A Privátbankár.hu értesülései szerint nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hozzáállásán, hanem a nem megfelelő törvény előkészítésen múlik az, hogy a Questor károsultak egyelőre csak a „sima” BEVA-kártalanítást kaphatják meg, azaz, hogy most csak maximum 6 millió forintig fizetik vissza nekik a Quaestor kötvényekbe fektetett pénzüket.
Amiért az MNB nem léphet
Mindennek pedig az az oka, hogy a Questor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvényből hiányzik az a pont, amely az alappal szembeni követelésekre az állam részéről készfizető kezességet vállalna. Enélkül viszont a Magyar Nemzeti Bank nem léphet, hiszen abban az esetben, ha az Alkotmánybíróságon mégis megbukna a törvény, amely az alap feltöltését a bankokra és a brókercégekre terheli, nem lenne egyetlen szerv sem, akitől a jegybank visszakövetelhetné az alap számára folyósított összeget. Ez az üzleti veszteségen felül ráadásul abból a szempontból is gondot okozhat, hogy az így bizonyosan meg nem térülő kiadást Brüsszel könnyen tiltott állami támogatásnak minősíthetné, amely kapcsán az MNB-nek kellene a szőnyeg szélére állnia az EU-val szemben.
|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Az állami készfizető kezességvállalás megadása ráadásul még ésszerű is, ha azt vesszük, hogy a törvény értelmében az alap feltöltésére fizetendő pénzintézeti pénzeket a jogszabály szerint a bankok a későbbi években leírhatnák a bankadó-befizetéseikből, azaz – elvben – a quaestoros károsultakat végső soron az állam fizeti ki (más kérdés, hogy az első elképzelések szerint már a piacról tavaly kivezetésre tervezett, ám így bizonyosan még jó ideig velünk maradó különadóból.)
Igazából a kormány várja az Alkotmánybíróságot?
A Privátbankár.hu értesülései szerint első olvasatban már szerepelt a készfizető kezességvállalás megadása a kormány napirendjén, ám ott született az a döntés, hogy várják meg az alkotmánybírósági keresetek eredményét. Miután azonban – miként megírtuk - hétfőtől augusztus végéig nyári szabadságra megy a taláros testület, így az ügyben döntés leghamarabb szeptemberben születhet. Ha valóban volt már szó erről a kabinet előtt, akkor az a furcsa helyzet áll elő, hogy a kormányzat tűnik bizonytalannak azzal kapcsolatban, hogy előterjesztése kiállja-e az alkotmányossági próbát.
Komoly kockázat
Miután a csalódott ügyfelek július végére tüntetést szerveznek, ezért az Alkotmánybíróság döntésének kivárása indokolatlanul komoly politikai kockázatot jelent a kabinetnek, amely a kifizetések elhúzódásával Nemcsak az ellenzéki pártok kritikáját vívja ki, de azon ügyfelekét is, akiknek „megmentését” korábban más befektetőkkel (Buda-Cash, Hungária) szemben eddig sokak szerint preferálta.
Azzal kapcsolatban, hogy történt-e előterjesztés, megkerestük az NGM-et és az igazságügyi tárcát is, de eddig nem érkezett válasz.
A testület nyolc pontban kérte az MNB segítségét. 
