Az intézkedés csütörtöktől lép érvénybe, és 90 napig marad hatályban. Külön engedély alapján beengednek a zónába meghatározott személyeket, például újságírókat és a humanitárius szervezetek munkatársait.
A lengyel kormány szerint a belépési tilalom célja, hogy növeljék a civilek, valamint Lengyelország keleti határát őrző köztisztviselők biztonságát, és korlátozzák az embercsempészek aktivitását.
A belépési tilalom a több mint 400 kilométer hosszú lengyel-fehérorosz határvonal mintegy 60 kilométer hosszú szakaszát érinti. Ebből megközelítőleg 44 kilométer hosszú szakaszon a zóna szélessége 200 métert tesz ki, 16 kilométeres szakaszon pedig - ahol természeti rezervátumok, erdők vannak - mintegy 2 kilométer széles sávról lesz szó.
Fotó: EPA/STRINGER
A lengyel-fehérorosz határra nehezedő migrációs nyomás miatt már az előző kormány idején, 2021 szeptemberében is 183 határövezeti települést érintő belépési tilalmat vezették be a térségen kívül élők számára. A tilalmat 2022 júliusában egy 200 méter széles határ menti sávra, majd tavaly év elejétől 15 méteres sávra korlátozták. Az enyhítés oka az volt, hogy a határvonal jelentős részén közben felépült az elektronikus riasztórendszerrel felszerelt acélkerítés.
Az új belépési tilalmat azt követően jelentették be, hogy május végén a határon átjutni próbáló egyik illegális bevándorló megkéselt egy, a határőröket segítő lengyel katonát.
A 21 éves Maciej Sitek június 6-án belehalt sérüléseibe. Szerdai temetése alkalmából délben Lengyelország-szerte a határőrség, a tűzoltóság és a rendőrség szirénahanggal tisztelgett a katona emlékének.
Május végi bejelentés szerint Lengyelország tovább fogja fejleszteni a keleti határszakasz védelmét - a Keleti Pajzs nevű projekt keretében korszerű térfigyelő és drónrendszereket telepítenek, terepakadályokat, valamint a lakosság és a katonák számára szánt búvóvóhelyeket létesítenek.
A kormány által hétfőn elfogadott, most a parlament elé kerülő tervezet értelmében módosítanának a határt őrző rendvédelmiseket érintő fegyverhasználati előírásokon is.
(MTI)
Továbbra is messze a legtöbb acélt termeli Kína, de tavaly visszaesést mutatott, igaz a világ is. India és az Egyesült Államok viszont növelte termelését. 
