|
| Hernádi Zsolt. Forrás: Huncro |
Hernádi Zsolt, magyar olajkonszern elnök-vezérigazgatója az MTI-nek adott interjúban elmondta, bár az olaj lehetőséget teremtett a jelentős piaci szerepvállalás megszerzésére, az iparon belüli növekedési lehetőségek több szempontból korlátozottak, a benzin és a gázolaj értékesítését erősen befolyásolja a logisztikai költséghatás, hogy milyen messzire érdemes a termékeket szállítani. Mindeközben egy finomítóból további mintegy 50 különböző termékfajta jön ki, ami felhasználható részben a Mol vegyipari üzemeiben, valamint több mint 40 országban feldolgozott termékként értékesíthető.
Az olajon túl
Magyarországon több mint 150 ezer, régiós szinten pedig mintegy 750 ezer ügyfél látogatja naponta a töltőállomásokat, s ezek alapján például felvetődhet, hogy a Mol milyen más terméket és szolgáltatást tud eladni minél több végfelhasználónak - utalt az olaj melletti potenciálokra az elnök-vezérigazgató.
A kiskereskedelmi tevékenység régiós bővülésén túl a Mol stratégiájának már most szerves része az értéklánc-bővítés, ide tartozik például a nemrég átadott 35 milliárd forintos butadién- és az épülő műgumigyár, és az egyes üzletágak hatékonyságának, ezen belül például bevételi struktúrájának folyamatos javítása.
A belső folyamatok optimalizálásához a cég, az immár nemzetközivé vált vezetéssel és szakértői gárdával közösen megfogalmazott intézkedéseket hajt végre. A legutóbbi hatékonyságnövelő program eredményeként a Mol a 2010-1014-es időszakban 500 millió dollárnyi eredményjavulást ért el a feldolgozás és kereskedelmi (downstream) üzletágban - fejtette ki. 2017-ig újabb 500 millió dolláros javulást tűzött ki célul.
Az optimalizáció a kutatás-kitermelési (upstream) szegmensben is folyamatos, így például az érett - a termelési csúcsán túl lévő - mezők termelésének fokozása érdekében tett lépések azt eredményezték, hogy az előre jelzett 5 százalék helyett csak 1 százalékkal csökkent a magyar mezők kőolaj-kitermelése az idei első három negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az új, norvég akvizíciókkal pedig a Molban korábban hiányzó tengeri kutatási tudás megszerzésére törekszik. Részletek >>>
Ugyanakkor az üzletágak nyeresége nemcsak a hatékonyságon múlik, hanem a finomítói árréseken és a kőolaj nemzetközi árán - jegyezte meg.
Mi éri meg, az alacsony olajárak mellett?
Az elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy az alacsony olajár miatt minden portfóliónál zajlanak az újraszámítások, hogy megéri-e üzemeltetni, mindazonáltal a megfelelő pénzügyi és likviditási háttérrel rendelkező Mol-csoportnak nem feltétlenül kell klasszikus lépésekhez folyamodni, eszközöket eldobni.
Elmondta azt is, hogy a csoport minden üzletágát folyamatosan fejleszti, az olajipar sajátossága ugyanis, hogy rövid távon a trendet szorosan követő vállalatok érik el a legnagyobb profitot, illetve adott helyzetben a legnagyobb veszteséget, ugyanakkor az egyes üzletágak teljesítményei kiegyensúlyozzák a külső környezet - például az olajár - változásait, ezáltal hosszú távon sokkal jövedelmezőbb az upstream és a downstream szegmensek kiegyenlített működtetése, mintha a Mol-csoport csak az egyikre koncentrálna.
Több jelentkező is volt az INA-ra
Az INA-val kapcsolatban Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, hogy "addig nem lehet arról beszélni, hogy a Mol megveszi a horvát olajipari vállalat állami tulajdonban lévő részét, részben vagy egészben, amíg a mindenkori horvát kormány nem teremt befektetőbarát környezetet, és nem együttműködésre törekszik az országba befektető külföldi vállalatokkal, és az INA-val."
Csaknem két éve a Mol bejelentette, hogy kész eladni részesedését az INA-ban, az elnök-vezérigazgató elmondása szerint már több érdeklődő is volt, legutóbb idén tavasszal, de kommunikálható előrelépés még nem történt.
INA nélkül
Arra a kérdésre, hogy a magyar olajcsoportot mennyire befolyásolná az INA eladása, az elnök-vezérigazgató azt mondta, hogy 10 évvel ezelőtt még komoly súllyal rendelkezett a horvát vállalat a Mol stratégiájában, ma azonban már létezik egy INA nélküli stratégia is, de a Molnak és Közép-Európa energiabiztonságának is az az elsődleges és hosszú távú érdeke, hogy az INA a vállalatcsoport része maradjon.
Hét, illetve három forinttal nőnek a piaci árak. 
