Felmerül a kérdés, hogy volt-e bármi haszna a békemissziónak, közelebb került-e az orosz-ukrán háború lezárása azáltal, hogy a nemzetközi színtéren aprócskának számító Magyarország kormányfője Vlagyimir Putyin után Hszi Csin-ping kínai elnökhöz, valamint Donald Trump volt amerikai elnökhöz is ellátogatott, vagy csupán egy, a saját fontosságát túlértékelő politikai vezető próbálkozásáról volt szó.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor utánajárt annak, hogy mégis hogyan oldották meg ezen utazások finanszírozását, hiszen a békemissziójára Orbán Viktor az EU soros elnökségét ellátó tagország vezetőjének minőségében utazott el – azaz akár logikusnak is tűnhetne az, hogy mindezt uniós forrásokból tette. Laptársunk a témában az Európai Unió Tanácsának titkárságához fordult.
Fotó: EPA/Olivier Hoslet
Szabályok
Az Európai Unió Tanácsa tájékoztatásában emlékeztetett, hogy az uniós tagállamok küldötteinek (beleértve a Tanács soros elnökségét betöltő uniós tagállamot is) utazási költségei az Európai Unió általános költségvetését terhelik, ennek azonban szigorú meghatározott feltételei és korlátjai vannak.
A visszatérítendő utazási költségek közé tartoznak például az Európai Unió Tanácsának vagy valamely előkészítő szervének ülésén történő részvételé, vagy éppen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kétévente esedékes miniszteri ülésein való szereplés miatt felmerülő kiadások; de az Európai Unió és harmadik országok közötti csúcstalálkozókon vagy miniszteri szintű (két- vagy többoldalú) találkozókon való részvétel miatt felmerülő költségeket is megtérítik.
A küldötteknek az ezen határozat hatálya alá nem tartozó ülésekre és tárgyalásokra történő utazásának költségei, amelyek nem felelnek meg az 54/18-as, említett határozatban és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott feltételeknek és korlátozásoknak, nem terhelhetők az Európai Unió általános költségvetésére
– derült ki a válaszból.
A vonatkozó határozat hosszasan sorolja az Európai Unió kontójára elszámolható utazások mikéntjét. A békemisszió jellege az I. melléklet hatos pontjában leírt találkozókhoz hasonlít a legjobban:
(elszámolhatók) az Európai Unió és harmadik országok közötti (kétoldalú vagy többoldalú) csúcstalálkozók vagy miniszteri szintű találkozók, bárhol is kerüljön rájuk sor. A visszatérítés szigorúan a fő találkozóra korlátozódik.
Csakhogy a határozat itt kifejezetten olyan találkozókról szól, amelyeken az uniós küldöttek az Európai Unió nevében járnak el – Orbán Viktor az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó ország vezetőjeként pedig csak akkor számít annak a békemisszió esetében, ha erre valóban felhatalmazást kapott volna, márpedig ilyen nem történt.
Azt, hogy a kínai és orosz utazásokat biztosan nem az EU-s központi költségvetés állta, az Európai Tanács külön is megerősítette a megkeresésünkre küldött válaszában.
Hogy lesz ebből barátság? 
