A vitatott ÁSZ-anyag volt a kiindulási pont

A közelmúltban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által az MNB-ben feltárt törvénysértések kivizsgálása érdekében a jegybank új vezetése első munkanapján kezdeményezte a működési terület azonnali és átfogó ellenőrzését - értesült a Privátbankár a jegybanktól.

Elsőként a vitatott ÁSZ-vizsgálat során kifogásolt 1 milliárd forintos prémium és bónuszalap azonnali 25%-os csökkentését kezdeményezte. A működési költségek csökkentése érdekében pedig indítványozta az üzemeltetési területet érintő 20%-os költségcsökkentést, amelyet 2 éven belül kell végrehajtani - írja az MNB kommunikációs osztálya.

Az említett számvevőszéki tanulmány két szabálytalanságot rótt fel az előző jegybanki vezetésnek, az egyik a hitelintézeti törvény megszegése, a jegybank ugyanis a 7 legnagyobb magyar bankról adatokat adott át az IMF-nek, de ehhez a hozzájárulást csak később szerezte be. Ennek kapcsán távozása előtt nem sokkal Simor Andrást parlamenti bizottság hallgatta meg, ahol előre megírt elmarasztaló ítélettel várták a távozó elnököt. A bizottság abban sem tudott amúgy megegyezni, hogy az ÁSZ által citált hitelintézeti törvényben szereplő paragrafusok érvényesek-e az MNB-re. A másik ügy pedig az iratkezelésre vonatkozó kihágásokra vonatkozott.

"Matolcsy nem hisz az egyszemélyi irányításban"

"A Magyar Nemzeti Bank új elnöke nem ért egyet elődjével, aki a jegybankban egyszemélyi irányítási rendszert vezetett be" - írja a jegybank közleménye. Kissé fura felvetés ez annak fényében, hogy Matolcsy György kvázi utolsó miniszteri munkanapján átírta a bank alapító okiratát nagyobb hatalmat adva magának az alelnökei rovására.

A jegybanktörvény szellemiségének megfelelően az MNB-elnök és az alelnökök mellett 5 ügyvezető igazgató alá szervezi a feladatokat, - mint az MNB sajtóosztálya fogalmaz - "ezzel is helyreállítva az Igazgatóság korábbi szerepét".

A Monetáris politika megvalósításáért felelős ügyvezető igazgató Palotai Dániel lesz, aki már dolgozott a jegybankban, ő Csermely Ágnes helyére érkezik. A pénzügyi stabilitásért és a hitelösztönzésért Nagy Márton ügyvezető igazgató felel majd, ő eddig is ezen a területen dolgozott, bár a "hitelösztönzés" új elem a felelősségi területén.

Új emberek, kevés banki tapasztalattal

Nagy Róza, az MNB főigazgatója.

Sándor György eddigi ügyvezető igazgató továbbra is az intézmény működtetéséhez kapcsolódó feladatokat végzi. Az új vezetés tagja Csizmadia Norbert, aki a fiskális koordinációért felelős ügyvezető igazgatói posztot tölti be - ő Pleschinger Gyulával és Balog Ádámmal együtt az NGM-ből érkezik az MNB-be, eddig a tervezéskoordinációért felelős államtitkár volt (az NGM frissített honlapján még mindig e tisztségében szerepel). Csizmadia szintén nem dolgozott eddig banki területen (ahogy az eredetileg adótanácsadó Balog sem), a geográfus végzettségű szakember az államigazgatásban leginkább eddig vállalkozás-fejlesztéssel, turizmussal foglalkozott. Az alapító okirat előzetes átírásával jött létre a főigazgatói poszt, ezt Dr. Nagy Róza kapja majd, ezt már korábban is lehetett sejteni. Nagy Róza a jövőben a Magyar Nemzeti Bank jogszerű és hatékony működésért felel, ő eddig Matolcsy közigazgatási államtitkára volt, a kormány honlapján található rövid életrajza szerint banki illetve monetáris területen eddig soha nem dolgozott, a kormányváltás előtt egy reumakórház stratégiai igazgatója volt 3 évig, előtte dolgozott már a gazdasági tárcánál 2000-2002-ig.

Az új jegybanki vezetésbe sokan érkeztek az államigazgatásból, ott leginkább vállalkozásfejlesztéssel foglalkoztak, legalábbis ez a közös pont. Nagy Mártonnak pedig ezután a hitelösztönzéssel is foglalkoznia kell - a kinevezések azt mutatják, az MNB komolyan gondolja, hogy megtámogatja a magyar gazdaságot a monetáris politika eszközeivel.