Először tették közzé online annak a körülbelül 425 ezer embernek a nevét, akiket a második világháború végén a német megszállás alatti együttműködéssel gyanúsítottak Hollandiában, számolt be a BBC. A gyanúsítottak közül több mint 150 ezren kaptak valamilyen büntetést.
Korábban ezek az iratok kizárólag személyesen, a hágai Holland Nemzeti Archívumban voltak elérhetők. A Huygens Intézet – amely segített a dokumentumok digitalizálásában – hangsúlyozta, hogy a fizikai hozzáférés jelentős akadályt jelentett a kutatók és az érdeklődők számára.
„Ez az archívum fontos történeteket tartalmaz a jelen és a jövő generációi számára” – fogalmaztak.
A nyilvántartásban háborús bűnösök, a német hadseregbe önként jelentkező, körülbelül 20 ezer holland állampolgár, valamint a holland náci párt, az NSB tagjainak neve szerepel. Ugyanakkor olyan személyek nevei is megtalálhatók a listán, akiket ártatlannak találtak. Az online adatbázis kizárólag a gyanúsítottak nevét, születési dátumát és születési helyét tartalmazza, de nem közli, hogy bűnösnek találták-e őket, vagy pontosan mivel vádolták őket. A részletes adatok csak személyes látogatás során érhetők el a Nemzeti Archívumban.
A publikálás komoly vitákat váltott ki Hollandiában a személyes adatok nyilvánosságra hozataláról. „Attól tartok, hogy nagyon kellemetlen reakciók lesznek” – mondta Rinke Smedinga, akinek édesapja az NSB tagjaként a Westerbork táborban dolgozott, ahonnan embereket deportáltak koncentrációs táborokba.
Tom De Smet, a Nemzeti Archívum igazgatója szerint a publikáció során figyelembe kell venni mind az áldozatok, mind a kollaboránsok hozzátartozóinak érzékenységét. Hozzátette azonban:
„A kollaboráció továbbra is nagy trauma. Nem beszélnek róla. Reméljük, hogy az archívum megnyitása megtöri a tabut.”
Eppo Bruins holland kulturális miniszter december 19-én írt levelében kijelentette: „Az archívumok nyitottsága kulcsfontosságú ahhoz, hogy szembenézzünk a közös múlt hatásaival, és feldolgozhassuk azt társadalmi szinten.” Bruins jelezte, hogy további adatok nyilvánosságra hozatalához jogszabályi módosításokra lehet szükség.
Az online adatbázis üzemeltetői hangsúlyozták, hogy a listán nem szerepelnek olyan személyek, akik feltételezhetően még életben vannak.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
