A múlt heti új bitcoin-árfolyamcsúcsot főleg azzal magyarázzák, hogy történelmi jelentőségű esemény történt, engedélyezték az első amerikai bitcoin-ETF-et (tőzsdén kereskedett alapot). Ez például intézményi befektetőknek lehet hasznos, akik a szabályok szerint nem vásárolhattak eddig közvetlenül kriptodevizákat, de a hatóságok által engedélyezett ETF-eket már vehetnek. De kisbefektetőknek is jó lehet, akik eddig esetleg túl bonyolultnak vagy túl veszélyesnek találták a kriptodevizák helyes tárolását – erről beszélt a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa, Eidenpenz József a TrendFM reggeli műsorában.
Európában egyébként már régóta vannak tőzsdén kereskedett termékek bitcoinra, etherre és más kriptókra, csak nem ETF-ek, hanem ETN-ek formájában (jogilag ezek nem alapok, hanem inkább kötvények). Kanadában pedig már korábban, év elején létrejöttek ETF-ek is.
Próbálják növelni a bizalmat
Az említett tőzsdén kereskedett termékek azonban nemcsak plusz lehetőségekkel, hanem plusz kockázatokkal is járnak, például a kibocsátó vagy más közreműködő szereplők esetleges csődjével is kell számolni. Ezeket a kockázatokat a kibocsátók más-más módon próbálják csökkenteni, a bizalmat növelni. Van, ahol például több letétkezelőt használnak a bitcoin őrzésére. Az új amerikai ETF-ek pedig árutőzsdei bitcoin-pozíciót vesznek fel, ahol a tőzsdének is van egyfajta garantőr szerepe.
Az utóbbi egy év egy másik, sok esetben a részvényeket is felülmúló slágere az árupiac volt. Sok termék másfélszerezett, kétszerezett az utóbbi egy-két évben. Az árupiaci termékek tárolása, hosszabb távú tartása azonban rendszerint költséges. Kézenfekvő lenne ezért például ezüst helyett ezüstbányákat, réz helyett rézbányákat, olaj helyett olajtermelői részvényeket vásárolni. Itt nemhogy tárolási költség nem lép fel, de plusz osztalékot, árfolyamnyereséget is lehet remélni a befektetéstől.
Ne rezet végy, hanem rézbánya-részvényt
Ez azonban nem is olyan könnyű, mint ahogy hangzik. A BHP Billiton például hiába a világ egyik legnagyobb réztermelője, a réz csak árbevétele 18 százalékát adta 2020-ban (mintegy 65 százalék a vasércből jött). A legnagyobb ezüstkitermelőknél pedig sokszor csak a bevétel 20-30 százalékát adja az ezüst, a többi jobbára arany (vagy réz, cink). Az 50 százalék feletti kitettséget kevés bányászcég éri el.
A réznek egyébként fényes jövőt jósolnak, mivel a digitalizáció, a megújuló energia, az elektromos autózás és még több más modern iparág rézkereslete dinamikusan nő. A kitermelők pedig nehezen tudják növelni a termelést. Kevés beruházást végeztek ugyanis az utóbbi években, a bányák nyitását pedig környezetvédelmi okokból sokszor megtorpedózzák a hatóságok.
A teljes adást itt hallgathatja meg:
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Több mint 471 ezer, magyarországi lakhellyel nem rendelkező külhoni magyar állampolgár regisztrált eddig a levélszavazók számára fenntartott névjegyzékbe. 
