Kora délutánra várható az első devizahiteles-döntés a Fővárosi Törvényszéken: az első tárgyalási napon a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet állam elleni keresetét tárgyalják, ahol a szövetkezet célja megdönteni azt a törvénybe foglalt vélelmet, amely szerint az egyoldalú kamatemelések egységesen tisztességtelenek voltak.
Alkotmánybíróságra vinnék
A tudósítások szerint a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet jogi képviselője a perben elsődlegesen azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, ellentétes többek között a jogállamiság és a tisztességes eljárás elvével. A bíróság érdemben nem reagált erre a felvetésre, a magyar államot képviselő ügyvédek ugyanakkor az indítvány elutasítását kérték.
Az eljárás maga valóban rendkívül szűk határidőkkel zajlik. Mint ismert, a pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell beperelniük az államot - ez a határidő jövő hétfőn jár le. A bíróságnak - ez esetben dedikáltan a Fővárosi Törvényszéknek - a kereset beérkezését követően 8 napon belül kell kitűznie a tárgyalást, amelynek megtartására a kereset beérkezését követő 30 napon belül van lehetőség. Bár érthető, hogy a bíróság a szűk határidő mentén próbálja széthúzni a tárgyalásokat, ám az mindenkit megdöbbentett, hogy az augusztus 15-étől beadott keresetek kapcsán augusztus 22-én, azaz 4 munkanappal később a bíróság már ítélkezni akar. Egy-egy kereset - ezt a törvényszék képviselői mondták el - esetenként akár több száz, ezer oldalas lehet.
Nem keresték a jegybankot
A másik érdekes kérdés, hogy a bíróság nem tartott igényt semmilyen szakértői segítségre a keresetekben foglaltak mérlegelésére. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője, Binder István, a Privátbankár.hu kérdésére úgy nyilatkozott, hogy "a Magyar Nemzeti Bankhoz nem érkezett megkeresés a bíróságoktól a most induló devizahiteles perekkel kapcsolatban."
Mindez annak fényében érdekes, hogy Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a most perben támadott törvény alapjául szolgáló Kúria jogegységi döntés meghozatala kapcsán jelezte: a jogegységi tanács nem mérlegelhette, hogy egyes szerződésmódosítási feltételek egyedileg akár közgazdasági, akár banküzemtani szempontból megállják-e a helyüket. Szerinte ennek vizsgálata első körben a törvényhozók felelőssége lenne (lett) volna.
Miután azonban a Parlament lényegében csont nélkül átültette a jogegységi határozatot, ráadásul a vélelem beemelésével lényegében minden most köttetett szerződés is eleve tisztességtelennek minősítve, a döntési felelősség visszaszállt a bíróságokra, hogy az egyedi keresetek esetében ezeket az érveket mérlegeljék. Matolcsy György jegybankelnök korábban szintén a Privátbankár kérdésére jelezte: minden szakmai segítséget megadnak az állami szerveknek, így a Kúriának is a perekben a döntések alátámasztása érdekében, de természetesen a bíróság döntési jogát nem tudják és nem is akarják elvenni. A bíróság ugyanakkor (eddig) nem élt ezzel a lehetőséggel.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
