A megállapodás értelmében 15 európai uniós, valamint két unión kívüli ország (Norvégia és Észak-Macedónia) akár 146 millió adagot is vásárolhat – jelentette be még január végén az Európai Bizottság. Pedig az EU 2024 közepén még a BioNTech és a Pfizer gyógyszeripari vállalatokkal állt tárgyalásban a Covid vakcina-ellátási szerződések miatt, a Moderna pedig bevételei csökkenésének okaként épp az EU-ban visszaesett értékesítését jelölte meg.
A Hera, a Bizottság egészségügyi veszélyhelyzeti felkészültségi és reagálási hatósága tehát 17 ország nevében írta alá a közös beszerzési szerződést az amerikai gyógyszergyártó céggel. A Modernával kötött négyéves kontraktus lehetőséget ad a részt vevő országoknak, hogy nemzeti egészségügyi szükségleteik alapján, minimális vásárlási követelmény nélkül juthassanak vakcinához.
A Bizottság szerint a megállapodás jobban fel fogja készíteni a részt vevő országokat az egészségügyi válságokra, és fokozza az oltási kampányok hatékonyságát, különösen a legsebezhetőbb lakosság körében.
Fotó: MTI
2024 szeptemberében az Európai Bizottság (EB) forgalombahozatali engedélyt adott a Moderna Covid-19 mRNS oltóanyaga, a Spikevax frissített készítményére, amely a SARS-CoV-2 JN.1 változatát célozza meg, hat hónapos és idősebb személyek SARS-CoV-2 által okozott Covid-19 fertőzésének megelőzésére szolgáló aktív immunizálásra.
Magyarország épp ezekből vásárolt tavaly ősszel, szintén a Modernától, koronavírus elleni vakcinákat. 12 éven felülieknek 100 ezer adagot, míg a 12 éven aluliaknak 800 darab többadagos oltóanyagot, amelyet december első napjaitól a háziorvosnál lehet kérvényezni.
Bár Magyarország tavaly ősszel vásárolt a Modernától koronavírus elleni vakcinát, megkérdeztük, hogy a 15 uniós ország között van-e hazánk a nemrég aláírt közös vakcinaszerzést támogatók között. Hogy mit válaszolt pontosan, s hogy az európai uniós közös vakcinabeszerzésében az elmúlt években hogyan vesz részt Magyarország, a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkéből tudhat meg többet.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
