„Európa következő anyaszomorítójának” nevezte a svájci Handelszeitung Szlovéniát, amiért bankrendszere szanálásra szorul, és lehetséges, hogy szintén mentőcsomagra lesz szüksége. A helyzet súlyosságának felmérését a cikkből ítélve nagyban nehezíti a helyi politika, a parlament ugyanis múlt héten új kormányt iktatott be hivatalába. A politikusok pedig csatáik közben hol túl sötét, hol túl optimista festettek a helyzetről.
Jöjjenek hát a rossz bankok
Az osztrák Wirtschaftsblatt tudósítása szerint a bankszektor helyzete az új kormány prioritásainak listáján egészen előkelő helyet foglal el, és várhatóan végrehajtja a már az előző kormány által előkészített tervet. A bankok rossz hiteleit úgynevezett rossz bankokba helyeznék át, hogy a pénzintézeteket élénkebb hitelnyújtásra ösztönözzék és ezzel a gyenge teljesítményű vállalati szektort felélesszék.
A „rossz bankok” koncepciója körül azonban még sok a kérdőjel. Amint Wolfgang Ernst a Raiffeisen Researchtől a lapnak elmondta, sok ekörül a politikai kötélhúzás, főleg, hogy eléggé vegyes négypárti koalíció alakult különböző, balközép és jobbközép jellegű pártokból. Felmerült például, hogy a külföldi tulajdonú pénzintézeteket kivennék a programból, vagy hogy a rossz hiteleknek csak egy részét szerveznék ki.
A Fitch egész optimista
A Ciprussal való összehasonlítás azonban nem lehetséges – utalt rá a szakember. Míg a ciprusi bankok mérlegfőösszegei a GDP 800 százalékát tették ki, Szlovéniában ez az arány csak 135 százalék. Másrészt az alpesi ország például a rossz bankok koncepciójával már jóval előbbre jár a problémák megoldásában.
|
| Életkép bankbejárat előtt. (Fotó: Wikimedia Commons) |
Szlovéniában visszaesett a politikai kockázat, de a bankrendszer kihívásai maradtak – írta a Fitch hitelminősítő közleménye a Reuters tudósítása szerint. Feltételezésünk továbbra is az, mely szerint az ország el tudja kerülni, hogy nemzetközi pénzügyi segítséget kérjen – teszik hozzá. Idézik Alenka Bratusek miniszterelnök nyilatkozatát, amely szerint az új koalíciós kormány folytatja elődjének négymilliárd eurós bankfeltőkésítési programját „néhány változtatással”.
Megszorítások, túlzottdeficit-eljárás – nem ismerős?
A hitelminősítő szervezet 2013-ra második évébe lépő recessziót jósol, a GDP 1,6 százalékos csökkenésével (a tavalyi 2,3 százalék után). Az új kormány jelezte, hogy a megszorítások eddigi politikája és bizonyos gazdaságélénkítő lépések között kíván egyensúlyozni. Ám az utóbbinak gátat szab az EU túlzottdeficit-eljárása, amelyből 2013-ban ki szeretne kerülni – írják. (Ez pedig erősen emlékeztet a magyarországi gazdasági dilemmákra, teszi hozzá a Privátbankár.)
Ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. 
