|
| Western Union, forint, bitcoin. Melyik fog előbb kihalni? (Fotó: Eidenpenz József) |
Karácsony előtt a fokozott érdeklődés miatt szinte bedugult a bitcoin rendszere, a tranzakciók sokáig tartottak vagy drágák lettek. Az átlagos tranzakciós díj időnként a 30 dollárt is meghaladta. Sok kereskedő, vállalat, akik elfogadtak fizetéseket bitcoinban, megszüntették vagy felfüggesztették azt.
Mára a visszaeső árfolyam, a csökkenő vételi őrület, kisebb forgalom miatt a díjak normalizálódtak. Február 20-án a Bitinfocharts.com szerint 53 dollárcent volt a díjak mediánja (középértéke). A Bitcoinfees.info oldal szerint pedig február 21-én 28 centért egy óra, 1,67 USA-dollárért pedig tíz perc alatt megérkezett egy tranzakció.
A bitcoin-rendszerben ugyanis a tranzakciók maximális száma korlátozott. A felhasználó viszont tudja szabályozni, hogy mekkora tranzakciós díjat ajánl fel az egészet működtető “bányászoknak”, a magasabb díj mellett a művelet általában gyorsabb.
Pénzkidobás vagy bukta lehet
Így a bányászok is, a felhasználók is lényegében versenyeznek egymással. De a túl magas felajánlott díj veszélye, hogy pénzkidobásnak bizonyulhat. Túl alacsony díj mellett pedig a megbízást visszadobhatja a rendszer, de csak pár napos várakozás után, amelynek során nem férhetünk hozzá az értékeinkhez.
Érdemes-e valakinek jelenleg bitcoinban fizetni? – vetődik fel a kérdés. Milyen alternatívák vannak? – ezt kéne megvizsgálni. A legkézenfekvőbb a normál átutalás. Az Európában leggyakoribb SEPA átutalások maximum három nap alatt (a gyakorlatban sokszor egy nap) alatt teljesülnek, díjaik azonban borsosak.
Méregdrága a SEPA
Az egyik legnagyobb hazai bank díjtáblázatában a lakossági SEPA-átutalásokra 0,4 százalékos, legalább 2600 forintos díjat tüntetnek fel. Ez kisebb összegeknél, mint száz euró, már több mint nyolc százalékot tesz ki, de ezer euróra is 0,84 százalék.
Egy másik, közepes nagyságú bankunknál még magasabb, 0,46 százalék, de legalább 15,82 euró a SEPA-díj – azaz legalább mintegy 4900 forint. Igen borsos. Az Európán kívüli átutalásokra nem találtunk egyértelmű szabályt, de vélhetően még drágábbak.
Percek alatt pár ezrelékért
Jelenleg a Western Union globális pénzküldéssel foglalkozó társaság, amely Magyarországon is jelen van, interneten, kártyás fizetéssel 100 eurót is, 1000 eurót is 3 euróért hajlandó elküldeni Európán belülre és kívülre egyaránt. (Három százalék, illetve három ezrelék.)
Ha azonban nem euróban fogadják a pénzt, akkor az átváltásért is fizetni kell, gyorsbecslésünk szerint egy százalékot. (A piaci, bankközi árfolyam felett ennyivel adják a másik devizát, mint horvát kuna vagy perui új sol.) De a cég honlapja szerint az árfolyamot a kártyakibocsátó állapítja meg. Azt is írják, hogy az átutalás “percek alatt” megérkezhet, ha nincsenek rendkívüli körülmények.
Svájciaknak sokkal drágább
Megjegyezzük, hogy a Western Union díjai nyilvánvalóan országfüggőek. Amikor (VPN segítségével) Svájcból jelentkeztünk be oldalukra, sokkal többet, 100 font elküldéséért 5,9, 200 fontért már 9,99 fontot kértek volna.
Egy másik hasonló rendszer, a Transferwise ezer eurót 7, száz eurót 1,41 euró díjért küldene Horvátországba, az átváltásnál alkalmazott devizaárfolyam nagyjából ugyanaz, mint az előző cégnél. Ugyanez perui solban már 14,78, illetve 3 euró. Dollárt küldeni sokkal olcsóbb, öt, illetve két euró. Valamiért viszont azt az opciót, hogy eurót küldünk és a címzett eurót kap, nem találtuk.
“Akár”
A Transferwise figyelmeztet, hogy a bankok “rejtett költségei” az öt százalékot is elérhetik a nemzetközi átutalásoknál, és azt állítja, hogy ő “akár 8x olcsóbb”.
Kockázatok, kockázatok
Azt sem árt azonban megfontolni, hogy míg a banki átutalásoknál alapvetően biztonságban van az ügyfél pénze, addig a többi módszernél kevésbé. A bitcoin– és más kriptó-számlákra, átutalásokra semmi garancia nincsen, ha valamilyen műszaki hiba vagy hacker-aktivitás miatt elvész a pénz, hát úgy jártunk.
A bankokon számon lehet kérni a megbízás teljesítését, betéteinket pedig számlánkon az OBA védi. A Western Union vagy a Transferwire cégek kockázatainak felmérésére nem vállalkozunk, de ilyenek nyilvánvalóan léteznek, mint minden cégnél.
Hogy lehet elkölteni?
A másik probléma, hogy ha kriptodevizát küldesz, azt a címzett az esetek többségében még nem tudja elkölteni, valamilyen módon át kell váltania helyi fizetőeszközre. Egy tipikus esetben ekkor:
– Újabb tranzakciós költség merül fel a kriptodeviza-tőzsdére való átutaláskor, tegyük fel, hogy csak egy ezrelék.
– A kriptotőzsde díja jellemzően 1-3 ezrelék (és van a cégnek komoly biztonsági- és csődkockázata, ami azonban nehezen számszerűsíthető).
– Felmerül a kriptotőzsdén a vételi és eladási ajánlatok közötti marzs, tegyük fel, hogy csak egy ezrelék, de lehet jóval több is.
– A kriptotőzsdéről való hazautalás, esetleg készpénzfelvétel díja, ami a helyi viszonyoktól függ, így megbecsülhetetlen, tegyük fel, hogy csak két ezrelék.
Így legalább további 0,5 százalékba, de lehet, hogy ennek két-háromszorosába, valamint legalább egy napba, meg egy csomó odafigyelésbe (utalgatás, tőzsdei megbízásadás) kerülne pénzzé tenni a kriptodevizát. Ez egy kész tortúra annak, aki nem szeret folyton pénzügyekkel bajlódni. Plusz az árfolyam közben elmozdulhat bármerre.
Adózni muszáj?
Ehhez jön még az esetleges adózás, ha olyan országban élünk, ahol az adóhivatal látja a bankszámlánkat. Mivel a legtöbb helyen erre még nincs szabályozás, eléggé nagy kérdés, mennyit vonnának le érte. Nálunk a rémhírek szerint akár a bevétel harmadát is, függetlenül a költségektől, ami nonszensz.
Persze ha a címzett kifejezetten kriptodevizát szeretne kapni, az más kérdés, akkor nem kell átváltania, és akkor nem kell a többi lehetőséget mérlegelni.
|
Bitcoin: Megbukik vagy nem bukik? A kriptodevizák egyre nagyobb ismertségre tesznek szert, de továbbra is megosztják a közvéleményt és a szakembereket. A Bank of England igazgatója, Marc Carney most azt találta mondani, hogy a bitcoin alaposan megbukott mint deviza (currency). Nem tölti be ugyanis az olyan fontos alapvető pénz-funkciókat, mint értékmegőrző vagy csereeszköz.
Például egy tíz százalékos árréssel dolgozó kereskedőnek nem érdemes valamit elfogadnia, ami egy nap alatt 15 százalékkal is leértékelődhet. Ugyanakkor ő úgy vélte, hogy évek múlva ugyan, de a bitcoin alkalmas lesz mindennapi használatra. Más vélemények szerint a decemberben bevezetett tőzsdei határidős bitcoin-kereskedés legalábbis a nagyobb kereskedők problémáira megoldást jelenthet – a befolyó bitcoin árfolyamkockázatát ugyanis ezzel fedezni tudják. Az a módszer is sokat javít a helyzeten, ha a kapott bitcoint egyszerűen azonnal hagyományos fizetőeszközre váltják, ez éjjel-nappal szinte másodperceken belül megoldható. Megint más vélemények szerint a bitcoin nem feltétlenül a jövő fizetőeszköze, azt a szerepet inkább valamelyik rugalmasabb, olcsóbb, újabb alternatívája – valamelyik “altcoin” – fogja betölteni. A bitcoin is megmaradhat azonban egyfajta digitális aranyként, kincsképző, megtakarítási eszközként, sőt már most is ilyesfajta funkciót tölt be. Na meg persze fokozottan spekulációs eszköz. |
Legalábbis a kiszivárgott hírek szerint.
