A Demján Sándor vezette OTSZ kártérítést követelt az államtól jogalkotással okozott kár címén. Arra hivatkoztak, hogy a 2013-ban elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény valójában egy kisajátítási aktus, amellyel sérült a szövetkezetek tulajdonhoz való joga, és az állam kárt okozott az OTSZ-nek.
A bíróság az első fokú ítélet indokolásában kifejtette: csak akkor lehet jogellenes egy jogszabály, ha a közjogi szabályokat megsértve fogadják el. Ezt csak az AB állapíthatja meg, júliusi határozatában azonban a testület csak az integrációs törvény néhány részletszabályát helyezte hatályon kívül, a jogszabály közjogi érvényességét nem kérdőjelezte meg. Ha pedig nincs jogellenesség, akkor nem történhetett károkozás.
Nem lesz itthon vége
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség mindent megtesz azért, hogy a szektorban visszaálljon az eredeti állapot, vagy ha ez nem sikerül, a szövetkezeti tagokat kártalanítsák - közölte Demján Sándor, az OTSZ elnöke korábban. Amikor ez a folyamat lezárul, akkor fordulnak a nemzetközi fórumokhoz: az unióhoz a magyar társulási szerződés megszegése, a luxembourgi bírósághoz pedig a tulajdonjogoktól való megfosztás miatt.
Meglehetősen óvatosan vágta a Mol az üzemanyagok árát. 
