A bankszektor mindig is az érvényes és hatályos szabályok alapján működött. Az idén meghozott szabályozás visszamenőleges hatállyal írta felül az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelésekre vonatkozó szabályokat – emlékeztetett Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a szervezet és az MNB fogyasztóvédelmi igazgatóságának közös tájékoztatóján, ahol a banki elszámolás technikai kérdéseiről nyújtottak tájékoztatást az ügyfeleknek. Becsei András, a Bankszövetség alelnöke szerint a nyári törvényekből következő intézkedések a bankszektornak 1000 milliárd forintos veszteséget okoz a forintosítás fordulónapján, február elsejével. Ez a bankszektor mérlegfőösszegének egyharmada.
Kovács Levente szerint az elszámolásból következően az átlagos tehercsökkenés 25 százalék lesz, az ügyfelek 99 százaléka 5-45 százalékos csökkenést tapasztal majd. Az elszámolás kapcsán visszakapott összeg annak mértékéhez igazodik, amekkora tehernövekedést tapasztaltak az ügyfelek az elmúlt évek során. Kovács Levente szerint azok járnak majd a legjobban, akik korábban megfogadták a kormány és a Bankszövetség tanácsát és beléptek az árfolyamgátba és folyamatosan rendben törlesztettek. Freisleben Vilmos, a jegybank fogyasztóvédelmi igazgatója is fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem lesz ügyfél, aki jobban vagy rosszabbul jár – aki többet veszített eddig, az most többet kapnak vissza, akik kevesebbet, azok arányosan kevesebbet. A visszatérítés mértéke függ a hitel összegétől, de attól is, hogy az adott hitelező mennyiszer és milyen mértékben élt az egyoldalú kamatemelés lehetőségével.
A jegybank kimutatásai szerint a fennálló svájci frank jelzálog szerződések 24,8 százalékának tulajdonosai 15-20 százalékos adósságcsökkenést fognak érezni, 19,4 százalékuk 10-15 százalékos tehercsökkenést tapasztal. Jelentősebb, 25-30 százalékos tehercsökkenést az érintett ügyfelek 26,9 százaléka érezhet majd meg, míg 12,9 százalékuk 20-25 százalékos tehercsökkenést tapasztal majd. A legtöbb visszatérítést, 30 százaléknál magasabb összeget az érintettek 13,1 százaléka kap majd.
A jövő évi menetrend
Becsei András, a Bankszövetség alelnöke igyekezett sorba szedni az elszámoltatás és a forintosítás határnapjait, illetve a fair bankrendszerhez kapcsolódó határnapokat.
Január elsejétől bevezetésre kerül a jövedelemarányos törlesztőrészletek számítására vonatkozó szabályozás és ugyanettől a hónaptól a fix árfolyamon történnek kiszámításra a törlesztőrészletek. Február elsején lép életbe a fair banki törvény és az elszámolás, valamit a forintosítás tekintetében is ez a dátum számít fordulónapnak.
Március 1-től április végéig kapják meg az ügyfelek az elszámolási igazolásokat, innentől számítva 30 napjuk lesz az érintetteknek arra, hogy jelezzék, ha megfelelnek azon feltételeknek, amelyek alapján mentesülhetnek a forintosítástól. A forintosítás határideje május 1.
A forinthiteleknél a fordulónap június 30. A tájékoztatást itt az ügyfelek nyáron kapják meg, míg a kamat októbertől módosul.
Az elszámolás a gyakorlatban
Becsei András szerint 3 módon kerülhet sor az elszámolásra. Az alapesetben a fennálló tőketartozás kerül csökkentésre. A már megszűnt szerződéseknél az elszámolási összeget visszautalják. A késedelmes törlesztőknél ugyanakkor az elszámolás először a késedelmes összeget elégítik ki a visszautalandó pénzből. A nem teljesítő hitelek esetében, ha a banki könyvekben van a hitel, akkor sor kerül az elszámolásra és a forintosításra. Ha a követelés már követeléskezelőnél van, akkor a követeléskezelőtől kell kérni az elszámolást. A Bankszövetség továbbra is fenntartja a javaslatát, hogy a Nemzeti Eszközkezelő kvótáját legalább meg kellene duplázni, épp azok érdekében, akik számára az elszámolás és a forintosítás sem segít abban, hogy visszatérhessen a fizető hitelesek közé. A NET kvóta feltöltésének igénye ugyanakkor csak 2016-ban jelent majd többlet (költségvetési) forrásigényt.
Az árverési moratórium kérdéskörében jelenleg is zajlanak a tárgyalások, egyelőre a szövetség vezetői nem akartak ebben a kérdésben érdemi válaszokat adni. Az bizonyos, hogy az elszámolási törvény e tekintetben kitolja az árverések megindításának időpontját.
Az árfolyamgátasok esetében a januárban esedékes törlesztőrészlet kerül fixálásra és ez az összeg marad fenn az eredeti árfolyamgát-konstrukció végéig. Az esetleges többlet továbbra is a gyűjtőszámlára kerül (az elszámolás során az ott lévő tartozás csökken először), s innen kerül vissza a 60 hónap leteltével a tőkeszámlára. Ekkor lép életbe az a szabály, hogy az így megemelkedő törlesztőrészlet nem lehet magasabb, mint az eredeti törlesztés 115 százaléka – ha ez nem teljesülhet, a futamidő hosszabbodik meg.
Változhat a jogszabály is
Fraisleben Vilmos szerint a jegybank a feladata lesz a pénzügyi intézmények feladatainak folyamatos ellenőrzése - akár megelőlegező vizsgálatot is tarthatnak azzal kapcsolatban, hogy mennyire felkészült az adott intézmény egy-egy feladat végrehajtására. Ide fog tartozni bizonyosan az elszámolási metodika pontos alkalmazásának ellenőrzésé még azelőtt, hogy az ügyfelek fel a tájékoztatás megtörténne. Ugyanakkor arra is felkészültek, hogy számos ma még nem eléggé pontosított feltétel miatt iránymutatásokat kell adniuk a felügyelt intézményeknek. Az igazgató szerint az is előfordulhat, hogy egy-egy kérdés megválaszolására csak a jogszabályok módosításával kerülhet sor – erre is felkészült az MNB.
A bankadó csökkentésről nem tárgyaltunk, de készen állunk rá, mivel látható, hogy azért, hogy a bankrendszer el tudja látni feladatát a gazdaság élénkítésében szükség van a bankok terheinek csökkenésére – kommentálta a miniszterelnök tegnapi bejelentését Kovács Levente.
Nem jó irányba tart a munkaerőpiac.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
