- Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben 14 ukrán ellenrohamot vert vissza, közülük kilencet Donyeck körzetében. A moszkvai védelmi tárca azt állította, hogy az ukrán hadseregnek csaknem 800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. Vlagyimir Rogov a Társadalmi Kamara elnevezésű szervezet szuverenitási kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán főerők elhagyták a Zaporizzsja megyei Rabotine települést. Közölte, hogy jelenleg a község „megtisztítása” zajlik. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Fotó: EPA / Oleg Petrasyuk
- Legalább öt ember meghalt, miután orosz rakétatámadás érte a helyiek által „Harry Potter-kastélynak” nevezett oktatási intézményt az ukrajnai fekete-tengeri kikötőváros, Odessza népszerű tengerparti parkjában. Legalább 32-en megsérültek, nyolcan súlyos állapotban vannak, köztük egy négyéves gyermek. A sérültek között volt egy másik gyermek és egy terhes nő is. Dmytro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője elmondta, hogy a csapást egy Iszkander-M ballisztikus rakétával hajtották végre, amely fürtös robbanófejjel volt felszerelve. „Szörnyek. Szörnyetegek. Barbárok. Söpredék. Nem tudom, mit mondhatnék még” – mondta Hennagyij Truhanov, Odessza polgármestere.
- Egy orosz csapás legalább két embert megölt és hatot megsebesített kedden az északkelet-ukrajnai Harkiv városában – közölték helyi tisztviselők. Az orosz erők irányított bombákat használtak a város elleni támadás végrehajtásához az előzetes információk szerint – írta Oleh Szinehubov kormányzó a Telegramon. A támadásban megrongálódott egy lakóépület a város egyik kerületében – közölte Ihor Tyerehov, a város polgármestere.
- Hat amerikai gyártmányú ATACMS operatív-harcászati rakétát lőtt le az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán – közölte kedden a védelmi minisztérium. Vlagyimir Rogov, a Társadalmi Kamara elnevezésű szervezet szuverenitási kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke szerint az éjjel az ukrán hadsereg több ATACMS rakétát lőtt ki a Krímre. A légvédelmi rendszer, mint mondta, Dzsankojnál és Szimferopolnál lépett működésbe. Szergej Akszjonov, a Krím vezetője a Telegram-csatornáján arra figyelmeztette a Szimferopoli járásbeli Donszkoje falu lakosait, hogy a kazettás töltetet hordozó ATACMS rakéták lelövése után a területen szétszóródott szubmuníció veszélyes lehet. Az intelem értelmében a civilek, ha ilyen lőszert találnak, értesítsék a rendkívüli helyzetek minisztériumát és a belügyminisztériumot.
- A lett kormány Ukrajnának újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely egyebek mellett rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket és megfigyelő drónokat fog tartalmazni – jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök kedden az X közösségi portálon. „A kormány most hagyta jóvá NBS MANTIS légelhárító lövegek, pilóta nélküli taktikai megfigyelőrendszerek, valamint egyéb fontos felszerelések és technikai eszközök átadását az ukrán fegyveres erők számára” – írta a kormányfő. Reményét fejezte ki, hogy a támogatás segít javítani Ukrajna légvédelmi és felderítési képességein. Hozzátette: országa GDP-jének mintegy 0,25 százalékát fordítja évente Ukrajna támogatására. „Minden katonai szállítmánnyal megerősítjük barátságunkat az ukrán néppel az agresszor Oroszország elleni harcban, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a békére és a biztonságra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát kétoldalúan és szövetségeseinkkel együtt” – fogalmazott a miniszterelnök.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna addig nem lesz NATO-tag, amíg meg nem nyeri a háborút Oroszországgal szemben. Erről az államfő kedden beszélt, amikor Jens Stoltenberg NATO-titkárral közösen olyan ukrán tisztekkel találkozott, akik a NATO-szabványok szerinti katonai kiképzésen vesznek részt. „Személyes véleményem szerint csak akkor leszünk benn a NATO-ban, ha győzünk. Nem hiszem, hogy a háború alatt felvesznek bennünket az észak-atlanti szövetségbe” – mondta az elnök a Telegram csatornáján közzétett videóban. Egyetértett a főtitkárral abban, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásához a szövetség többségének támogatása szükséges, ezért ahhoz, hogy „Ukrajna politikailag bekerüljön a szövetségbe győznie kell” – tette hozzá. Zelenszkij egyúttal úgy vélte, hogy Ukrajna szövetségi tagságát illetően „senki sem fogja felvetni a NATO-val való kompatibilitás és az ukrán hadsereg színvonalának kérdését”. Kifejezte azon meggyőződését is, hogy a háború egyik oka, hogy Ukrajna előtte nem lett a NATO tagja. „Sok évvel ezelőtt is volt ezzel kapcsolatban szkepticizmus néhány tag részéről, és Oroszország nagyon keményen dolgozott jelenlegi partnereinkkel. Mindent megtett azért, hogy Ukrajnát ne csak a NATO-ba ne vegyék fel, hanem az Európai Unióba se, hogy Ukrajna ne fejlődjön, és ne szabaduljon meg az Oroszországi Föderáció befolyásától” – jegyezte meg az elnök. Az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint Jens Stoltenberg előző nap az ukrán parlamentben tartott beszédében azt mondta, nem tudja megjósolni, hogy Ukrajna mikor lesz NATO-tag. Beszédében ugyanakkor tiszteletét fejezte ki az orosz agressziót visszatartó ukrán hadsereg iránt.
