A vitatott ÁSZ-anyag volt a kiindulási pont
A közelmúltban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által az MNB-ben feltárt törvénysértések kivizsgálása érdekében a jegybank új vezetése első munkanapján kezdeményezte a működési terület azonnali és átfogó ellenőrzését - értesült a Privátbankár a jegybanktól.
Elsőként a vitatott ÁSZ-vizsgálat során kifogásolt 1 milliárd forintos prémium és bónuszalap azonnali 25%-os csökkentését kezdeményezte. A működési költségek csökkentése érdekében pedig indítványozta az üzemeltetési területet érintő 20%-os költségcsökkentést, amelyet 2 éven belül kell végrehajtani - írja az MNB kommunikációs osztálya.
Az említett számvevőszéki tanulmány két szabálytalanságot rótt fel az előző jegybanki vezetésnek, az egyik a hitelintézeti törvény megszegése, a jegybank ugyanis a 7 legnagyobb magyar bankról adatokat adott át az IMF-nek, de ehhez a hozzájárulást csak később szerezte be. Ennek kapcsán távozása előtt nem sokkal Simor Andrást parlamenti bizottság hallgatta meg, ahol előre megírt elmarasztaló ítélettel várták a távozó elnököt. A bizottság abban sem tudott amúgy megegyezni, hogy az ÁSZ által citált hitelintézeti törvényben szereplő paragrafusok érvényesek-e az MNB-re. A másik ügy pedig az iratkezelésre vonatkozó kihágásokra vonatkozott.
"Matolcsy nem hisz az egyszemélyi irányításban"
"A Magyar Nemzeti Bank új elnöke nem ért egyet elődjével, aki a jegybankban egyszemélyi irányítási rendszert vezetett be" - írja a jegybank közleménye. Kissé fura felvetés ez annak fényében, hogy Matolcsy György kvázi utolsó miniszteri munkanapján átírta a bank alapító okiratát nagyobb hatalmat adva magának az alelnökei rovására.
A jegybanktörvény szellemiségének megfelelően az MNB-elnök és az alelnökök mellett 5 ügyvezető igazgató alá szervezi a feladatokat, - mint az MNB sajtóosztálya fogalmaz - "ezzel is helyreállítva az Igazgatóság korábbi szerepét".
A Monetáris politika megvalósításáért felelős ügyvezető igazgató Palotai Dániel lesz, aki már dolgozott a jegybankban, ő Csermely Ágnes helyére érkezik. A pénzügyi stabilitásért és a hitelösztönzésért Nagy Márton ügyvezető igazgató felel majd, ő eddig is ezen a területen dolgozott, bár a "hitelösztönzés" új elem a felelősségi területén.
Új emberek, kevés banki tapasztalattal
|
| Nagy Róza, az MNB főigazgatója. |
Sándor György eddigi ügyvezető igazgató továbbra is az intézmény működtetéséhez kapcsolódó feladatokat végzi. Az új vezetés tagja Csizmadia Norbert, aki a fiskális koordinációért felelős ügyvezető igazgatói posztot tölti be - ő Pleschinger Gyulával és Balog Ádámmal együtt az NGM-ből érkezik az MNB-be, eddig a tervezéskoordinációért felelős államtitkár volt (az NGM frissített honlapján még mindig e tisztségében szerepel). Csizmadia szintén nem dolgozott eddig banki területen (ahogy az eredetileg adótanácsadó Balog sem), a geográfus végzettségű szakember az államigazgatásban leginkább eddig vállalkozás-fejlesztéssel, turizmussal foglalkozott. Az alapító okirat előzetes átírásával jött létre a főigazgatói poszt, ezt Dr. Nagy Róza kapja majd, ezt már korábban is lehetett sejteni. Nagy Róza a jövőben a Magyar Nemzeti Bank jogszerű és hatékony működésért felel, ő eddig Matolcsy közigazgatási államtitkára volt, a kormány honlapján található rövid életrajza szerint banki illetve monetáris területen eddig soha nem dolgozott, a kormányváltás előtt egy reumakórház stratégiai igazgatója volt 3 évig, előtte dolgozott már a gazdasági tárcánál 2000-2002-ig.
Az új jegybanki vezetésbe sokan érkeztek az államigazgatásból, ott leginkább vállalkozásfejlesztéssel foglalkoztak, legalábbis ez a közös pont. Nagy Mártonnak pedig ezután a hitelösztönzéssel is foglalkoznia kell - a kinevezések azt mutatják, az MNB komolyan gondolja, hogy megtámogatja a magyar gazdaságot a monetáris politika eszközeivel.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
