzá fog járulni ahhoz, hogy még erősebb partnerkapcsolatot építsen ki a két fél, és új lehetőségeket nyit az együttműködésre.
(MTI)
