Kriptoalkalmazásba fektet a Telekom, mitől lett lemaradó a BUX index?

A tegnapi esések után ma is rossz a hangulat a részvénypiacokon, a német index 0,6, a francia 1,3, a brit 0,9 százalékkal esik. Az amerikai határidős indexek is újabb fél százalékos mínuszban vannak.

Az esés magyarázata nem világos, sok vállalati hír és gyorsjelentés érkezik. A német ipari termelői árak magasabbak voltak a vártnál, a kínai jegybank nem nyúlt a kondíciókhoz. Tegnap emelkedtek ugyan az amerikai kötvényhozamok, aminek mostanában nem örültek a tőzsdék, de ez mára megállt.

Itthon a BUX index 1,3 százalékkal esik, a legtöbb európai tőzsdénél, köztük Varsónál (–0,6 százalék) erősebben. Az OTP 1,8, a Richter és a Telekom 1,6, a Mol 0,3 százalékkal megy lejjebb. A forint alig változik, 360,70 az euró ára. Végre javuló Covid-adatok érkeztek Magyarországról.

A dollár nem mozog sokat, az olaj és néhány agrártermék 1-2 százalékos pluszban van, a fémek többsége esik.

Mitől lett lemaradó a BUX index?

A magyar piac egyre inkább lemaradó, nem csak a nagy nemzetközi indexekhez, hanem a regionális versenytársakhoz képest is – írja az Erste Befektetési Zrt. A devizapiacon is lemaradó volt a forint.

Vagyis mintha valamilyen magyar specifikum lenne ebben az alulteljesítésben. Erre a meglepően gyenge magyar beszerzési menedzser index is egy lehetséges magyarázat. Ugyanis márciusban már második hónapja volt a vízválasztónak számító 50 pont alatt. Eközben a cseh és a lengyel mutatók tovább emelkedtek. Az index április elsejei publikálását követően markáns elválás figyelhető meg. Azóta a BUX hat százalékot esett, a PX és a WIG 5, illetve 3 százalékot emelkedett.

Szépen fizet a Nyomda

Hétfőn tartotta közgyűlését az ANY Biztonsági Nyomda a KBC Equitas cikke alapján.

A vártnál nagyobb, részvényenként 83 forintos osztalék kifizetéséről döntöttek, miközben 55 forint volt az előzetes osztalékjavaslat. A döntés értelmében 1,228 milliárd forintot fordít osztalékfizetésre az ANY, a részvényesek július 15-től számíthatnak annak folyósítására.

BMW-gyorsjelentés

Szép emelkedéssel kezdte a napot a BWM törzsrészvénye gyorsjelentése után, de később visszaesett fél százalékos mínuszba.

Az erős kínai kereslet az első negyedévben magasabb profitot eredményezett a csoport számára, mint azt a piacon várták. Az előzetes adatok szerint az adózás előtt eredmény (EBT) 3,76 milliárd euró volt, csaknem ötször akkora, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban, amikor a koronavírus-járvány kitört – írta az N-Tv.de.

Átírja a játékszabályokat az új Mercedes szedán?

A Deutsche Bank szerint a Daimler forradalmi, a piacot átalakító terméket (“game changer”) dobott a piacra, amikor múlt héten bemutatta új elektromos luxusszedán EQS-jét. A Teslának nem árt óvatosnak lennie. Egyenesen “Tesla Fighternek”, a Tesla ellelni harc bajnokának nevezik a modellt, miután a bank más befektetés-elemzőkkel együtt külön megtekinthette azt – írja a Finanzen.net.

Deutsche Bank szakértői szerint a luxusszedán nagy potenciállal rendelkezik. A mintegy 350 érzékelővel ellátott berendezés hatalmas mennyiségű információt gyűjt és dolgoz fel. A mesterséges intelligencia révén az autó tanulásra is képes. Az EQS valószínűleg az első igazi “luxuskategóriájú akkumulátoros elektromos jármű” a piacon, amelynek a szakértők véleménye szerint pozitív hatással kell lennie a tőzsdei szereplésre is. A részvény akár 80 euróra is emelkedhet, és vételre ajánlják (most 75 euró körül van).

A Daimlert tehát a Tesla komoly versenytársának tekintik, de mások hasonlóan vélekednek a Volkswagenről vagy egyes kínai gyártókról is.

