14p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A kínai hatóságok igyekeznek nagyon erős kontrollt gyakorolni a külföldön élő és tanuló kínaiak felett, az eszközökben pedig nem válogatnak. A legsötétebb üzelmeket pedig pontosan az az ártatlannak látszó kínai minisztérium bonyolítja, amelynek vezetőjével rendészeti egyezményeket kötött a magyar kormány.

2022-es adatok szerint világszerte nagyjából 50 millió kínai él az anyaország határain kívül. Ezek a közösségek, amelyeket összefoglaló néven „Tengerentúli Kína” néven is emlegetnek Kínában, hatalmas lehetőségeket tartogatnak a kínai állam számára, akár befolyásának informális kiterjesztéséről, akár információszerzésről legyen szó. Gondoljunk csak arra például, hogy mennyivel egyszerűbb egy olyan hírszerzőt a megfelelő pozícióba juttatni, aki az adott ország állampolgára, tökéletesen ismeri a nyelvet, integrálódva van a társadalomba, mint „kívülről” a tűzhez közel juttatni valakit. Vagy megfordítva: mennyivel könnyebb beszervezni valakit, aki ezer szállal kötődik Kínához, mint az adott ország teljesen más kultúrájú és etnikumú polgárai közül „átfordítani” valakit.

A másik oldalon viszont kockázatot is jelent a kínai rezsim számára a diaszpóra, hiszen tagjai éppenséggel ki is juttathatnak információkat Kínából, és ha például a „hanyatló” nyugati demokráciákban élve esetleg arra jutnak, hogy Kína sajátos kommunista rendszere mégsem a létező világok legjobbika, e véleményüknek hangot is tudnak adni – és e hangok bizony könnyebben szivárognak vissza Kínába, mint a tisztán külső kritikák.

Hszi Csin-ping saját állampolgárait szigorú kontroll alatt tartó rendszerének tehát több szempontból is elemi érdeke, hogy megpróbálja a kínai diaszpóra tagjait is minél szorosabban ellenőrzés alatt tartani, és ezért mindent meg is tesz, méghozzá gyakran habozás nélkül áthágva mind az emberi jogokat, mind a nemzetközi jogot.

Hszi Csin-ping nem szereti a kritikus hangokat - sem országon belül, sem azon kívül
Hszi Csin-ping nem szereti a kritikus hangokat - sem országon belül, sem azon kívül
Fotó: MTI/EPA/Mark R. Cristino

A távolság nem akadály

A közelmúltban két forrás is napvilágot látott, amelyekből többet megtudhattunk arról, hogyan is igyekszik kordában tartani a Tengerentúli Kínát a kínai anyaország, és ezekből eléggé elborzasztó kép tárul a szemünk elé – különösen annak fényében, hogy Magyarország néhány hónapja írt alá átfogó rendészeti megállapodásokat a kommunista nagyhatalommal.

Az Amenesty International május közepén közzétett jelentése szerint az Európában és Észak-Amerikában tanuló kínai diákokat szoros megfigyelés alatt tartják, és ha „kilépnek a sorból”, akkor különböző megtorló intézkedésekkel kell szembenézniük.

Az összegyűjtött beszámolók vérfagyasztó képet festenek arról, miként igyekeznek elhallgattatni a diákokat a kínai és hongkongi hatóságok, még akkor is, ha több ezer kilométerre tartózkodnak otthonaiktól, félelemmel töltve el számos diákot”

– foglalja össze a tanulságokat Sarah Brooks, az Amnesty Kínával foglalkozó igazgatója.

A szervezet által a vizsgálatba bevont, az Egyesült Államokban, Kanadában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban felsőoktatási tanulmányokat folytató kínai hallgatók közel egyharmada számot be arról, hogy a kínai hatóságok otthon maradt családtagjaikat zaklatták annak érdekében, hogy őket visszatartsák a kínai vezetés kritizálásától, véleményük kifejtésétől.

