Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön arról beszélt, hogy Oroszország bevetheti új, Oresnyik névre keresztelt rakétarendszerét Kijev ellen.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) , a kazahsztáni Asztanában tartott csúcstalálkozóján tartott beszédében az orosz elnök először az orosz rakétaipart méltatta, szerinte Oroszország „tízszer annyi rakétát gyárt”, mint a NATO-országok összesen.

A múlt héten Dnyipróra kilőtt Oresnyikről pedig azt mondta, hogy az új fegyver bevetésére „az ellenség akcióira válaszul kényszerült” Oroszország, majd hozzátette, az Oresnyikhez hasonló fegyver „nincs a világon”, és hasonló nyugati eszközök még jó ideig nem lesznek bevethető állapotban.

Putyin arról is beszélt, hogy az Oresnyik tömeges bevetése esetén „a csapás ereje összemérhető lesz egy nukleáris fegyverével”.

Az orosz elnök ezután pendítette meg, hogy az Oresnyik célpontjai közé felkerülhetnek „kijevi döntéshozói központok”, és ezt részben azzal magyarázta, hogy Ukrajna több alkalommal is támadásokat hajtott végre Moszkva és Szentpétervár ellen.

Valójában az Oresnyik a szakértők szerint nem tekinthető sem új, sem forradalmi technológiát tartalmazó fegyvernek, és az is erősen kérdéses, hogy hány bevethető ilyen rakétával rendelkezhet Oroszország. Korábban maga Putyin is azt mondta, „kísérleti” fegyverről van szó, tömeges bevetése tehát a nagyon közeli jövőben nehezen elképzelhető.

A másik probléma az orosz elnök közlésével az, hogy jelen ismereteink szerint az Oresnyik ugyan minden bizonnyal bevethető Kijev ellen – és az ukrán főváros légvédelme sem tudna vele túl sokat kezdeni –, az azonban erősen kérdéses, hogy a fegyver alkalmas lenne-e „parancsnoki központok”, tehát mondjuk kormányépületek, minden bizonnyal megerősített, esetleg föld alá költöztett parancsnoki állások elleni támadásra.

Ehhez ugyanis jókora precizitásra lenne szükség, illetve speciális, mondjuk „bunkerromboló” robbanófejekre. Az Oresnyik esetében erősen kérdéses, hogy pontossága nemhogy a kellő néhány méteres hibahatáron belül tartható-e, az alapjául szolgáló RS-26-os ballisztikus rakéta esetében inkább bőven száz méter fölé saccolták ezt a szakértők.

A rakétát Dnyipró esetében ráadásul robbanótöltetek nélkül, üres vagy gyakorló robbanófejekkel vetették be – persze egy hiperszonikus sebességgel becsapódó jókora vasdarab önmagában is nagy pusztítást tud okozni, de nem feltétlenül megerősített, föld alatti célpontok esetében.

Mindez persze nem olyan megnyugtató Kijev polgári lakossága számára: a pontatlan, de nagy pusztítást okozó fegyver bevetése akár rengeteg civil áldozattal is járhatna.