Németország következő kormánya erőteljesebb fellépést sürget az Európai Unió részéről azokkal az országokkal szemben, amelyek megsértik az uniós alapelveket – derül ki a Friedrich Merz vezette konzervatívok és a szociáldemokraták (SPD) koalíciós tárgyalásain készült tervezetből, amelyet a Politico szerzett meg.

Bár Magyarországot nem nevesítik, a dokumentum „a legrosszabb uniós jogsértőre” utal, és egyértelműen a jogállamisági eljárás alatt álló budapesti kormányra céloz.

A tervezet szerint „a meglévő védelmi eszközöket – a kötelezettségszegési eljárásoktól az uniós források visszatartásán át a tagsági jogok, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztéséig – a jövőben sokkal következetesebben kell alkalmazni, mint korábban”. A leendő koalíció emellett azt is szeretné, ha kül- és biztonságpolitikai kérdésekben – például szankciók esetén – bevezetnék a minősített többségi szavazást, hogy ne lehessen mindent egyhangúsághoz kötni. Ezzel közvetlenül reagálnának arra, hogy Magyarország több alkalommal is megvétózta Oroszország elleni uniós intézkedéseket.

A koalíciós tervezet a Weimari Háromszög – Németország, Franciaország és Lengyelország – szorosabb együttműködését is sürgeti az uniós politikák alakításában. A dokumentum szerint „az összes releváns európai kérdésben szoros egyeztetésre törekszünk, hogy az EU egészének szolgálatában egységesebben tudjunk fellépni”. A Merz-kabinet emellett véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy a német kormány tartózkodik az uniós szavazásokon, ha a tárcák nem tudnak egységes álláspontot kialakítani.

Az Európai Parlament 2018-ban indította el a 7. cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben, de az azóta megrekedt. Az Európai Bizottság 2022-ben 22 milliárd eurónyi uniós forrás kifizetését függesztette fel jogállamisági aggályok miatt, majd tavaly több mint 10 milliárd eurót felszabadított, ami komoly visszhangot váltott ki. A végleges koalíciós megállapodás akár már április közepére elkészülhet.