Egy álnéven nyilatkozó kínai diák például arról számolt be, hogy néhány órával azután, hogy részt vett egy a Tienanmen téri eseményekről történt megemlékezésen, Kínában élő apját „biztonsági tisztviselők” keresték fel, és figyelmeztették arra: „beszélgessen el külföldön tanuló lányával, hogy ne látogasson olyan eseményeket, amelyek rossz irányba befolyásolhatják a Kínáról a világban kialakult képet”. A lány egyébként a tiltakozás résztvevőinek nem árulta el igazi nevét, online felületeken nem posztolt az eseményről, ezért különösen sokkolta, hogy ilyen gyorsasággal beazonosították, és családját is megkeresték.

Változatos eszköztár

De az ő apja – legalábbis ebben az esetben – még jól is járt, mert nem kapott konkrét fenyegetéseket. Más külföldön tanuló diákok családtagjait a kínai hatóságok útlevelük bevonásával, állásuk elvesztésével, előléptetésektől és prémiumoktól való megfosztással, sőt akár fizikai szabadságuk korlátozásával is megfenyegettek. Arra is volt példa, hogy azt kérték a Kínában maradt családtagoktól, hogy függesszék fel a diák külföldi tanulmányainak finanszírozását, amennyiben nem hagy fel „veszélyes” üzelmeivel.

A megkérdezett diákok közel fele vélte úgy, hogy fotókat és felvételeket készítettek róla olyanok, akik szerintük a kínai állam megbízásából dolgoztak. További lehetőséget nyújt a külföldön tanulók megfigyelésére az, hogy otthon maradt barátaikkal, családtagjaikkal kizárólag a kínai „nagy tűzfal” által engedélyezett, az állam által ellenőrzött applikációkon keresztül lehet. A diákok arról is beszámoltak, hogy a kínai közösségi médiában, például a WeChaten ugyanolyan cenzúrával szembesültek, a nyugati közösségi oldalakon pedig többségük saját magát cenzúrázta, mivel attól tartott – valószínűleg joggal – hogy tevékenységét megfigyelik.

Nem csoda, hogy gyakorlatilag az összes külföldön tanuló diák valamilyen szinten visszafogta társadalmi életét, nehogy valami olyasmit kövessen el, ami miatt bajba kerülhet. Sokan beszéltek arról, hogy az órákon nem merték nyíltan elmondani véleményüket, egyeseknek pedig tudományos tevékenységére is hatással volt a félelem – volt, aki saját elméletét nem merte publikálni, mert úgy gondolta, az ellentétes lehet a hivatalos kínai vonallal.

A becslések szerint közel 900 ezer kínai diák tanul jelenleg külföldön, és ugyan sokan azt várják a Kínától messze folytatott tanulmányaiktól, hogy a szabadság levegőjébe is belekóstolhatnak, a valóságban ez nem olyan egyszerű.

„A kínai hatóságok olyan stratégiát követnek, hogy korlátozni tudják a diákok emberi jogait, akárhol is legyenek a világban”

– mutat rá Sarah Brooks.

Utánuk nyúlnak

A külföldön tanuló kínai diákok azonban legalább kínai állampolgárok, akik alapvetően Kínában terveznek élni tanulmányaik végeztével, tehát lehet azt mondani, hogy bár elítélhetjük a kínai állam gyakorlatát, valamilyen szinten elfogadható, hogy rájuk is érvényesek a kínai törvények. De mi van azokkal, akik tartósan más országba költöztek – mondjuk éppen pont a kínai rezsim elől menekülve?

A kínai hatóságok-titkosszolgálatok természetesen rajtuk is rajtuk tartják a szemüket. Biztosak lehetünk abban, hogy a kiterjedt kínai digitális megfigyelési hálón fennakadnak az ő „helytelen” megnyilvánulásaik is, ha pedig valaki mondjuk szerepet is vállal például az emberi jogok Kínában történő megsértésével kapcsolatos tüntetések szervezésében, az arra is számíthat, hogy ennél is szorosabb megfigyelés alá kerül.

