A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdte az MKB Bank leányvállalatokra is kiterjedő újjászervezését. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése értelmében a jegybank tegnap közzétette a szanálási folyamatról hozott határozatait és végzését – közölte tegnap a jegybank a honlapján. Az MKB-csoport jelenlegi tőke- és likviditási helyzete kielégítő, ugyanakkor a bankcsoport jelentős veszteséget termel, ezért szükségesek az átalakítások – szól az immár ismert indoklás.
Közben a HVG arról ír, hogy a jegybank a hírek szerint január 9-ig lezavarja a vezérkar lecserélését is. Útilaput kapott Sebők András elnök-vezérigazgató és helyettese, Balássy László, továbbá öt ügyvezető igazgató és közvetlen munkatársaik. Egyelőre marad viszont Katona Ildikó, a privátbanki részleg vezetője, a bankbiztonságért felelős Jakab Péter, valamint a lakossági ügymenetet navigáló Kálmán Tamás és Bartha Ákos.
Az MKB szanálása - amire egyébként Matolcsy Györggyel közös bejelentésük szerint maga Orbán Viktor kormányfő kérte fel a jegybankot - több sebből vérzik írja a HVG, amely szerint az elmúlt hónapok kómára hajazó állapota annak volt köszönhető, hogy a színfalak mögött ádáz hatalmi harc folyt az új szerzemény vagyonának kimazsolázásáért.
Az MKB tőkeellátottsága - korábbi gazdájának, a német BLB-nek köszönhetően - megfelelő, s ha nem kifejezetten pancserek vezetik, a portfóliója 15-20 százalékára rúgó rosszhitel-állománya menedzselhető. Ezen az sem változtat, hogy az MKB lerohanása óta az MNB rendeletben pontosította a csődveszély fogalmát a szanálandó intézmények esetében. Az MKB esetében ez akkor sem adott volna sok fogódzót, ha korábban lépett volna hatályba, arra pedig utólag semmilyen jogi csűrés-csavarás nem adhat életképes magyarázatot, hogy ha mégis van alapja az egy éven belüli csődveszélyfeltevésnek, miért adott az állam e bankért egy fillért is – írja a HVG.
Ilyen körülmények közepette jelentette ki Matolcsy, hogy az MNB teljes mérlegével az MKB betétesei mögött áll, vagyis az ügyfelek százszázalékos védelmet élveznek. Elmulasztotta viszont közölni, hogy a végső soron közpénzből gazdálkodó bankok bankja ezt milyen jogi felhatalmazás alapján vállalja, mivelhogy a szanálási törvényben ilyesféle kitétel nincsen. Az amúgy EU-konform magyar szanálási törvény önkényes jegybanki alkalmazása aggodalmat kelt a hazai bankártársadalomban, hiszen ezek után szinte bármely pénzintézet – akár az OTP is jegybanki uralom alá kerülhet. S ezzel a magyar bankrendszer - ebben is szembemenve Európával - nemcsak a nemzeti, hanem az egyszintű szisztéma irányába mozdulna el - pontosabban vissza – írja a lap.
Közel a 390. 
