Megerősítette helyi idő szerint csütörtökön Javier Milei argentin elnök, hogy országa továbbra is igényt tart az Egyesült Királysághoz tartozó Falkland-szigetekre.
„Azt akarom, hogy mindenki számára világos legyen: a Falkland-szigetek történelmileg és jogilag Argentínához tartoznak”
- szögezte le televíziós beszédében az elnök. „Erről nem lehet vita. A szigetek Argentína részei” – tette hozzá. Az elnök szerint a szigeten élő „földbitorlóknak” nem lehet önrendelkezési joguk, és érvénytelen bármilyen hivatkozás erre az önrendelkezési jogra.
Az elnök egyúttal bejelentette, hogy rendeletet ír alá, amellyel szankciókkal sújt minden vállalatot, amely olajkitermelésbe kezd a szigeteknél. Közölte azt is, hogy „világos és fenyegető veszélyt” jelent az ország számára a Sea Lion olajmező, ahol egy brit és egy izraeli cég 2028-ban tervezi megkezdeni a kitermelést.
„Ha nem lépünk gyorsan, hónapokon belül készen fognak állni arra, hogy hozzáférjenek a tenger alatt meghúzódó olajhoz, amire még nem volt példa”
- mondta Milei.
A brit fennhatóság alatt álló szigetcsoportot Argentína 1982-ben megszállta, amire az Egyesült Királyság katonai erővel válaszolt. A 74 napon át tartó háború argentin vereséggel zárult, és a szigetek visszakerültek brit ellenőrzés alá. A harcokban 649 argentin és 255 brit katona esett el, és meghalt a szigetek 3 lakója is. A konfliktusban az Egyesült Államok támogatta a briteket. Donald Trump amerikai elnök viszont az előző héten arra utalt, hogy mivel az Egyesült Királyság nem avatkozott be katonailag a Hormuzi-szorosnál, az Egyesült Államok is távolmaradhat egy újabb esetleges konfliktus esetén a Falkland-szigeteknél.
Az Egyesült Királyság álláspontja szerint a sziget hovatartozásáról az ott élőknek kell dönteniük. 2013-ban népszavazást tartottak a kérdésben a Falkland-szigeteken, amelyen a választók 99,8 százaléka arra szavazott, hogy a sziget maradjon brit tengeren túli terület. Mindössze három ember szavazott arra, hogy a szigetek csatlakozzanak Argentínához.
(MTI)
