Mire kényszeríti a  szokatlan választási vereség a japán kormányt?

Erről lesz szó a cikkben:

• Miért buktatták meg a szavazók a 15 éve hatalmon lévő kormányt?
• Hogyan hat mindez a tőzsdére?
• A kormányzási bizonytalanság hogyan befolyásolja a jen árfolyamát és a jegybank kamatpolitikáját?
• Mire kénytelen figyelni a kormány?
• Megrettennek-e a külföldi befektetők Japánban?

A kormányzó Liberális Demokrata Párt vezette koalíció 15 év után először veszítette el többségét. Ez azt jelenti, hogy Shigeru Ishiba miniszterelnök – aki jóval kevesebb ideje van ezen a poszton, mint amennyi ideje Keir Starmer az Egyesült Királyság vezetője – már most nyomás alatt áll, hogy lemondjon. A legnagyobb probléma ezzel az, hogy nem egyértelmű, ki tudná leváltani — írja a Bloomberg szakértője.

Tiltakozó szavazók

Alapvetően a japánoknak ugyanazok az okok miatt vannak elegük, mint a világ többi választójának. A megélhetési költségek emelkedtek, s bár a bérek is, de nem tartották kellőképpen a lépést ahhoz, hogy ellensúlyozzák a magasabb árak okozta lecsúszást.

Nem szavaztak különösebben senkire, csak a hivatalban lévők „ellen”. Kiderült, hogy a japán gazdasági kivételesség soha nem gyökerezett semmi bonyolultabban, mint hogy gazdaságuk a ciklus más szakaszában volt, mint a legtöbb más nemzeté — teszi hozzá a Bloomberg szakembere.

Tőzsde: derűre ború

„Maga a választás eredménye kétségtelenül negatív a tőzsdére nézve, a növekvő politikai bizonytalanság miatt” — mondta Masahiro Ichikawa, a Sumitomo Mitsui DS Asset Management vezető piaci stratégája — számol be róla a Reuters. „A (jelenlegi) rali azonban részben azon múlt, hogy ez a nagy kockázatú esemény már a hátunk mögött van, így jött a megkönnyebbülés, no meg a gyengébb jen” — tette hozzá a szakértő.

A japán részvények az elmúlt évtizedek egyik legerősebb felemelkedését élték meg. Az irányadó Nikkei 225 index közel 50 százalékos emelkedést mutat 2023 eleje óta. Hétfőn a Nikkei 225 és a Topix indexek 1-2 százalékkal erősödtek, ami valószínűleg azt a várakozást tükrözi, hogy a politikai zűrzavar miatt a Bank of Japan ismét elhalasztja a kamatemelést.

A jen enyhén gyengült a dollárral szemben. A leértékelődő jen a japán exportőrök számára előnyös, mivel felduzzasztja a tengerentúli eladásaik hazai pénznemben kifejezett értékét. Ráadásul a japán részvényeket is olcsóbbá teszi a külföldi befektetők számára. Az elmúlt években Japán rendkívül alacsony kamatai arra késztették a befektetőket, hogy külföldön keressenek magasabb hozammal kecsegtető eszközöket, ami gyengítette a jent. Ez viszont megemelte azon nagy japán vállalatok részvényeinek árfolyamát, amelyek hasznot húztak a tengerentúlon megnövekedett profitból. Ám az infláció megugrása után a jegybank idén kétszer emelte a kamatot, és jelezte, hogy folytatni kívánja ezt.

A gyengülő jen és a kamatpolitika

A jen gyengülése átmeneti lökést adhat, de „a politikai instabilitás aggodalomra ad okot a pénzügyi piacokon, és a további politika hozzájárulhat a részvényárfolyamok eséséhez” – mondta Takahide Kiuchi, a Nomura Kutatóintézet ügyvezető közgazdásza és a japán központi igazgatótanács korábbi tagja.

A választások előtt a legtöbb nagy bank és kutatócég arra számított, hogy a következő kamatemelés az idei év végén vagy a jövő elején várható. A japán jegybank csütörtökön teszi közzé következő monetáris politikai állásfoglalását.

Noha a következő hónapokban erősödhet a Japán jegybankjára nehezedő politikai nyomás, Kazuo Ueda kormányzó világossá tette, hogy mindaddig, amíg a gazdaság jó úton halad, a bank a saját ütemében emeli a kamatot.

Fontossá vált, hogy mit gondol az eddigi ellenzék

A választási eredmény felhívta a piac figyelmét a potenciális partnerekké váló ellenzéki pártok politikai álláspontjára, amelyek közül sokan az alacsony kamatokat részesítik előnyben.

A Morgan Stanley elemzői szerint a koalíciós tárgyalások csökkenthetik annak esélyét, hogy a következő kormány „nagyobb kihívást jelentő napirendi pontokat hajtson végre, mint például a társasági adókulcs emelése” — teszi hozzá a Reuters.

Shigeru Ishiba miniszterelnök abban reménykedik, hogy sikerül biztosítani az ellenzéki pártok együttműködését kormánya fenntartása érdekében, miután koalíciója elvesztette többségét a képviselőház, a parlament meghatározó alsóházának választásán — írja a The Japan Times. A kormányzó és az ellenzéki pártok kompromisszuma nagymértékben változtatásra késztetheti az általános választások előtt mérlegelt gazdasági intézkedéseket.

Ám az ellenzéki pártok a kampányban keveset tettek azért, hogy mérvadó vitákat kezdeményezzek a gazdaságról, ehelyett elsősorban a liberális demokraták megbüntetésére összpontosítottak egy régóta húzódó politikai pénzügyi botrány miatt.

Inflációs és szegénypolitika

Az infláció leküzdésére irányuló intézkedések pártok közötti koordinációja azonban valószínűleg kihívást jelent majd. A választások utáni elhúzódó politikai zűrzavar jelentősen késleltetheti a 2025-ös költségvetés összeállítását.

Ishiba egy hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy kiemelten fontos a magas energia- és élelmiszerárakkal küzdő háztartások megsegítése. „A pártok által javasolt jó intézkedéseket el kell fogadni, és érdemi gazdasági intézkedéseket, valamint pótköltségvetést kell készíteni” – mondta.

Ishiba a választási kampány során azt ígérte, hogy kormánya olyan 2024-es pótköltségvetést állít össze, amely meghaladja az előző évi 13 billió jenes extra költségvetést.

A sajtótájékoztatón Ishiba kiemelte annak fontosságát, hogy az alacsony jövedelmű, a béremelések eredményét nem élvező háztartások, az önkormányzatok pedig egyedi igényekre szabott támogatásban kapjanak.

Eközben két, a kormányzó tömbbel esetlegesen együttműködő ellenzéki párt – a Japán Innovációs Párt (Ishin) és a Demokrata Párt a Népért – a fogyasztási adó mértékének csökkentése mellett kampányolt.

A kormányzó tömb tagjai, akiket megrendített a vasárnapi választás, minden bizonnyal nagyobb költségvetési kiadásokat szeretnének elérni, tekintettel a parlament felsőházának jövő nyáron esedékes választására. Továbbá az ellenzéki pártok követeléseinek elfogadása is kiadásnövelő lehet.

A pénzügyminiszternek tanácsot adó Költségvetési Tanács hétfői ülésén több képviselő is arra szólította fel a kormányt, hogy a gazdaságélénkítés és a költségvetési konszolidáció egyensúlyba kerüljön.

A 2025-ös költségvetésről és az adóreformról szóló megbeszélések középpontjában a védelmi kiadások növekedését fedező adóemelés időzítése áll. Ishiba igyekezett az ügyet az év végéig rendezni, de az ellenzéki pártok ellenállnak az adóemelésnek. Ha az üggyel kapcsolatos tárgyalások időt vesznek igénybe, a 2025-ös költségvetési költségvetés összeállítása 10 év után először januárba nyúlhat.

A kormány energiapolitikájának jövő márciusig történő frissítésére irányuló munka vitákat válthat ki, különösen amiatt, hogy az ország a nukleáris energiára támaszkodik. A fő ellenzéki Japán Alkotmányos Demokrata Párt, amely ezen a választáson jelentős sikereket ért el, óvatosan nyilatkozik az atomenergia felhasználásáról, így a tárgyalások a továbbkormányzó blokk felépítésétől függően időbe telhetnek.

Külföldi befektetők Japánban

A japán gazdaság és üzleti környezet stabil alakulását, amely az elmúlt két évben befektetések özönét vonzotta, alááshatja a vasárnapi parlamenti választások miatti politikai zűrzavar. Japán gazdasága, bár nem növekszik ugrásszerűen, magához tért a világjárvány okozta zavaroktól. A régóta várt infláció megjelenése közel két évtized után először adott teret a japán jegybanknak a kamatemelésre — írja a The New York Times.

Warren E. Buffett tavalyi befektetéseit követően, hogy növelje részesedését néhány nagy japán kereskedelmi cégben, a befektetők Japánba vitték át pénzüket Kínából, ahol nőnek a gazdasági és geopolitikai kockázatok. A vállalati bevételek Japánban továbbra is szilárdak, és a kormány változásokat kezdeményezett a vállalati életben, hogy lépéseket tegyenek a befektetők vonzerejének növelése érdekében.

„Az okok, amelyek miatt Warren Buffett és mások felfigyeltek Japánra, nem vesztek el, de szükség van egy stabil makrokörnyezetre” – mondta Jesper Koll, a pénzügyi szolgáltató Monex Group igazgatója. „Egyelőre nem fog működni a stabilitás bástyája, amely vonzóvá tette Japánt.” „Ahogy az ország a továbblépési utat keresi, némi bizonytalanság lesz” – mondta Stefan Angrick, a tokiói Moody’s Analytics vezető közgazdásza.