Campbell Harvey, az Észak-karolinai Duke Egyetem professzora azóta kelt kiemelt figyelmet világszerte, hogy 2012-ben tudományos alapon igyekezett bizonyítani: néhány éven belül legalább 1000 dollárig kell csökkennie az unciánkénti árnak (az akkori 1700 dolláros szintről). Prognózisa mára beigazolódott.
Harvey az alapblog.hu-nak nyilatkozva elmondta, az aranyat úgy lehet szemlélni, mint valamifajta részvényt, melynek vásárlásához vagy eladásához a fogódzkodót elsősorban az árfolyam/nyereség ráta állapota jelenti. Az arany esetében az elsődleges kapaszkodót az unciánkénti átlagos reális ár és az Amerikai Egyesült Államok fogyasztói árindexének aránya jelenti, mivel az arany árát amerikai dollárban jegyzik.
|
| Az arany árfolyamának alakulása. Friss árfolyamok >>>> |
Harvey 825 dollár unciánkénti árat tart reálisnak. Pontosan ugyanezt az összeget hozták ki 2012-ben is. "Jeleztük akkor is és most is figyelmeztetünk: az arany historikus viselkedéséből kikövetkeztethető, hogy a reális árat a piac nagyon-nagyon gyakran és hallatlan dinamikával szokta túlzottan felül- vagy alulmúlni. Az elmúlt másfél-két év aranypiaci ármozgásának lefelé mutató dinamikájából mi arra számítunk, hogy ha e nemesfém ára lemegy 1000 dollár alá, akkor az esés még erőteljesebben folytatódik" - véli a professzor. "Történeti mintákból vonjuk le a következtetést, hogy 500 dollár alatt, körülbelül 350 dollárnál beszélhetünk majd abszolút mélypontról. Hogy ez mikor következik be? Erre nem tudunk válaszolni" - tette hozzá.
Mi lesz az euróval?
Harvey úgy látja, 5-10 éven belül vélhetőleg összeomlik a mostani rendszer, csekély valószínűséggel képes az euró fennmaradni. "Az eurónak óriási szerencse kellett ahhoz, hogy az utóbbi éveket túlélje. De közeleg az igazság pillanata. Olyan reformokat kellene hozniuk az eurózóna tagjainak, amelyek lehetővé tennék az igazi fiskális egységesedést, az igazi bankuniót, az EKB olyan működtetését, mint amilyen az amerikai Fed-é. Ámde megint csak közbeszól a politika, amely mindezen gyökeres reformok végig vitelét ellehetetleníti" - mondta a professzor.
Menjenek a németek?
Arra a kérdésre, hogy a Németországnak ki kellene-e vonulnia az eurózónából, a professzor azt mondta, a németek soha sem lépnének ilyen területen elsőként. Retteg a mindenkori német politikai-gazdasági elit mindenféle olyan kockázattól, amelynek bekövetkezte esetén Németország válhat a bűnbakká. Németország vezetői azonban érzik, hogy nemzetgazdaságuk hosszabb távon csak szenvedni fog az eurótól. Ez egy teher számukra, még ha eddig látszólag csak előnyük származott a euró használatából.
A német gazdaságot, annak modernizálódását egyre inkább akadályozza – a németek számára – alulértékelt, olcsó euró. Olyan ágazatok, munkahelyek maradnak fenn emiatt Németországban, amelyek – ha az aktuális gazdasági teljesítményükhöz méltóan jóval erősebb fizetőeszközük lenne – nem lennének már életképesek.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
