Kínos baleset árnyékolta be Észak-Korea állítólagos haditengerészeti modernizációját: a rezsim legújabb, 5000 tonnás rombolója, amelyet április végén bocsátottak vízre a namphói hajógyárban, első próbaútján felborult a csongdzsini kikötőben. A KCNA állami hírügynökség szerint a hajó oldalára dőlt, a törzse megsérült – Kim Dzsongun jelenlétében.
A diktátor a történteket nem próbálta eltitkolni, sőt, maga rendelte el a nyilvánosság tájékoztatását, hogy megelőzze a pletykákat és kézben tartsa a felelősség megállapításának kérdését. A KCNA szerint Kim személyesen nézte végig, ahogy a hajó a vízre bocsátás során megbillen, miután az orrszerkezet meghibásodott. A hibát a személyzet tapasztalatlanságának és „tudománytalan módszereknek” tulajdonították.
Kim Dzsongun egyszerűen „bűncselekménynek” nevezte a történteket, és kemény következményeket ígért a felelősökkel szemben, az intézményeket sem kímélve. „Államunk méltósága és önbecsülése összeomlott” – idézte őt a KCNA.
North Korea’s latest naval destroyer has been significantly damaged prior to its launch. In a rare acknowledgment, North Korea's state news agency KCNA reported yesterday an incident occurred with a new destroyer in Chongjin, which was close to being launched. pic.twitter.com/0PfuqehYnF
— Open Source Centre (@osc_london) May 22, 2025
Miközben sürgős javításokat rendeltek el, hogy a hajót a júniusi pártrendezvényre helyreállítsák, Észak-Korea már a következő egység vízre bocsátására készül. Műholdfelvételek tanúsága szerint május 14-én a csongdzsini hajógyárban egy újabb, valószínűleg szintén Csö Hjon-osztályú rombolót mozgattak a szárazdokkból vízrebocsátási pozícióba. Másnap már indításra kész állapotban parkolt a rakpart mellett.
Commercial satellite imagery indicates the new vessel at Chongjin has been moved along the quay to a launching position. Analysis by @martyn_williams and Peter Makowsky. https://t.co/0vxbeWOuG1
— 38 North (@38NorthNK) May 15, 2025
Az észak-koreai katonai fejlesztéseket elemző, amerikai székhelyű N38 – amely rendszeresen műholdképelemzéseket készít az ország hadipari tevékenységéről – arról írt, hogy a hajóról május közepére lekerült az álcaháló, amely addig megnehezítette a részletes elemzést. Szerintük a legfrissebb képeken jól látható, hogy az orrfegyver még nincs felszerelve, a rakétasilók fedetlenek – ez feltehetően szándékos, hogy a hajó súlypontja alacsony maradjon az indítás során.
A vízrebocsátás módja is szokatlan lesz: a hajót oldalirányban bocsáthatják vízre a rakpart mellől – ilyen eljárást Észak-Koreában eddig még nem figyeltek meg hadihajók esetében. A csongdzsini kikötő nem rendelkezik a hagyományos, lejtős indítóállással, ezért nem alkalmazható a megszokott, gravitációs módszer. A biztonságos művelethez két uszály és kísérőhajók állnak készenlétben, hogy megakadályozzák a hajó visszacsapódását.
A tengeren erősítenének
A Csö Hjon-osztály a legnagyobb ismert észak-koreai hadihajótípus: a romboló mintegy 145 méter hosszú, és hagyományos fegyverei mellett feltehetően ballisztikus rakéták , sőt akár nukleáris robbanófejjel ellátott rakéták indítására is képes lehet. Stratégiai jelentősége abban rejlik, hogy Észak-Korea ezzel szeretne regionális tengeri hatalommá válni.
Bár a haditengerészet létszámban már most is az egyik legnagyobb a világon – mintegy 60 ezer tengerésszel, 800 hajóval és 60–80 tengeralattjáróval –, ezek többsége elavult és kis méretű, erről a Neue Zürcher Zeitung írt. A modernizációs törekvések célja a minőség javítása, a Csö Hjon-osztály ebben mérföldkő lehet.
Kim Dzsongun 2024 végén jelentette be, hogy Észak-Korea új tengeralattjárókat és hadihajókat állít rendszerbe. A namphói vízrebocsátás ennek első kézzelfogható jele volt, a csongdzsini baleset azonban komoly csapást mért a programra. A második romboló közelgő vízrebocsátása azt mutatja, hogy a rezsim új módszereket is hajlandó kipróbálni.
A nemzetközi elemzők ugyanakkor szkeptikusak: sokan kétségbe vonják, hogy az elszigetelt, gazdaságilag gyenge Észak-Korea képes lehet nagyszabású haditengerészeti fejlesztésekre. Felmerült az is, hogy a fejlesztésekben Oroszország nyújthatott technikai segítséget – cserébe az Ukrajnában nyújtott észak-koreai katonai támogatásért.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
