Az OPEC és szövetségeseinek találkozója Szent Péterváron vegyes eredményekkel zárult: Szaúd-Arábia exportjának korlátozása mellett döntött, Nigéria is önkéntes kitermelés-csökkentésbe ment bele bizonyos feltételek teljesülése esetén. Líbia vagy Irak viszont inkább rossz híreket szállított a várható termeléséről.
Az Oilprice.com szerint három dollárral nőtt az olaj árfolyama a találkozó hatására, ami azt jelzi, hogy a piac pozitívan értékelte a fejleményeket. Ám az igazi nyertesek az amerikai palaolaj-kitermelők lehetnek, termelésük új csúcsokra érhet. A Rystad Energy szerint az amerikaiak termelése elérheti az utoljára 1970-ben látott napi tízmillió hordót is az év végére.
Megfeledkeznek egy fontos faktorról?
A nagy vesztes pedig változatlanul lyukas a szaúd-arábiai költségvetés, ami miatt a szerző megismétli azt a tételt, amit már régóta hallani. Nem Szaúd-Arábia fújja már a passzátszelet ezen a piacon, nem irányítja az árakat.
Egy faktorról azonban a cikk szerint rendszerint elfeledkeznek az elemzők: a dollár elleni short pozíciók, tehát a dollár esésére játszó – és ezzel a dollárt maguk is gyengítő – eladási üzletek értéke július 21-i adatok szerint hat éves csúcsra érkezett. Ezzel párhuzamosan a WTI olajra kötött long (vételi) üzletek értéke is nőtt.
Lassulnak az amerikaiak?
A gyengébb dollár pedig hagyományosan magasabb nyersanyagárakat eredményez. Közeledik a finomítók és kitermelőberendezések éves nagyjavításának időszaka is. Összességében a szerző úgy véli, az olajárak alapvetően még lefelé menő trendben vannak, a mostani emelkedést pedig inkább a gyenge dollár, nem a nyersanyagok ereje magyarázza meg.
Egy másik vélemény úgy kezdődik, hogy „Ez az olajár-rali elérte a határait”. A május óta bekövetkezett áremelkedés egyik oka, hogy az OPEC termeléscsökkentéseinek meglett az eredménye, kevesebb az olaj a piacon. A másik, hogy lassul az amerikai olajtermelés növekedése, az olajcégek óvatosabbak, félnek egy újabb áreséstől. Ebben tehát eltér a vélemény az előző szakértőtől.
Nincs már akkora contango
Eközben az amerikai olajkészletek jelentősen visszaestek, de még nem világos, hogy ez csak szezonális okokra vezethető vissza – nyári szabadságok, fokozott autóhasználat ideje –, vagy tartós folyamat kezdete.
Különböző bankok és elemzőházak szakértőit idézik, akik szerint a jelenlegi olajár-emelkedés gyenge lábakon áll, a fizikai olajpiac nem tért igazán magához, van bőven olaj a piacon. A kínálat szűkösségét jelezné, ha backwardation alakulna ki, azaz a távolabbi olajhatáridők árfolyama a közeli határidők alatt lenne. Ez nem következett még be, igaz, közel járunk hozzá: a közeli és távoli árak jelenleg majdnem egyformák. (Minimálisra süllyedt a korábbi magas contango.)
Mennyi szankciót kap Venezuela?
További ok az aggodalomra, hogy a nagy fedezeti alapok (hedge fund-ok) nettó long pozíciója nem azért nőtt, mert bíznának az áremelkedésben. Inkább csak a korábbi short, eladási pozíciókat zárták le, valójában kevesen mernek áremelkedésre spekulálni.
Sokan azt várták, hogy a Venezuelára kivetendő amerikai szankciók majd jól feltolják az olaj árfolyamát, volt, aki szerint hét dollárral is. (A múlt héten összesen négy dollárt ment az ár.) Ám úgy tűnik, az olajipart nem merték bántani, ami a dél-amerikai ország szempontjából létfontosságú lenne. A szankciók inkább jelképeseknek tűnnek – legalábbis egyelőre, bár még tárgyalnak a lehetséges folytatásról. Lehet, hogy már Venezuelára készülve ment fel az olaj ára a múlt héten, és esik e hét elején?
Csökkentenek az elemzők
Az elemzők nem éppen elégedettek az OPEC intézkedéseivel, a szervezet találkozója után csökkenteni kezdték az olajár-prognózisaikat. A Reuters 33 elemző megkérdezésével készült felmérése szerint a Brent idei átlagárára vonatkozó becslések átlaga a júniusi 53,96-ról 52,45 dollárra süllyedt. A mai tőzsdei ár egyébként már csak 51,90, egész nap süllyed. A WTI típusnál ez 51,92-ről 50,08-re ment le, a ma délutáni ár csak 49,45.
Nagy baj lehet, ha alaki kiszáll
A Reuters-előrejelzések egyébként az év során február óta folyamatosan csökkentek. Legutóbb az OPEC-tagok vállalásainak teljesítési százaléka is romlott az IEA szerint. Az Oilprice.com idézi a Commezbank egyik elemzőjét, aki úgy nyilatkozott: Minél tovább alacsonyak az olajárak, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valamelyik kitermelő felrúgja a megállapodást. Egy kisebb szereplő, Ecuador már kilépett belőle.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