- Olha Sztefanyisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese a Deutsche Welle (DW) német műsorszolgáltatónak adott interjújában – amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett kedden – leszögezte, hogy Ukrajna nem fogja erővel hazatérésre kényszeríteni külföldről a hadköteles korú ukrán férfiakat. A tisztségviselő biztosított afelől: a hadkötelesek adatainak egyeztetése az illetékes területi hadkiegészítő és szociális központtal, nem jelenti azt, hogy automatikusan a frontra küldik őket szolgálatra. „Ukrajna elfogadta a mozgósítási törvényt, és tisztában kell lennünk azzal, milyen arányban tudjuk leváltani a fronton lévőket” – magyarázta a miniszterelnök-helyettes. Elmondta: májusban Ukrajnába látogat Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa, hogy megvitassa az ukrán hatóságokkal a külföldön élő ukránok további jogi státusának kérdését, hiszen az EU jelenlegi ideiglenes védelmi mechanizmusa 2025 márciusáig van érvényben. „Ezért addig nem lesz semmilyen korlátozás, nemre és korra tekintet nélkül, egyetlen ukrán állampolgárral szemben sem, és nem kényszerítik őket visszatérésre egy háborúban álló országba. Háborús kérdésekben viszont nincsenek kellemes megoldások, és ne felejtsük el, hogy a háború még tart” – jegyezte meg Sztefanyisina.
- Varsó európai megoldásban érdekelt az új kijevi mozgósítási törvény által érintett ukrán állampolgárok esetleges hazajuttatását illetően – jelentette ki kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter, kormányfőhelyettes. A politikus újságírói kérdésre válaszolva mondta ezt sajtóértekezletén, melynek fő témája a kormány által aznap elfogadott, a háború elől menekülő ukrán állampolgárokról szóló törvény módosítása volt. „Amennyiben Ukrajna támogatást, segítséget kér, mi mindig (…) megadjuk” – mondta. Fontosnak nevezte, hogy az ügyet európai szinten oldják meg. „Tudom, hogy párbeszéd zajlik erről Ukrajna és Brüsszel között” – tette hozzá. A kormány által elfogadott, most a parlament elé kerülő törvénymódosítás értelmében 2025. szeptember 30-ig hosszabbítanák meg a háború elől menekülő ukránok lengyelországi tartózkodási engedélyét, az újonnan érkezőknek viszont kizárólag érvényes úti okmány alapján ítélnék meg a lengyelországi ügyintézéshez szükséges személyazonosító számot (PESEL). Az utóbbi megoldást a lengyel ombudsman bírálta. A jogszabály új változata értelmében emellett az ukrán menekültek csak akkor részesülhetnének a lengyel családtámogatási rendszer juttatásaiból, amennyiben gyermekeik eleget tesznek az iskolalátogatási kötelezettségnek.
- A törmelékek azt mutatták, hogy egy észak-koreai Hwasong-11 ballisztikus rakéta csapódott be Harkivba január 2-án – közölték az ENSZ szankciókat felügyelők a Reuters által látott jelentésükben a Biztonsági Tanács egyik bizottságával. A rakétát valószínűleg illegálisan szállították Oroszországnak – állapították meg. Észak-Koreát azzal vádolják, hogy ilyen fegyvereket fejlesztett ki és szállított Oroszországnak annak ellenére, hogy 2006 óta ENSZ-szankciók hatálya alatt áll ballisztikus rakéta- és nukleáris programja miatt. Ukrajna szövetségesei azzal vádolják Észak-Koreát, hogy a fegyverembargó megsértésével fegyvereket szállít Oroszországnak, amelyeket Ukrajna ellen használna. Az Egyesült Államok azzal vádolta Oroszországot, hogy legalább kilenc alkalommal indított Észak-Korea által szállított ballisztikus rakétákat Ukrajna ellen. Oroszország márciusban megvétózta az Észak-Korea nukleáris és ballisztikusrakéta-programja elleni szankcióellenőrzés megújítását.
(MTI, The Guardian)
