| Novemberben már élesen tiltakoztak az európai bankok a szabályozás bevezetése ellen. Felháborodásukat csak fokozta, hogy közben a Fed döntése szerint az amerikai bankoknál elhalasztották a szigorítás bevezetését. Részletek>>> |
A döntés értelmében a bankoknak 2015 helyett 2019-ig kell fokozatosan emelni az úgynevezett likviditási rátát (liquidity coverage ratio - LCR), és 2015-ben az előírt tartaléknak csak a 60 százalékával kell rendelkezniük. Emellett a likviditási tartalékba beszámíthatóak a gyorsan pénzzé tehető állami és vállalati kötvényeken kívül a jelzálogpapírok, és bizonyos feltételekkel akár még részvények is. A bázeli bizottságot az késztette erre a döntésre, hogy a likviditási előírások szigorítása ne vesse vissza a bankok hitelezési képességét, és ezáltal a gazdasági növekedés kibontakozását.
A G20-as országok állam- és kormányfői 2010 novemberében hagyták jóvá a szigorúbb banki tőke- és likviditási követelményeket előíró Bázel III szabályozás bevezetését. Az új előírások szerint a bankok kötelező tőketartalék-rátája 2,5 százalékról 7 százalékra emelkedik, de egyes rendszerkockázati jelentőségű bankoknak még ennél is magasabb tőketartalékkal kell működniük. A Bázel III ezen kívül a banki mérlegek méretére, illetve a likviditási helyzetre nézve is új előírásokat fogalmazott meg, és a bankokat az eddiginél több likvid eszköz tartására kötelezik. A korábbinál szigorúbb tőkemegfelelési mutatók elvileg 2013 eleje óta élnek.
A hírt a Gazdaság TV-nek Keresztyén Attila az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője kommentálta.
Diplomáciai feszültség alakult ki az USA és Irán között, miután az amerikai hatóságok a stábtagok egy részétől megtagadták a belépést. 
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