Kriptodeviza-alkalmazásba fektet a Magyar Telekom anyavállalata

A Deutsche Telekom, Európa legnagyobb telekommunikációs csoportja és egyben a Magyar Telekom fő tulajdonosa a globális Celo blokklánc-hálózatba fektet – írja az N-Tv.de.

Bennfentesek szerint 1-10 millió euró közötti tranzakcióról lehet szó. A Telekom informatikai leányvállalatának, a T-Systemsnek a vezetője, Adel Al-Saleh szerint cége a Celo felhőinfrastruktúráját is üzemelteti, és megnyitja annak programozási felületét (API) a fejlesztők számára. A Celo platform decentralizált pénzügyi alkalmazásokat (DeFi) fejleszt, a felhasználók pénzt küldhetnek vele mobiltelefonon keresztül. A Deutsche Telekom meg nem nevezett mennyiségű celo-érmét vásárol.

A Coinmarketcap.com gyűjtőoldal szerint a celo érmék piaci kapitalizációja majdnem egymilliárd dollár, ezzel jelenleg a 94. helyen áll a kriptodevizák világranglistáján. Egy nap alatt 15 százalékkal ment fel, vélhetően e hír hatására. A rendszer a telefonszámokat használja nyilvános kulcsként, ennek segítségével reméli, hogy a világ több milliárd okostelefon-tulajdonosát, köztük a banki hozzáféréssel nem rendelkezőket is megismerteti a kriptovalutában történő tranzakciókkal. Celo dollár (CUSD) néven stabil kriptodevizát is működtet (stablecoin).

Beomlott a dohányipar Biden miatt

A British American Tobacco (BATS) és az Imperial Brands (IMB) részvénye több mint öt százalékkal esik vissza azon jelentések alapján, amelyek szerint az amerikai kormányzat lépéseket tervez. A dohánycégeknek előírnák, hogy a cigaretták nikotintartalmát “nem addiktív” szintre csökkentsék, ami csökkenti a vállalatok hosszú távú értékesítési kilátásait.

Véd-e a részvény az infláció ellen?

Az “infláció előszele” már jól látható egyes nyersanyagárak emelkedéséből és az inflációs várakozások emelkedéséből. De védelem-e a részvény infláció ellen? – teszi fel a kérdést Cser Tamás az Alapblogon, és egy korábbi hasonló időszak példáját vizsgálja.

Aki infláció elleni védelemből vett részvényeket 1965 végén, annak 18 évet kellett várnia, hogy ismét a pénzénél legyen. Miért nem töltötték be a részvények reálérték-őrző funkciójukat? A részvények ára szétbontható az általuk termelt profitokra és egy árazási szorzóra. A nyereségek ugyan megőrizték reálértéküket, viszont az árazási szorzók összeomlottak az emelkedő hozamok közepette. Ugyanakkora (reál) profitot már sokkal kevesebbre értékelt a piac, mint korábban.

A részvénypiac mai árazása ráadásul történelmileg magas az USA-ban, az S&P 500 Shiller-P/E-je (árfolyam/nyereség hányadosa) 37 körül van, jóval magasabban, mint a hosszú távú átlag. Ez jelentős sérülékenységet jelent, ha tényleg megemelkedik az infláció – teszik hozzá.

Mi viheti még feljebb a Coinbase árfolyamát?

A Coinbase részvényének múlt heti tőzsdei bevezetése körül csitulnak a hullámok, a részvény csendesen oldalazott tegnap, és végül 2,7 százalékkal süllyedt. A Forbes szerint négy tényező is emelheti még az árfolyamot a közeljövőben:

• Az emelkedő kriptodeviza-árfolyamok. A cég százalékos jutalékot kap a forgalomból, így minél magasabbak az árak, annál több a bevétele is. Ezért becsülik az idei első negyedéves nyereséget sokkal nagyobbra, mint a korábbit, 750 millió dollárra.
• A forgalom. Az új kriptó-őrület rengeteg új játékost vonzott a piacra, némelyik éjjel-nappal kereskedik.
• A spread-ek, azaz a forgalmi jutalék mértéke. A Coinbase távolról sem a legolcsóbb, de korábbi kriptotőzsde-botrányok nyomán, a megbízhatóság érdekében sok befektető hajlandó lehet ezt megfizetni. A cég sokat költ a biztonságra.
• A pénzügyek komplexitása. A cégnek még sok ötlete van a terjeszkedésre más irányokba, például az áruk kereskedelme felé. Az ötletek egy része a jövőben sok bevételt hozhat.