Csakhogy a megfigyelésnél nem állnak meg a kínai állami szervek. Szintén május közepén hoztak nyilvánosságra egy Ausztráliába menekült kínai titkosszolgálati munkatárssal készült interjút, amelyben az Eric álnéven nyilatkozó férfi számos részletet osztott meg arról, kik és hogyan vadásznak a máshol élő, másként gondolkozó kínaiakra világszerte.

Ausztrália és Kína között feszültségeket okoz az, ahogy kínai ügynökök ausztrál területen eljárnak
Ausztrália és Kína között feszültségeket okoz az, ahogy kínai ügynökök ausztrál területen eljárnak
Fotó: Depositphotos

„Eric” 2008 és 2023 között volt – magyar olvasók, figyelem, de erről majd később – a kínai Közbiztonsági Minisztérium berkein belül működő egység, a Politikai Biztonságot Védő Ügyosztály, azaz az 1-es ügyosztály munkatársa.

„Ez a kínai kormányzat legsötétebb hivatala”

– fogalmazott „Eric”, hozzátéve hogy

„amikor a KKP-val [Kínai Kommunista Párttal] szemben állókról van szó, úgy viselkednek, mintha őket nem védenék a törvények. Azt tehetnek velük, amit csak akarnak.”

Az ausztrál kémelhárítás védelmét kért férfi világszerte vadászott disszidensekre, különböző fedősztorikkal férkőzve a bizalmukba: volt ingatlanbefektető, antikommunista kínai jogvédő – de a célja mindig az volt, hogy végül olyan országokba csábítsa őket, ahol el lehet őket rabolni, és hazavinni Kínába. Eric Kínában, Indiában, Thaiföldön, Kanadában és Ausztráliában is „rádolgozott” célpontokra, és az ausztrál oknyomozó újságíróknak több száz titkos dokumentumot és egyéb bizonyítékot is bemutatott, amelyek alátámasztják az általa elmondottakat.

Egyik célpontja Edwin Yin, kínai származású ausztrál politikai aktivista volt, aki videóiban rendszeresen kritizálja Hszi Csin-ping elnököt. Eric 2018-ban volt Yinre ráállítva, de az ausztrál kémelhárítás egy 2023-as sydney-i rajtaütés során is bizonyítékokat talált arra, hogy egy a városban működő kínai kémsejt egyik célpontja Yin volt, akit 2021-ben az utcán maszkos, feltehetően kínai férfiak vertek meg – ő meg van győződve arról, hogy a figyelmeztetést (az akciót egy harmadik illető le is filmezte) a kínai kormány küldte neki. Yin kiadatását egyébként hivatalosan is kérte Kína, mivel az anyaországban pénzügyi csalásokkal vádolják, Yin szerint hamisan.

A Párt messze lecsapó ökle

Ez egyébként bevett módszere a kínai „szerveknek”: a Hszi Csin-ping által meghirdetett antikorrupciós kampányok farvizén 2014 óta összesen több mint 12 ezer állítólagos szökevényt juttattak vissza Kínába, sokukat a helyi hatóságok tudta és engedélye nélkül. Többségüket gazdasági bűncselekményekkel vádolják.

Az ilyen akciók egyik fő végrehajtója a Közbiztonsági Minisztérium.

„A Közbiztonsági Minisztérium rendőri szervezetként állítja be magát, de az szemszögemből nézve a legkevésbé sem az. A munkájuk az, hogy védelmezzék a párt státuszát, és amikor státuszt mondok, valójában az ellenőrzést értem alatta. A pártnak mindent ellenőriznie kell”

– mondja Holden Triplett, aki korábban az FBI pekingi irodáját vezette, és útjaik gyakran keresztezték egymást a Közbiztonsági Minisztérium alkalmazottjaival.

„Mostanra az egész világban aktív Kína, ezért erőforrásokra van szükségük mindenfele. Akár a hazai kínai népességben, akár a diaszpórában bárki veszélyezteti a párt hatalmát, nyomozni fognak utána, fellépnek ellene, és ha kell, megszüntetik a fenyegetést” – folytatja Triplett.

