|
| Így látta a Patricia hurrikánt Scott Kelly, a NASA űrhajósa, aki 1 évet tölt egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson. Fotó: Instagram |
A nyugati félteke valaha volt legerősebb vihara, a Patricia hurrikán 5-ös fokozatúként ért partot Mexikóban, néhány óra múlva azonban már csak 4-es fokozatú volt, majd később trópusi viharrá szelídült. Ez persze még mindig komoly mennyiségű csapadékot hozhat a térségben, ami villámárvizek és földcsuszamlások kialakulásához vezethet, de az óránkénti 320 kilométeres pusztító szélviharhoz képest, ami a Csendes-óceán felől közelített a szárazföld lakott része felé, lényegesen enyhébb. Korábbi összeállításunkból szemezgetve nézzük meg, mit is kell tudnunk a hurrikánokról!
Mi a különbség a hurrikán és a trópusi vihar között?
A hurrikán gyakorlatilag egy nagyon erős trópusi vihar. Hurrikánok főleg a nyár végi - őszi időszakban alakulnak ki. Ez az elnevezés az atlanti térségben él, a csendes-óceáni vidéken, Ázsiában tájfunnak nevezik a jelenséget. A trópusi viharok úgy születnek, hogy a 10. és 20. szélességi kör között felmelegszik az óceán vize, a felszálló légtömegek pedig a Föld forgása okozta úgynevezett Coriolis-erő miatt elkezdenek megcsavarodni. Hatalmas kiterjedésű ciklonok keletkeznek, átmérőjük általában 400 és 1500 kilométer között vannak. A ciklon közepe felé haladva folyamatosan csökken a légnyomás, így a belsejében, a hurrikán szemében nincsen felhő, viszont itt a legerősebbek a szelek, itt a legerősebb a pusztítás. A hurrikán szemét nagyon magas felhőoszlopok övezik.
A hurrikánokat jellemzősen a mozgási sebességükkel és a kísérő szelek erejével írják le. Például a Patricia központja óránként 24 kilométeres sebességgel haladt észak-északnyugati irányban a szárazföld belseje felé. A középpontjában mért szél legnagyobb sebessége elérte az óránkénti 320 kilométert - ez rekordnak számít, ahogy a középpontban mért 879 millibaros nyomás is rekordalacsony az eddig felmért trópusi hurrikánok között.
Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban, a délin azzal megegyezően forognak.
Így mérjük a hurrikánokat
A trópusokon kialakuló ciklonokat, viharokat az erejük szerint sorolják be.
- Trópusi depresszió: zárt légkörzési rendszer, aminek szelei nem haladják meg a 61 km/h - t
- Trópusi vihar: ennek nem feltétlenül van szeme, de már forog, a szélerő pedig meghaladja a 61 km/h-t, viszont nem haladja meg a 117 km/h-t.
- Hurrikán (tájfun): A szélerő meghaladja a 117 km/h-t
Míg a szélerőt az úgynevezett Beaufort - skálán mérik, addig a hurrikánokat a Saffir - Simpson skálán sorolják be erejük szerint. Ebben három változót jelölnek kiemelve, a szélerőt, a légnyomást és a vihar által keltett hullámok magasságát. A hurrikánok erejének jelzéséből a várható pusztításra is előre lehet következtetni. A Saffir - Simpson skálának 5 fokozata van.
| Erősség | Szélerő(km/h) | Hullámok(m) | Központi légnyomás(mbar) | Okozott károk |
| 1 | 119 - 153 | 1,2 - 1,5 | 980 | Kisebb árvizek, letört fák, bokrok, de szinte nincs épületkár |
| 2 | 154 - 177 | 1,8 - 2,4 | 965 - 979 | Nagyobb árvíz, károk a kikötőkben, a parti védművekben, komoly kár a lakókocsikban, tetőkárok, kitört ajtók, ablakok |
| 3 | 178 - 209 | 2,7 - 3,7 | 945 - 964 | Nagy árvíz, betörő tengervíz és hordalék a belterületeken, lakókocsik megsemmisülnek, erős épületkárok |
| 4 | 210 - 249 | 4 - 5,5 | 920 - 944 | Kisebb házak teteje teljesen megsemmisül. Erős erózió a tengerparti területeken. A belterületeket nagy mennyiségű víz önti el. |
| 5 | 250-nél nagyobb | 5,5-nél nagyobb | 920-nál kisebb | Az összes lakóház és ipari létesítmény teteje megsemmisül. Házakat tesz tönkre a szél. Hatalmas árvízkárok. A lakókörzeteket kitelepítik. |
Néha még az apokalipszis is kifullad
A szerencse a mostani esetben az, hogy még a legnagyobb hurrikánok sem feltétlenül okoznak hatalmas pusztítást, főleg azért, mert sok esetben még kint az óceán fölött lecsendesednek. A legutóbbi nagy pusztítást okozó, 2005-ös Katrina 5-ös erősséggel érte el a partokat, majd négyessé szelídült, ugyanakkor akkor már megsemmisítette a gátrendszert, ami miatt az óceán hatalmas hullámai betörtek New Orleansba, több ezer ember és a város pusztulását okozva.
Minden idők egyik legerősebb hurrikánja, a Wilma 2005 októberében csapott le Floridára és Mexikóra, ekkor azonban már kissé meggyengült, míg a nyílt tenger fölött még elképesztő, közel 320 km/h-s sebességű szél kísérte - ezt "döntötte meg" most a Patricia,
Hogyan kapnak neveket a viharok?
A hurrikánokat több száz éve elnevezik az emberek. Kezdetben katolikus szentek neveit adták nekik attól függően, hogy melyik napon alakultak ki. A XIX. századtól ismert emberek neveit adták a tornádóknak, sokszor kevésbé népszerű politikusokét, vagy közéleti személyiségekét. A második világháború után az amerikai meteorológusok először női neveket adtak a viharoknak, aztán amikor a névadás átkerült 1953-ban a Meteorológiai Világszervezet hurrikántanácsához, akkor alakították ki a jelenleg is használatban levő rendszert, ami megkülönbözteti a tájfunokat, tehát a csendes-óceáni térség és az atlanti térség viharait, azaz a hurrikánokat.
Utóbbiaknál az angol ABC betűrendje szerint haladnak, a férfi és a női neveket változtatva. Miután néhány olyan betű kikerült a listából, amivel nem kezdődik emberi név, maradt 21 név, és összesen hat lista, ami azt jelenti, hogy egy-egy névre hat évente kerülhet sor. Amennyiben egy évben több, mint 21 hurrikán, illetve trópusi vihar alakulna ki, akkor a görög ABC betűi következnek a sorban. A névadásban számít a kialakulási helye is, ami egyébként a későbbi útját is befolyásolja. A névadás sokat segít a médián keresztüli tájékoztatásban, a kommunikációban és a veszélyeztetett emberek figyelmének felhívásában.
A hurrikánok és az olajpiac
A karibi térségben júniustól novemberig tartó hurrikánszezon szezonálisan megmozgatja az olajpiacot. A Mexikói-öböl és a partvidék ugyanis mind az Egyesült Államokban, mind Mexikóban kulcsfontosságú az olajipar szempontjából
- a tengeri fúrótornyok nagy száma
- a partvidék olajfinomítói
- és a térségben kiemelkedő hajóforgalom miatt.
