Észak-Macedónia a magyar biztonság szempontjából is fontos ország, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Ohridban, a magyar-északmacedón közös kormányülés után tartott sajtótájékoztatón.

A magyar kormányfő a kétoldalú együttműködésről szólva felidézte azt a magyar segítséget, amelyet Észak-Macedónia kapott nyáron az itt tomboló erdőtüzek megfékezésében.

Mindez viszonzása annak a segítségnek, amelyet a magyarok kaptak Észak-Macedóniától, különösen 2015-2016-ban, a migrációellenes küzdelemben. A magyarok ekkor értették meg igazán, hogy Észak-Macedónia nemcsak baráti és kedves ország, de fontos ország is a magyar biztonság szempontjából, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el.

„Ha Önök nem védik meg a határaikat, nekünk kell ezt a küzdelmet lefolytatnunk a szerb-magyar határon” – fogalmazott, minden szükséges segítségre ígéretet téve az észak-macedón kormánynak.

Felidézte azt is, hogy az elmúlt időszakban 2400 magyar rendőr szolgált Észak-Macedónia déli határán, 17 ezer jogellenes határátlépést megakadályozva.

Ez magyarázza azt is, hogy Magyarország készen áll a pénzügyi együttműködésre, és úgy tekint az Észak-Macedóniának nyújtott hitelre – amennyiben erre Szkopjénak szüksége van –, mint egyfajta beruházásra Magyarország biztonságába – közölte, felajánlva a gazdasági együttműködést is.

Orbán Viktor azt is mondta, a Nyugat-Balkán népei és országai többet érdemelnek, mint amit kapnak Brüsszelből, ezeknek az országoknak már bent kellene lenniük az Európai Unióban.

A magyar kormányfő a közös kormányülés legfontosabb témájaként Észak-Macedónia európai uniós csatlakozását emelte ki.

Az ebben a félévben az uniós elnökséget adó Magyarország álláspontja ismert: az egész nyugat-balkáni térség stabilitása és az európai térbe való integrálása nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Európai Uniónak érdeke – közölte.

Szavai szerint a bővítés nem probléma, nem kihívás, hanem óriási lehetőség a már az EU-ban lévő országok számára is. Az unió elvesztette a gazdasági fejlődés dinamikáját, ennek visszanyerésére pedig az egyik leginkább kézenfekvő eszköz a bővítés – érvelt.

Nem örülünk annak, hogy Ukrajna és Moldova csupán geopolitikai megfontolásokból „gyorsítópályás” megközelítést kapott és az érdemalapú megközelítés teljesen háttérbe szorult – jegyezte meg.

Orbán Viktor méltánytalannak és igazságtalannak nevezte, hogy azok az országok, amelyek évek óta dolgoznak azon, hogy érdemalapon tudjanak bekerülni az EU-ba, most hátrasorolást szenvednek el.

A magyar elnökség azt tartja a legfontosabbnak, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrálása napirenden maradjon – szögezte le, hozzátéve: szeretné Észak-Macedónia integrációs folyamatát is felgyorsítani.

Ennek érdekében Orbán Viktor fejezetnyitó kormányközi konferenciát, vagy ennek hiányában politikai kormányközi konferenciát javasolt.

Magyarország jó példája annak, hogy az erős kétoldalú kapcsolatok és elképzelések konkrét eredményeket hozhatnak – hangsúlyozta Hrisztijan Mickoszki északmacedón miniszterelnök ugyancsak ezen a közös sajtótájékoztatón.

Mint mondta, a látogatás a bizonyítéka a két ország közötti baráti kapcsolatoknak és az együttműködésnek, amely „minden nappal egyre mélyebbé válik”. „Ez a kapcsolat azt is bizonyítja, hogy a távolság ellenére a közös értékek és a közös víziók kulcsfontosságúak az erős kapcsolatok kiépítéséhez” – húzta alá.

Hrisztijan Mickoszki rámutatott, hogy Magyarország mindig támogatta Észak-Macedóniát, a legnehezebb időszakban is és az európai integráció terén is. „Magyarország például az első országok között ismerte el a macedónok függetlenség iránti vágyát, és a leghatározottabban állt ki az Európai Unió bővítése mellett, így Észak-Macedónia csatlakozása mellett is. Osztjuk azt a magyar elképzelést is, amely szerint a Balkánnak egységesnek kell lennie, ahol a térség minden országa egyben az európai család tagja is” – magyarázta.

Ez az elképzelés a miniszterelnök szerint kulcsfontosságú az egész Balkán stabilitása számára. „Hiszem, hogy Magyarország és más szövetségeseink támogatásával a Balkán elfoglalhatja a neki járó helyet az Európai Unióban” – hangoztatta.

„Jó, hogy vannak barátaink az Európai Unión belül, és egyik ilyen jó barátunk Orbán Viktor magyar miniszterelnök” – szögezte le az északmacedón miniszterelnök.

Sajnálatának adott hangot viszont amiatt, hogy az Európai Unió már nem együtt kezeli Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási folyamatát, és Albánia előre tud lépni, míg Észak-Macedónia nem.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad elveszíteni a reményt, és nem szabad csalódottnak lenni, noha „csalódásra volt számos ok az utóbbi évtizedekben”. Úgy vélte, ismét a kétoldalú kapcsolatokon múlt az integráció menete, nem pedig azon, hogy az ország teljesítette-e a vele szemben támasztott feltételeket.

Hozzátette, hogy a döntés nem felel meg mindenkinek, csak az ellenzéknek, valamint Észak-Macedónia keleti szomszédjának, azaz Bulgáriának. A döntés nem tisztességes, és rossz üzenetet közvetít az északmacedónok számára – tette hozzá.

Mint mondta, Szkopje folytatja a munkát, és reményének adott hangot, hogy a jövőben nem a kétoldalú kapcsolatok alapján ítélik meg az országot, hanem az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesítése alapján.

„Folytatjuk a kemény munkát, és azon fogunk dolgozni, hogy itthon megoldjuk a problémákat, amelyek többrétegűek, és az előző kormány hagyta őket ránk” – húzta alá.

Hrisztijan Mickoszki egyben sok sikert kívánt az albán kormánynak a csatlakozási folyamat során. „Azt kívánom nekik, hogy fejezzék be gyorsan a csatlakozási tárgyalásokat, és váljanak az Európai Unió tagjaivá. Remélem, hogy egy napon mi is tagjai lehetünk annak a családnak” – fogalmazott.

Mickoszki arról is beszélt, hogy Orbán Viktorral a négyszemközti találkozóján számos témáról volt szó, amely a kétoldalú kapcsolatokat, de a térségbeli viszonyokat is érintették.

„Osztjuk a térség stabilitására és gazdasági fejlődésére vonatkozó elképzeléseket, és beszéltünk azokról a konkrét projektekről is, amelyek a közösségeink és a vállalataink fejlesztéséhez vezetnek majd, például azokról az infrastrukturális projektekről, amelyek összekötik a Balkánt Magyarországgal, és amelyek nagyon fontosak az egész térség energiabiztonsága és gazdasági fejlődése szempontjából” – magyarázta.

Az északmacedón miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar és az északmacedón kormányzati csúcs hozzá fog járulni ahhoz, hogy még erősebb partnerkapcsolatot építsen ki a két fél, és új lehetőségeket nyit az együttműködésre.

(MTI)