A Fidelity távoli tőkepiacokat is igyekszik a hazai befektetőkhöz közel hozni. Ázsia ugyan messze van tőlünk, céljuk azonban, hogy elgondolkoztassák a befektetőket, hogy érdemes-e ilyen befektetéseket tartaniuk – mondta Al-Hilal István, a Fidelity magyarországi értékesítési vezetője. A Fidelity Ázsiában a második legnagyobb befektető.
Miért pont Ázsia? Az USA tőkepiacai nagyon jól teljesítenek ebben az évben is, vezetik a tíz éves globális részvénypiaci emelkedést. Adam Lessing értékesítési igazgató szerint a növekedés lassul, ami normális a gazdasági fellendülés egy ilyen késői ciklusában. A gazdaságélénkítő stimulusok 2019 körül kifutnak.
Ebben a késői ciklusban a piacot vezető részvénytőzsdék körében váltás lehet. Az USA már extrém hosszú ideje a fellendülés élén áll.
Kötvény is, nemcsak részvény
Elia Soutou vezető portfólió-menedzser szerint az ázsiai részvények növekedési és jövedelem-generáló képessége egyaránt vonzó. Az ázsiai térség részvénypiacának növekedési potenciálja felülmúlja a globális piacokét, és ez hosszú távon is fenntartható marad.
A magas hozamú (high yield) ázsiai kötvényektől is magasabb teljesítményt várnak, mint a világ többi részén. Egyedül a befektetési kategóriájú kötvényeknél nincs ilyen várható hozamelőny. A közelmúltban tapasztalható kiárusítás az ázsiai eszközökben a menedzser szerint jó belépési pontot jelenthet.
Ennyit hozott Ázsia
A Fidelity FF Asia Pacific Multi Asset Growth & Income Fund alapja igyekszik a növekedésből és a jövedelem-termelésből egyaránt részesedni.
Egy szimuláció szerint ha 50 százalék ázsiai részvényeket és 50 százalék kötvényeket vásároltak volna 2001-ben, ennek a portfóliónak értéke azóta csaknem négyszeresére emelkedett volna. (Ez körülbelül évi 9 százalékos hozam – a szerk.) Az alap 2016-os létrehozása óta 4,3 százalékos éves hozamot ért el.
Védelem kockázatok ellen
Legnagyobb befektetései országok szerint Kína, Ausztrália, India, Dél-Korea és Hong Kong. Ágazatok szerint pedig a pénzügyi szektor, a technológia és az ingatlan.
A milliárd dolláros nagyságrendű alapban alternatív befektetések is vannak, amelyek némi védelmet adnak a kamatkockázatok, az inflációs kockázatok ellen, illetve kevéssé mozognak együtt (korrelálnak) a részvény– vagy kötvénypiacokkal. Ilyenek például az infrastrukturális vagy az energiaipari befektetések.
Fel nem ismert sztárok
Dale Nichols portfólió-menedzser 15 éve kezeli a Fidelity Funds – Pacific Fund vagyonát, és olyan cégeket tart a legjobb befektetésnek, amelyek hosszú távú növekedési lehetőségei jók, készpénz-bevételt (cash-t) generálnak, és erős menedzsment-teamek vezetik őket. Egyes cégeknél ezt a hármast a piac nem ismeri fel, nem jelenik meg az értékeltségben, ezért jó vételi lehetőségnek bizonyulhatnak.
Lekörözik a Nyugatot
A ázsiai piacok értékeltsége jóval alacsonyabb, mint az USA-é, külön kiemelte Kínát, ahol ez inkább közepes, ám a növekedési lehetőségek magasak. A Kínában tapasztalható technológiai váltás következtében egyre több területen túlszárnyalhatja a Nyugatot, például a fintech területén – a kínaiak alig használnak már készpénzt. A hitelkártyát kihagyták, és sokan már Alipay segítségével fizetnek.
Mindez a részvényeknél is látszik, a húsz globálisan vezető internetes cég közül ma már kilenc kínai, öt évvel ezelőtt még egy sem volt az.
Nagy ország, nagy problémák
Kínai-amerikai kereskedelmi háború, a Kínában tapasztalható magas eladósodottság, a leértékelődő jüan (renminbi), a lakossági fogyasztás növekedésének lassulása (a magasabb bázis miatt) – a China Consumer és a Greater China alapok kezelője, Raymond Ma szerint ezek a hatalmas kihívások vannak Kína előtt.
A kereskedelmi háborúnak nincs gyors megoldása, de a novemberi amerikai választások után valószínű, hogy a felek leülnek majd tárgyalni – mondta a porfólió-kezelő. A leértékelődő jüan annak a jele, hogy tőkekivonás folyik az országból. Egy ötödik kihívás lehet nemsokára az infláció, amely még ugyan alacsony, de a jövőben problémává válhat.
Japán tanulságok
A szakember emlékeztetett a Japán és az USA között a nyolcvanas években létrejött Plaza Accord megállapodásra, amely hasonló körülmények között született, mint a mai kínai-amerikai viszony. Az akkori kereskedelmi háború végül jelentős károkat okozott a japán gazdaságnak. A japán tőzsdeindex is óriási mélyrepülést mutatott be.
Annak idején a tőzsdei mélyrepülésben az egyik legkevésbé szenvedő szektor a fogyasztással kapcsolatos ágazat volt, amivel a China Consumer alap is foglalkozik.
A jövő A. B. C.-je
Kínában a szakember folytatódó reformokra számít, a fiskális és monetáris politika lazulására. A részvények értékeltsége racionálisabb lehet. Jöhet-e növekedés Kínában a kereskedelmi háború ellenére is? – tette fel a kérdést az alapkezelő. A válasza: A. B. C. D. E.
A, mint automatizálás (Automation), valamint mesterséges intelligencia (A. I., Artificial Intelligence), ebben Kína teljesen élen jár, itt a leggyorsabb ez a jellegű fejlődés. B, mint Big Data, a hatalmas adatmennyiség gyors és rugalmas feldolgozása, “adatbányászat”, amit leginkább Kína és az USA tud kihasználni nagy népessége miatt.
C, mint felhő (Cloud), ami azt jelenti, hogy az adatokat az interneten, távoli szervereken lehet tárolni, és bárhonnét elérni, ahol internetkapcsolat van. A kínai Alibaba ma a világ negyedik legnagyobb felhőszolgáltatója.
D és E
A D a hazai fogyasztást jelenti (Domestic Consumption), Kínában a gazdasági növekedést a korábbi beruházások után ma már a fogyasztásra igyekeznek alapozni. Az E pedig az elektromos járműveket, Kína már ebben is vezető, 600 ezer elektromos járművet állított forgalomba.
Igaz, ezek közül számos nagyon egyszerű, “nem olyan, mint a Tesla”, mondta Ma. Például nagyvárosokban taxiként alkalmazzák. E szám azonban pár év múlva kétmillió fölé fog emelkedni.
Fehérgallérosok garmadája
Kína már nem a technológiák másolásában jár élen, a kutatás, fejlesztés részesedése a GDP-ből már a nyugat-európai országok egy részét is megelőzi. A magas GDP miatt pedig ez nagy eredményekre tud vezetni.
A felsőfokú végzettségű, “fehérgalléros” munkakeresők száma kétmillióról nyolcmillióra emelkedett, bérük is alacsony, ami a gyors technológiai fejlődéshez nagyban hozzájárulhat.
Szerinte az erős hadsereg és az erős gazdaság együttese vezet a békéhez. 
