A Smartinvest energetikai befektetési hírportál szakértői szerint így minden adott ahhoz, hogy a magyar lakosság is kövesse a nemzetközi tendenciákat és itthon is megnőjön az érdeklődés a megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal foglalkozó cégek iránt. Főleg, hogy az elmúlt hónapokban az egyik vezető hazai energetikai vállalakozás vezetője jelezte, közgyűlési és igazgatósági felhatalmazást kapott a vállalat arra, hogy tőkebevonáshoz a tőzsdére lépés lehetőségét is vizsgálja.
Soha nem volt még ennyire alacsony a megújuló energiaforrásokba és a fosszilis energiahordozókba egy év alatt érkező globális befektetések közötti különbség, mint 2014-ben. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Bloomberg által közösen készített felmérés alapján utóbbiba 289 milliárd dollár, míg a megújulókba – a nagyméretű vízerőművi projektek nélkül – 242 milliárd dollár érkezett.
Az adatok jól mutatják, hogy a fosszilis energiahordozókba érkező befektetések mennyisége 2009 óta stagnál, illetve csökken, míg a megújulók esetében 2008-09-es éveket követően komoly növekedés figyelhető meg, amely 2011-ben érte el csúcspontját. A 2014-es érték megközelítette a három évvel azelőtti csúcsot, míg a hat évvel korábbi eredményt több mint 100 milliárd dollárral szárnyalta túl, a növekedés pedig, az elemzői várakozások szerint, 2020-ig töretlen lesz.
A megújuló és alternatív energiaforrások kiaknázásával, illetve energiahatékonysági projektekkel foglalkozó vállalatok iránti egyre növekvő kereslet a tőzsdéken is érződik: a világ vezető megújulóenergetikai részvényindexe a RENIXX World például szárnyal.
Az erősödő beruházói kedv itthon is megfigyelhető, hiszen 2015 novemberének végére már 7651,5 milliárd forintnyi értékpapír volt a hazai lakosság birtokában, ami történelmi csúcsot jelent. Ráadásul a befektetői jegyek is népszerűek a magyar háztartások körében: decemberben 9 milliárd forint érkezett az alapokba, így a hozamokkal együtt ebből az értékpapírtípusból már 3872 milliárd forint értékben található a hazai lakosság birtokában.
Minden adott tehát ahhoz, hogy a magyarok is egyre nagyobb mértékben vegyék ki részüket a nemzetközi folyamatokból és itthon is meredeken növekedjen a megújuló energiatermeléshez, illetve az energiahatékonysághoz kapcsolódó, a külföldi tapasztalatok alapján rendkívül jól jövedelmező befektetések mennyisége.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