A fenyegetés megszüntetése öltheti azt a formát, hogy a célpontot Kínába juttatják, ahol aztán eltüntethető a kíváncsi szemek elől. Ez történt például egy kínai-ausztrál buszsofőrrel 2014-ben, 2019-ben pedig egy 59 éves ausztrál állampolgárral is. Utóbbi esetben a Közbiztonsági Minisztérium két képviselője az ausztrál hatóságok engedélyével érkezett Ausztráliába, hogy „szívélyesen elbeszélgessenek” a nővel, de aztán nem követték a protokollt, és nem is kérték ki a megfelelő ausztrál hatóságok engedélyét, mielőtt a nőt a kínai konzulátus segítségével kijuttatták az országból.

Egy civil szervezet jelentése szerint 2014 és 2023 között legalább 16 esetben „vittek haza” a jogi utat megkerülve Ausztráliából Kínába embereket. És ezek persze csak az ismert esetek – ha mondjuk Ausztráliából előbb egy harmadik országba csalják az illetőt, ahol nyoma vész, akkor talán ki sem derül, hogy végül Kínában kötött ki.

„E műveletek – vagy akár csak azok megkísérlése, még ha nem is járnak sikerrel – egyértelmű megsértései Ausztrália szuverenitásának”

– mutat rá Laura Harth, a jelentést jegyző Safeguard Defenders emberi jogi igazgatója.

Az ausztrál szövetségi rendőrség szóvivője az ügyekre reagálva elmondta, hogy az ausztrál rendőrség „soha nem teszi lehetővé vagy segíti elő, hogy egy külföldi szervezet Ausztráliába jöjjön azért, hogy erővel vagy megfélemlítéssel rávegyen külföldi állampolgárokat a hazatérésre. Ez az ausztrál törvények szerint bűncselekmény.”

Az ausztrál kormány és kémelhárító ügynökségek is prioritásként kezelik a „rosszindulatú külföldi beavatkozási kísérletek” megakadályozását.

„Eric” ennek ellenére biztos abban, hogy jelenleg is több kínai titkosügynök tevékenykedik ausztrál földön, és hogy munkájukhoz kiterjedt támogató hálózatra van szükségük fedőcégek, különböző szervezetek formájában, hogy el tudják végezni a dolgukat a terepen.

És ha a regionális szinten középhatalomnak számító, erős demokratikus hagyományokkal, hatóságokkal és fizikailag is jól ellenőrizhető határokkal rendelkező, a nyugati világhoz tartozó Ausztráliában mindezeket meg merik és tudják tenni a kínai ügynökök, akkor csak elképzelni lehet, hogy mit meg nem engedhetnek maguknak a harmadik világban, olyan országokban, ahol némi kenőpénzzel, diplomáciai nyomásgyakorlással el lehet azt is érni, hogy a hatóságok teljesen elfordítsák a fejüket.

Tárt karokkal és tárt kapukkal

Milyen tanulsága van mindennek Magyarország szempontjából? Laptársunk, az Mfor korábbi cikkében olvashattuk, milyen szempontból lehet aggályos a magyar állampolgárok személyes adatainak biztonsága tekintetében, ha kínai segítséggel, kínai technológiával kiépített digitális megfigyelőrendszereket épít ki a magyar állam az idén február közepén megkötött biztonsági megállapodások keretében. (E gyanút pont cikkünk megjelenése előtt igazolni látszik a VSquare oknyomozó portál értesülése, amely szerint pontosan ilyen eszközök telepítése is részei a megállapodások még mindig nem nyilvánosságra hozott passzusainak.)

