Többnyire egyetértés volt, de vitáztak az inflációról
A tanács tagjai szinte egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a növekedési kilátások a szeptemberi előrejelzéshez képest számottevően romlottak. Néhányan úgy ítélték meg, hogy az alacsony belső kereslet dezinflációs hatását a forint árfolyamának elmúlt hónapokban végbement gyengülése ellensúlyozhatja, így a 3 százalékos inflációs cél elérése veszélybe került, ami szükségessé teszi a monetáris kondíciók szigorítását. Mások azon a véleményen voltak, hogy ez a kérdés csak a decemberi inflációs jelentés ismeretében dönthető el.
Úgy látták, hogy az inflációs és reálgazdasági folyamatok a szeptemberi inflációs előrejelzés várakozásainak közelében alakultak. Azt is megállapították azonban, hogy a tartósan gyenge forint-árfolyam növeli az infláció kockázatait, és olyan mértékben rontja a háztartások és az állam mérlegpozícióját, hogy az a magyar gazdaság növekedési kilátásait jelentős mértékben rontja. A tagok megosztottak voltak a forintárfolyam inflációra gyakorolt hatásának megítélésében. Egyes tagok úgy vélték, hogy profitkilátásaik romlása miatt a piaci szereplők már rövid távon kénytelenek lesznek beépíteni a fogyasztói árakba az árfolyamváltozásból és a kompenzációval nem érintett minimálbér-emelésből adódó többletköltségeiket. A leértékelődő forint-árfolyam fogyasztói árakra gyakorolt hatásával kapcsolatban egy tanácstag úgy vélte, hogy az elsősorban a dollár-viszonylatú, kőolajimport esetében jelentős hatású, így az inflációs várakozások meghatározódása szempontjából nagyobb jelentőséggel bíró adószűrt maginfláció csak kisebb mértékben emelkedhet. Más tagok ezzel szemben tapasztalatokra hivatkozva úgy érveltek, hogy a forint euróval szembeni árfolyamának változása mérhető hatással bír a teljes fogyasztói árindex alakulására, beleértve a maginflációt is.
Végigvették a külső kockázatokat is
A külső kockázati környezetet illetően a tagok úgy vélték, hogy az eurózóna válsága november második felében mélyült. A tanácstagok véleménye szerint a külső kockázati környezet romlásához az eurózóna adósságválsága mellett az Egyesült Államok költségvetési hiányának egyre súlyosbodó problémája is hozzájárul. Egyes tanácstagok szerint az elmúlt hetek forintárfolyam gyengülésében, hazai kockázati felár és hozam emelkedésében túlnyomó részt a nemzetközi befektetői hangulat romlása tükröződött.
Megismételték a monetáris tanács korábbi értékelését, miszerint a forint elmúlt időszakban tapasztalt leértékelődése nincs összhangban a magyar gazdaság fundamentumaival. Mások ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy az összességében rendkívül kedvezőtlen külső kockázati környezet mellett a magyarországi fundamentumok alakulása is hozzájárult ahhoz, hogy az ország kockázati megítélése jelentősen romlott. Ugyanezen tagok szerint a növekedési kilátásokkal kapcsolatos kockázatok erősödése az emelkedő hozam és gyengülő árfolyam mellett az adósságpálya fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatokat növeli.Mindez a Magyarországba vetett befektetői bizalom gyengülésében, a forinteszközök relatív teljesítményében is tükröződtek.
Néhányan meglepődtek a leminősítésen
A Moody’s bejelentését, miszerint spekulatív kategóriába minősítette le a magyar államadósságot, néhány tanácstag váratlan lépésnek ítélte meg, tekintettel arra, hogy a leminősítésre a kormány IMF-tárgyalások megkezdésének szándékára vonatkozó bejelentést követően került sor. Ez utóbbi bejelentést, valamint a Bankszövetséggel folyó tárgyalások tényét több tanácstag üdvözölte.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
