November 21-én újabb 27 takarékkal bővült, így már 78 tagja van a takarékszövetkezetek megújuló garanciaközösségének. A takarékszövetkezetek ügyfelei számára kettős betétvédelmet nyújtó rendszer kiépítése december 10-éig végleg lezárul, így még az idén az ország egyik legbiztonságosabb és legátláthatóbb gazdálkodású hitelintézeti szövetsége jön létre – írja a a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) közleményében.
A közlemény szerint az új garanciaközösség az előzetes terveknek megfelelően halad, a következő hetekben végleg befejeződik a szektor megtisztulása, az elmúlt évtizedekből örökölt problémák feltárása és orvoslása.
Sajnálatos, hogy az „orvoslásról” egyelőre annyit lehet tudni, hogy az integrációs szervezet minden olyan takarékot kilök az új típusú integrációból, akik valamiféle problémát okozhatnak, azaz – hiába az új integráció felállítására szánt 136 milliárdos költségvetési támogatás és a korábbi integrációs szervezetek közül a legtöbbet tagjai között tudó Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tagjai által működtetett OTIVA kb. 17 milliárdos vagyona, az SZHISZ egyetlen alkalommal sem akart pénzt áldozni a problémás takarékok megmentésére – pontosabban, ha áldozott is, arról nem tájékoztatott, holott korábban a Privátbankár.hu is többször kérte ezt. A kizárások oka minden alkalommal az adott szövetkezet megrendült helyzete volt, ám például az ALBA Takaréknál ezt az érvet kérdésessé teszi, hogy a takarékszövetkezet – a hitelintézeti szektorban szinte példátlan módon – 40 százalékot meghaladó likvid vagyonnal rendelkezett.
Lesz még kizárás
Az újfajta integrációból így kiszorult/kizárt szövetkezetek sora az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel kezdődött, majd a már említett ALBA következett, s a sort a Széchenyi Hitelszövetkezet zárta. A piacon továbbra is tartja magát az a nézet, hogy december 10-ig az SZHISZ még legalább egy takarékot „elenged”, amely után az Országos Betétbiztosítási Alapba döntően (a befizetések több, mint 90 százalékát adó) bankok viselik a betétesi kártalanítás terhét.
Az új intergrációs szervezet ugyanakkor – az állami milliárdokkal megerősítve – a jövőben, az európai betétbiztosítási szabályok átvételét követően a kockázatarányos díjfizetés kapcsán összességében kevesebbet fizet majd be az OBA-ba, mint azt tették volna az integráció megindítása előtt. Bár az új garanciaközösség működéséről előzetesen sok minden nem tudható, ám vélhetően ekkortól – miként azt az OTIVA esetében is kellett volna – már maga a garanciaközösség is részt vesz majd a bajba jutott takarékok helyzetének rendezésében. A december 10-éig kiépülő garanciaközösséghez, amelyben a takarékok betéteseinek megtakarításai kettős védelmet élveznek: az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére a jövőben az SZHISZ, a Takarékbank és az összes szövetkezeti hitelintézet tőkeereje és likviditása is rendelkezésre áll majd.
Ennek anyagi fedezetét biztosítja, hogy az állam tavaly 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és létrehozta a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját. Az új rendszerben az integráció egésze, illetve minden egyes, a garanciaközösséghez csatlakozó takarék mögött tehát egységesen közel 300 milliárd forintnyi tőke áll majd.
Nem mindent garantál a garanciaközösség?
A Takarékbank Igazgatósága folyamatosan – de legkésőbb 2014. december 10-éig – dönt arról, hogy mely időponttól bocsátja ki az adott szövetkezeti hitelintézet számára az egységes kockázatkezelési szabályzatokat, illetve hogy az adott szövetkezeti hitelintézet mely időponttól keletkezett kötelezettségeire terjed ki az egyetemlegesség – ez a pont azt feltételezi, hogy a megfelelő takarékok esetében sem egyetemleges lesz a kockázatvállalás, ám arra nézvést, hogy mi történik az integrált takarékok „nem integrált” kötelezettségeivel, nem kaptunk iránymutatást a közleményből.
A garanciaközösség tagjainál egységes kockázatkezelési szabályzatokat vezetnek be (pl. Kockázati Stratégia, Hitelkockázat-kezelési Szabályzat, Ügyfél- és Partnerminősítési Szabályzat, Likviditási Kockázatkezelési Szabályzat, és Befektetési Szabályzat).
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