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Vang Hsziahongot, a Kínai Népköztársaság államtanácsosát, közbiztonsági miniszterét (b) a Karmelita kolostorban 2024. február 16-án - e kínai minisztérium egyik osztályának legfőbb feladata a disszidens, másként gondolkodó kínaiak levadászása
Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Vang Hsziahongot, a Kínai Népköztársaság államtanácsosát, közbiztonsági miniszterét (b) a Karmelita kolostorban 2024. február 16-án - e kínai minisztérium egyik osztályának legfőbb feladata a disszidens, másként gondolkodó kínaiak levadászása
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Azt sem lehet azonban kizárni, hogy e képességeket a kínai állam a Magyarországon élő kínaiak megfigyelésére is fel fogja használni. Az pedig, hogy a kínai hatóságok és a magyar rendőrség között kínai rendőrök magyarországi járőrözését is magában foglaló együttműködés kezdődik, szintén rendkívül aggasztó fejlemény, különösen a hazánkban élő, a kínai rezsimmel szemben kritikus kínaiak számára.

Az egyezményt ugyebár pontosan az a Közbiztonsági Minisztérium kötötte a magyar Belügyminisztériummal, amelynek – mint láttuk – egyik fő feladata a kínai diaszpóra ellenőrzés alatt tartása, ha kell, akár közvetlen, fizikai beavatkozás révén is. Magyarországon jelenleg a becslések szerint mintegy 30 ezer kínai él, többségük Budapesten, azonban ez a szám az újabb és újabb kínai cégek magyarországi megjelenésével várhatóan növekedni fog.

Azt is láthattuk, hogy a terepen dolgozó ügynököknek fedőcégekre, fedőszervezetekre, diplomáciai segítségre is szükségük van az eredményes működéshez. Ebbe a rendszerbe tökéletesen illeszkedne egy a magyar hatóságok tudtával és hozzájárulásával, a magyar rendőrségen belül működő egység, amely hivatalosan csak a hazánkba érkező kínai turistákat pátyolgatja, valójában azonban ennél sokkal kétesebb ügyeket is bonyolít. Ugyan a magyar kormány azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy a kínai rendőröknek sem intézkedési, sem rendőrségi jogköreik nem lesznek, sőt egyedül nem is járőrözhetnek, ettől még fontos szerepet játszhatnak a magyarországi kínai közösség megfigyelésében és adott esetben megrendszabályozásában is.

Azt pedig nehéz elképzelni, hogy a magyar kormány, illetve a magyar kormány olyan szervei, mint a Pintér Sándor irányította rendőrség, a Rogán Antal felügyelete alá tartozó polgári titkosszolgálatok, netalán a Szijjártó Péter vezette külügyi apparátus rigorózusan próbálná ellenőrizni és korlátok közé szorítani a kínai állam Magyarországon tevékenykedő megbízottjainak tevékenységét, és amennyiben e határok átlépését észleli, kemény hangú jegyzékekben tiltakozna Magyarország szuverenitásának megsértése miatt.

