A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása során vizsgálta többek közt, hogy egy természetes személy által végrehajtott tőzsdei megbízások kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései.
Bennfentesnek tekintendő minden olyan, a pénzügyi eszközzel kapcsolatos konkrét információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas annak árának lényeges befolyásolására. A tőkepiaci törvény, s a vonatkozó uniós rendelet tiltja az ilyen információ felhasználásával kötött, bennfentes kereskedelemnek minősülő ügyleteket.
Az MNB a jelen ügyben a feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy az egyik részvényes a piacfelügyeleti eljárás során vizsgált ügyletkötések időpontjában egy magánszemélytől bennfentes információkról szerzett tudomást. Ezek nyilvánosságra kerülésüket megelőzően árfolyam befolyásolására alkalmas, lényeges információnak minősültek, és a pénzügyi eszköznek minősülő EST MEDIA és OTT1 részvényre, illetve – közvetetten – annak kibocsátóira, az EST MEDIA Nyrt.-re (jelenleg Delta Technologies Nyrt.) és az OTT-ONE Nyrt.-re vonatkoztak.
Az információk birtokában a részvényes tiltott bennfentes kereskedelmet megvalósító tőzsdei megbízásokat adott. A végrehajtott tranzakciók során a befektető több mint 5 millió forint értékben EST MEDIA, illetve 8 millió forintot meghaladó összegben OTT1 részvényeket szerzett meg, majd az ügyfél ezen – kereskedési profiljától lényegesen eltérő kockázatú – megbízások létrejöttét követően a részvények egy részét magasabb áron értékesítette.
Az MNB azt írja: a részvényes tevékenysége alkalmas volt arra, hogy károkat okozzon a befektetőknek és veszélyeztesse a pénzügyi rendszerbe vetett befektetői közbizalmat. Magatartásával olyan többletinformáció felhasználásával kötött tőkepiaci ügyletet, amely a többi befektetővel szemben tisztességtelen előnyhöz juttatta, amely tevékenység sérti a tőkepiac átláthatóságát és azt, hogy a befektetők egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a tőkepiaci kereskedésben.
Mindezek nyomán az MNB ma publikált határozatában – egyéb intézkedések mellett – a bennfentes kereskedelmet tiltó rendelkezések megsértése miatt az egyik ügyfélre 15 millió forint piacfelügyeleti bírságot, míg a másik személyre a bennfentes információk jogosulatlan közzétételét (jelen esetben tulajdonképpen a jogosulatlan átadását) tiltó jogszabályok áthágásáért 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. Az ügyben az MNB bennfentes kereskedelem és bennfentes információ jogosulatlan közzététel bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.
Kiemelt súlyú körülményként értékelte többek között az MNB, hogy a bennfentes kereskedésben közreműködő magánszemély tettét jogászként követte el.
A Diákhitelek utáni kamatstop is meghosszabbodik az év végéig, igaz, csak azoké, amelyekre 2024. december 31-éig szerződtek le. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
