A kamatemelési döntés, amely szembe ment a piac többségi várakozásainak, miszerint a japán jegybank (BOJ) változatlanul hagyja a kamatokat, a rövid távú irányadó kamatlábat 2008 óta nem látott szintekre emelte.
A szerdán véget ért kétnapos ülésen a BOJ igazgatótanácsa 7-2 arányban úgy döntött, hogy az egynapos irányadó kamatlábat 0,25 százalékra emeli a korábbi 0-0,1 százalékról. Emellett útjára bocsátottak egy mennyiségi szigorítási (QT) tervet is, amelynek értelmében a havi kötvényvásárlásokat 2026 január-márciusától a jelenlegi 6 billió jenről (19,6 milliárd dollár) nagyjából a felére, 3 billió jenre csökkentik.
Japán szigorodó monetáris politikája éles ellentétben áll más nagy gazdaságok alacsonyabb kamatlábakra való váltásával.
„Annak ellenére, hogy a fogyasztói kiadások lassúak, a monetáris hatóság határozott jelzést küldött a kamatemeléssel és a fokozatosabb mérlegcsökkentés engedélyezésével" – mondta Fred Neumann, az HSBC vezető ázsiai közgazdásza.
„A növekvő inflációs várakozások szintén megnyitják az utat a BOJ monetáris politikájának folyamatos normalizálása előtt. Amennyiben nem történnek nagyobb zavarok, a BOJ további szigorításra készül, és a jövő év elejére újabb kamatemelés várható" – tette hozzá a szakértő.
Fotó: Wikipédia
A jen a hír bejelentése utáni pillanatban 0,8 százalékkal erősödött, és több mint három hónapos csúcsot ért el 151,58 jen/dollár árfolyamnál, bár később visszaesett. A tízéves japán államkötvények hozama enyhén csökkent a hír hatására.
A BOJ azt is közölte, hogy a kamatemelés azon a véleményén alapult, hogy a terjedő béremelések arra ösztönzik a vállalatokat, hogy magasabb munkaköltségeiket magasabb szolgáltatási áraikon keresztül továbbhárítsák a fogyasztókra.
Összefeszült a Perzsa-öböl két nagyhatalma, az Egyesült Arab Emírségek pislogott először. 