Orbán Viktor miniszterelnök és Vang Hsziahong kínai közbiztonsági miniszter (b3) megbeszélést folytat a Karmelita kolostorban. A kormányfő mellett Pintér Sándor belügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter  - el tudjuk képzelni, amint bármelyikőjük hevesen tiltakozik a kínai kormánynál?
Orbán Viktor miniszterelnök és Vang Hsziahong kínai közbiztonsági miniszter (b3) megbeszélést folytat a Karmelita kolostorban. A kormányfő mellett Pintér Sándor belügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - el tudjuk képzelni, amint bármelyikőjük hevesen tiltakozik a kínai kormánynál?
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ne feledjük, néhány napja derült ki egyértelműen, hogy a magyar kormány tudott a magyar Külügyminisztériumot ért többszöri és sikeres orosz hackertámadásokról – és nyilvánosan semmit sem tett vagy mondott az ügyben, Szijjártó Péter pedig néhány hónappal később mosolyogva vett át kitüntetést Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől. A Magyarországon élő, a kínai rezsimmel szemben kritikus kínaiak számára – vagy éppen Kínában maradt családtagjaik számára – tehát igen aggasztó lehet az események alakulása, ahogy a magyar szuverenitást nem csupán szavakban fontosnak tartó magyar állampolgárok számára is.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Lakóövezetet ért orosz rakétacsapás, sok az áldozat
Privátbankár.hu | 2024. június 12. 19:56
Ez történt szerdán az orosz-ukrán háborúban.
Nemzetközi Évente minimum 30 ezer menedékkérőt terít szét az EU, de lehet felmentést kapni
Privátbankár.hu | 2024. június 12. 17:46
A migrációs és menekültügyi paktum elfogadásával az Európai Unió állandó, jogilag kötelező, de rugalmas szolidaritási mechanizmussal rendelkezik annak biztosítására, hogy egyetlen tagállam se maradjon migrációs nyomás alatt, célja tehát a tagállamok közötti szolidaritás működőképessé tétele - közölte az Európai Bizottság a migrációs és menekültügyi csomag szerdán ismertetett közös uniós végrehajtási tervében.
Nemzetközi Akkora a baj, hogy ismét tiltott zónát hoz létre Lengyelország a határnál
Privátbankár.hu | 2024. június 12. 16:44
Aláírta Tomasz Siemoniak lengyel belügyminiszter a lengyel-fehérorosz határsáv egyes szakaszaira vonatkozó belépési tilalomról szóló rendeletet - közölte szerdán a varsói belügyi tárca.
Nemzetközi Néppárti nagyágyúval tárgyal Magyar Péter pénteken
Privátbankár.hu | 2024. június 12. 15:17
Arról egyeztetnek, hogy a tiszás EP-képviselők csatlakozzanak a néppárti frakcióhoz.
Nemzetközi Megkongatta a vészharangot Emmanuel Macron
Privátbankár.hu | 2024. június 12. 14:16
Emmanuel Macron francia államfő szerdán felszólította mindazokat, akik "nemet tudnak mondani a szélsőségekre", hogy fogjanak össze az előrehozott nemzetgyűlési választások "előtt vagy után ", amelyeket azt követően írt ki, hogy az európai parlamenti választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nagyarányú győzelmet aratott, és a köztársasági elnök által fémjelzett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.
Nemzetközi Párizs és Róma szabja át az Európai Uniót
Káncz Csaba | 2024. június 12. 09:34
Scholz és Macron pozíciójának jelentős gyengülése Kijevben megkongatja a vészharangokat. A két leszerepelt centrista politikus helyén megjelent két bivalyerős támogatottságú populista, akik látszólag ellentétben állnak egymással, de az elkövetkező években jelentős hatással lesznek az EU irányvonalára. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Megint csak blöfföl Putyin, vagy nagyon megbánja a Nyugat, hogy fegyvereivel Oroszországot lövik?
Litván Dániel | 2024. június 12. 05:44
Miután egymás után engedélyezik a NATO országai, hogy az ukránok fegyvereikkel orosz területre lőjenek, megjöttek az orosz fenyegetések is válaszul. De mivel vághatnak vissza az oroszok, és valóban megint közelebb kerülünk ezzel a világháborúhoz?
Nemzetközi Újabb eurómilliárdokat ígértek Ukrajnának, de a fronton egyre rosszabb a helyzet
Privátbankár.hu | 2024. június 11. 20:03
Kedd esti összefoglaló Oroszország ukrajnai inváziójáról.
Nemzetközi Cáfol a román elnök: nem zárják ki Magyarországot a keleti NATO-klubból
Privátbankár.hu | 2024. június 11. 18:52
A román államfő cáfolta, hogy a NATO keleti szárnyának tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) Magyarország kizárását fontolgatnák, amiért a magyar kormány állítólag "rendszeresen szembehelyezkedik" a partnerek döntéseivel.
Nemzetközi Trump dörzsölheti a tenyerét: illegális fegyvertartás miatt elítélték Joe Biden fiát
Privátbankár.hu | 2024. június 11. 17:42
Az amerikai elnök fiát, Hunter Bident bűnösnek találta a szövetségi bíróság három, illegális fegyvertartással kapcsolatos vádpontban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG