Izgalmas, bizonytalanságokkal teli időszak elé nézünk, amelyben az USA fejleszt, Kína gyárt, az Unió szabályoz. Eközben az USA dominálja a befektetési világot. Az EU-ban nincsenek igazi internetes cégek, az USA vonzza magához a mesterségesintelligencia-üzletág beruházásainak nagy többségét is.
Mindenki az USA-nak akar értékesíteni, amely képes hatalmas mennyiségű árut és szolgáltatást megvenni, fogyasztói rétege rendkívül erős – vázolta a jövőbeli globális kilátásokat Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója a cég szerdai sajtóreggelijén.
Gyógyítani az ingatlanbuborék okozta sebeket
A fejlett nyugati országok korábban azt hitték, hogy a kereskedelem segítségével demokratizálni lehet a többi országot, de ez nem jött be, ami bebizonyosodott már 2022-ben. Ha viszont nem lehet ezeket, főként Kínát demokratizálni, akkor át kell gondolni a velük való kereskedelmet is – adódik a következtetés.
Kínának a történelem legnagyobb ingatlanpiaci buborékát sikerült előidéznie, amely most is ereszt le. Eközben a kínaiak nem fogyasztanak, spórolnak, mert nincsen az országban szociális háló. De ebben változásra van szükség, a fogyasztást élénkíteni kell.
Németország kezében Európa kulcsa
A tőkepiacok ebben változást várnak, az elemzők szerint nagy, a GDP 3-4 százalékára rúgó stimulusra lenne szükség. Csak egy ehhez fogható mennyiség lesz képes pótolni az ingatlanpiaci buborék kipukkadása miatti összeomlást.
Kína mellett azonban Németországnak stimulálnia kellene, különben az EU az eljelentéktelenedés felé tart. Kereslethiány van, például kontinensünkön még 2023-ban is hárommillió autóval kevesebbet adtak el, 12,85 milliót, mint 2019-ben, a Covid előtt. Ha ez az állapot tovább tart, gyárakat kell bezárni, és ennek Magyarország is szenvedő alanya lesz.
Mit hoz nekünk Donald Trump?
Már november 5-e óta találgatja a világ, új és új hírek jönnek arról, mit akar az új elnök. Sorra találkozik a világ vezetőivel és információkat közöl a terveiről – mondta el Móró Tamás vezető stratéga. Donald Trump külpolitikai gondolkodásmódjában Ukrajna és Oroszország másodlagos szerepet tölt be, Kína foglalja el az elsődleges helyet.
Az USA és Európa továbbra is stratégiai partnerek, de az USA a hazai ipart támogató politikára váltott már Biden elnök alatt is, így az európaiak is főleg Amerikában ruháznak be.
Trump, az ismeretlen
Az új elnök példátlanul nagy hatalommal rendelkezik majd, és kemény gazdasági üzeneteket fogalmazott meg. Most sokkal profibban összerakott adminisztrációs apparátussal készül, amelynek a célja az is, hogy
Trumpot ne lehessen kiismerni.
Ez ugyanis előnyös lehet az ellenfelekkel való tárgyalások során. Emiatt azonban bármi, ami ma elhangzik, nem biztos, hogy később is igaznak bizonyul.
Vámokat, de óvatosan
Trump szerint az USA-t kihasználja a világ többi része, még nyugati partnerei is. Kínával szemben 10-60, az EU-val szemben 10-20 százalékos vám bevezetése várható. Alighanem azonban csak lassan, fokozatosan vezetik be ezeket, tárgyalások nyomán, és csak olyan területeken, amelyeken ez Amerikának előnyös.
Kivételek, egyedi kedvezmények is várhatók, ahogy ez Trump előző elnöksége idején is történt (például az Apple és az iPhone). Adócsökkentést és deregulációt terveznek az USA-ban.
Változás várható az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikában, a Kína-politikában és a tradicionális külpolitikában is. Elon Musk pedig egyfajta összekötő szerepet tölthet be Kína és az USA között, miután cége gyártási kapacitásainak mintegy fele most is Kínában van.
Európa, mint áldozat?
Az amerikai erőpolitika csökkentheti a növekedést Európában, és a kínai áruk versenye is még erősebbé válhat annak következtében. Az európai költségvetési terhek is nőhetnek, főleg a védelmi kiadások miatt, ami kevéssé segíti a gazdaságot. Viszont egyelőre erősebb dollár és gyengébb euró várható (ami kedvező lehet), de lehet, hogy az USA majd egy idő után túl erősnek érzi majd a dollárt.
Az EU-nak azonban Móró szerint fel kell vennie a kesztyűt, és a versenyképességet javító, a szabályozást csökkentő (deregulációs) intézkedéseket kell meghoznia. Az EU fő problémája ugyanis a már 15 éve tartó növekedési lemaradás.
Hogyan lesz így Magyarországon növekedés?
Az említett globális kihívások fényében nagyon izgalmas a magyar gazdaság helyzete is, nagy kérdés, hogyan lesz nálunk ebből növekedés. A Concorde Értékpapír szerint lesz érdemi növekedés Magyarországon, sőt némi gyorsulás is, de az évi három százalékos bővülést a gazdaság nem fogja elérni 2025-ben – mondta Jobbágy Sándor vezető makrogazdasági elemző.
Az autóipar, az akkumulátorgyártás érdemben befolyásolhatják majd a növekedést, a hazai fogyasztás is bővülhet valamelyest, és az EU-ban is jöhet némi javulás.
A magyar fogyasztók bizalmatlanok
Az infláció ugyan már egy ideje alacsony szintre csökkent itthon, a reálbérek is emelkedtek, a fogyasztók azonban még magas árszintet érzékelnek, különösen az élelmiszerek terén. Ez nem segíti a fogyasztói bizalmat, amelynek javulása megrekedni látszik.
A korábbi, évi húsz százalék feletti infláció miatt a lakosság erősen megtapasztalta jövedelmének csökkenését, ennek elhúzódó hatása érzékelhető ma is a fogyasztásban.
Gyengécske maradhat a forint
Az euró 2022-es magas árfolyamát az EU-s pénzekkel és az energiahordozókkal kapcsolatos sokkok okozták. Akkoriban azonban jó esély volt arra, hogy a sokkok elmúltával az euróárfolyam is visszatérjen a 400-as szint alá.
Ez a négyszáz nem az a négyszáz – hangzott el.
Most viszont nem látni olyan okot, ami az árfolyamot 400 fölé vitte, és elmúlásával az árfolyam is visszatérhetne e határ alá. A mostani 400 forintos árfolyam inkább egy hosszú távú trend folytatásának tekinthető.
420 lehet az euró jövőre
Nem várható a 400 alatti EURHUF szintek tartós visszatérése – mondta Jobbágy. Annak van inkább realitása, hogy a forint árfolyama egy már sok-sok éve megfigyelhető, lassan emelkedő csatornában marad. Jövő év végére ennek alapján, a technikai elemzés szerint 414-420 forint körüli árfolyam lehet a reális.
Jövőre, különösen az első negyedévben jókora lakosságiállampapír-lejáratok és magas kamatkifizetések következnek, ezermilliárd forintos nagyságrendben. Nagy kérdés, hogy ezeket a pénzeket az ügyfelek hogyan fogják újrabefektetni, és mennyi lesz ebből, ami a fogyasztásra megy el. Az újrabefektetéseknek pedig mekkora része lesz állampapír.
A részvények felé kacsintanak?
Mit csináljon a lakosság ezzel a sok pénzzel? – merül fel a kérdés. Bukta Gábor elemzési üzletágvezető szerint évi négy százalék alatt maradhat az átlagos infláció, így az azt követő államkötvények kamata alacsony lesz majd. A kockázatosabb befektetések így magasabb hozamokkal kecsegtetnek. A magyar részvénypiacon a magyar lakosság aránya nőhet, de külföldre is többen mehetnek részvényért.
Olcsók a magyar papírok
A magyar részvények értékeltsége nagyon alacsony, nemcsak az amerikai vagy a nyugat-európai piacokhoz képest, hanem a közép- és kelet-európai régión belül is. A magyar papírok 2022-től eléggé elváltak a régiótól, csak nyolc körüli előretekintő P/E hányadossal forognak.
A magyar piac 70 százalékos diszkontot tartalmaz a fejlett és 50 százalékosat a feltörekvő piaci részvényekhez képest.
A nagy diszkont egyik oka, hogy a Mol, az OTP Bank és a Richter egyaránt érintett Oroszországban, bevételük, profitjuk egy része ma is onnét jön, illetve a Mol onnét szerzi be a nyersanyagot. A lengyel részvényeknél ez például kevésbé mondható el.
Külföldre mennek a magyar alapok
Jövőre a lengyel piac lehet a régióban leginkább felülteljesítő, ahol a régió átlagát jóval meghaladó gazdasági növekedés várható. Ugyanakkor a lengyel papírok az év elejétől nem sokat emelkedtek. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy Lengyelország Ukrajna miatt konfliktusok előtt, ütközőzónában áll.
A külföldi eszközök súlya a hazai befektetési alapokban az idén egyébként 30 százalék fölé nőtt, aminek egyik oka a bőséges likviditás. (Akkora tőke érkezett ezekbe az alapokba, amennyit itthon már nehezen tudnak befektetni.)
Mely papírunk lehet felülteljesítő?
Két magyar cégtől várnak érdemi EPS-növekedést jövőre Concordenál, a Magyar Telekomtól és a Richtertől. (EPS: Az egy részvényre jutó adózott eredmény.) Az OTP-vel kapcsolatban már kevésbé optimisták, a bank növekedése lassulhat, miközben a Molnál egyenesen eredményromlásra számítanak.
A Telekomnál és a Molnál ugyanakkor magas osztalékhozamra számítanak. (Az osztalékhozam az osztalék és a részvényár hányadosa.)
Merre tovább, OTP?
Az OTP történelmi csúcsokon jár, a hazai lakosság ezzel jól járt, sok kisbefektető jól betárazott belőle tízezer forint körüli szinteken. Nem először fordul elő, hogy amikor a bankpapír alacsony áron forog, akkor a lakosság bevásárol, majd amikor a külföldiek újra felfedezik maguknak ezt a részvényt, és megdrágul, akkor eladnak belőle.
Ahhoz, hogy az OTP jövőre is 30-40 százalékkal emelkedjen, nagyon magas osztalékfizető hajlandóság lenne szükséges – hangzott el.
Mi lesz, ha győz a…?
Amennyiben a külföldi befektetők úgy érzik majd, hogy a következő választáson nagy változás várható az ország vezetésében, az átmenetileg óvatosságot, esést eredményezhet a magyar részvénypiacon – tették hozzá.
Nőhet az alternatív befektetések súlya
Az állampapírok továbbra is megkerülhetetlenek, de már lehet, hogy nem érdemes kizárólagosan alapozni rájuk. Az állampapírok aránya eddig inkább extrém magas volt sokak vagyonában.
Így a részvények mellett az ingatlanpiac és az árupiac is a korábbinál nagyobb arányban kerülhet a portfóliókba, mint alternatív befektetések. Alapvetően az eddigieknél aktívabb portfólió-kezelésre lehet szükség – hangzott el. A bitcoint azonban egyelőre nem tartják a brókercég által ajánlott portfóliókban.
Jön egy új állampapír?
Nagy sokk lesz sokak számára, amikor évi 18 százalékról évi öt százalék közelébe vagy alá zuhan az államkötvényük kamata. Vannak azonban arról hírek, hogy erre az állampapírok kibocsátója is készül, és addigra új, jobb kondíciókat kínálhat majd.
A jelenlegi helyzetben évi hét-nyolc százalékos kamatra lehet szükség ahhoz, hogy a lakossági pénzek jelentős részét megtartsák – mondták el a szakemberek.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Nem ez az első eset. 
