Az arany ára ismét rekordot döntött, a dollár erős marad, az ázsiai tőzsdék magukhoz tértek kedden azt követően, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke államfői rendelettel március 10-étől megemelné az Egyesült Államokba importál acél- és alumíniumtermékek vámját 10-ről 25 százalékra – írta a Reuters. Eközben érvénybe léptek a kínai válaszintézkedések – például az amerikai LNG megemelt beviteli vámja – Trump tízszázalékos tarifaemelésére, amivel a kínai áruk importját sújtotta az az amerikai piacon. A tőzsdék ahelyett, hogy a várható gazdasági hatásokra számítva lejtőre kerültek volna, az amerikai mutatók hétfőn erősödtek, majd a keddi ázsiai kereskedésben viszont picit gyengültek az indexek.
Felemás mutatvány
A Dow Jones a hétfői amerikai tőzsdenapon 0,4 százalékkal, az S&P-500 0,6 százalékkal, a Nasdaq Composite 1 százalékkal erősödött. Az MI-chipek gyártója, az Nvidia árfolyama három százalékkal ugrott meg és erősödtek a Trump vámjának vélhetően a haszonélvezői oldalára kerülő amerikai acél- és alumínium ipari vállalatok is. Jerome Powell, a Fed elnöke a Kongresszus bankügyi bizottsága előtt tart beszámolót, amelyen az inflációs kilátásokról és az új vámtarifákról is kérdezni fogják. Válaszai befolyásolni fogják a tőzsdei árfolyamokat is.
Ázsiában a hongkongi Hang Seng 1,1 százalékkal gyengült, ám ezt megelőzően egy hónap alatt 12 százalékost erősödött, mert a befektetők lelkesen vásárolták az MI-cégek papírjait. Sokat lendített az indexen a BYD, amely még legolcsóbb autójához is ingyen adja extraként az önvezető technológiát. A kínai szárazföld tőzsdéi minimális értékvesztéssel zárták a napot.
A magyarázatot minderre talán Prashant Bhayani, a BNP Paribas Wealth Management ázsiai vezető befektetési szakértője fogalmazta meg. Mint mondta, a befektetők úgy látják, hogy Trump ízig-vérig üzletember, ezért a vámrevolverezés a részéről tárgyalási taktika. A blöffölés végén fog valamilyen üzletet kötni, amivel elkerülhető a világ jelentős gazdaságai közötti vámháború.
Az európai tőzsdék kicsi pluszban kezdték a keddi kereskedést, de 11 óra előtt stágnálásba váltott a londoni, a frankfurti és a párizsi mutató is. A budapesti tőzsde halvány pluszban volt ekkor, a BUX ugyanis 0,2 százalékkal került feljebb. Az OTP és a Mol lényegében stagnált, míg a Richter 0,7, a Telekom pedig bő 1 százalékkal drágult.
Az euró jegyzése a devizapiacon 11 óra környékén 404 forint alatt volt, amikor is a dollárért 391 forintot kellett adni. Az erstés szakértők a forintárfolyam alakulásáról azt írták, hogy a hét első napján 405 körül ingadozott a forint az euróval szemben. Ehhez alapvetően a csendes nemzetközi nap is hozzájárult. A januári államháztartási adatok enyhe mínuszt mutattak, szemben a már-már szokásos első havi többlettel, de ez alapján messzemenő következtetést még nem érdemes levonni. A kedd reggel közzétett inflációs adatok masszívan meghaladták a konszenzust, ami azt irányozza elő, hogy még jó darabig nem várható kamatcsökkentés. A drágulás széles bázison alapult: a szolgáltatások és élelmiszerek mellett a volatilis energia- és üzemanyagárak is érdemben hozzájárultak.
Megállíthatatlanul drágul az arany, a gáz ára is kúszik felfelé
Az olaj árát felfelé hajtja, hogy az Európában egyre drágábbá váló földgáz miatt egyes ipari felhasználásokban érdemes áttérni a fekete aranyra – derült ki a Bloomberg híréből. Ennek megfelelően kedden délelőtt a Brent elindult a 77 dollár/hordós szint felé, a WTI pedig stabilan a 73 dollár/hordós ár felett tanyázott.
A földgáz ára tovább kúszik felfelé, immáron az 58 euró/MWh-s szintet célozva meg, amivel 2023 januárja óta nem látott magasságba érkezett. A februárban szokásosnál hidegebb időjárás miatt gyorsabban apadnak a kontinens gáztartalékai. Ezek szintje 2022 óta a legalacsonyabbra csökkentek. Egy évvel ezelőtt 67 százalékon álltak a tárolók, míg most 49 százalékos a feltöltöttségük.
Fotó: Bullion Star
Az arany ára 2942 dollár/unciával új rekordot állított fel. A drágulásra jellemző, hogy a 2023. október 23-i 1809,5 dolláros unciánkénti árhoz képest 63 százalékkal ment fel a befektetések végső menedékének ára. Szakértők szerint a pénzmentés mellett a dollárt aranyra cserélő jegybankok vásárlásai is növelik a sárga nemesfém árát.
A kriptós piacokon érdekelt a legjelentősebb eszközök egymásra licitálva drágultak. A Bitcoin 0,6, az Ethereum 1,6, a XRP pedig 2,6 százalékos pluszt termelt.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
3,1 milliárd euró volt a szolgáltatás-külkereskedelmi többlet. 
