Az európai földgáz közeli határidős ára 27-28 EUR/MWh szintre esett, míg az amerikaié komoly mértékben erősödött a napokban, 5 dollár/MMBTu fölé nőtt az irányadó, Henry Hub közeli lejáratú gáz jegyzése. Mivel az amerikai LNG egyik fő célpontja Európa, érdemes megvizsgálni, hogy milyen árszint mellett érdemes átszállítani cseppfolyós földgázt Európába.
Az Erste elemzőjének számításai szerint ez az arbitrázs lehetőség a napokban megszűnt, mivel az amerikai földgáz cseppfolyósítással, szállítással és visszagázosítással számolt ára az európai azonnali árak fölé nőtt. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez a kapcsolat megszűnik – számos európai cég hosszú távú LNG-szerződéssel rendelkezik amerikai vállalatokkal. Viszont az extraprofit, amit a szereplők bezsebelnek, megszűnt. Az arbitrázs bezáródása pedig arra ösztönzi a szereplőket, hogy egyelőre rövidtávon ne szállítsanak többlet LNG-t Európa felé.
Az amerikai LNG költségekkel leszállított európai és a TTF közeli határidős ára az elmúlt 12 hónapban (EUR/MWh)
Fontos kiemelni, hogy 2025 során az árkülönbség jelentős volt: átlagosan 12,4 EUR/MWh az Erste becslése szerint, vagyis ekkora extraprofitot lehetett elérni amerikai földgáz cseppfolyósításával és Európa felé történő értékesítéssel.
Az Erste 3,85 EUR/MWh cseppfolyósítási, szállítási és visszagázosítási költséggel kalkulál, míg 10 százalékos tengerparti (Mexikói-öböl) felárat alkalmazott az elemző a Henry Hub árakhoz képest. A költségelemek persze folyamatosan alakulnak: a hajózási díjak mozognak, a földgáz leszállítás költsége jelentősen függ a forrás és a célkikötő közti távolságtól. A cseppfolyósítás költsége pedig függ az energiaáraktól, az átlaghőmérséklettől (télen, amikor 5-10 Celsius fokról kell hűteni a földgáz -162 fokra, az kevesebb energiát igényel, mint nyáron, amikor 30-40 fokos melegben történik a cseppfolyósítás). A visszagázosítás költsége pedig függ a fogadó állomáson alkalmazott díjaktól. Szóval ebben a 3,85 EUR/MWh tételben sok a változó elem, de az egyszerűsítés végett az Erste elemzője ezt fixnek vette a teljes elmúlt 12 hónap során.
A cikk az Erste Befektetési Zrt. oldalán jelent meg.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Nem engedne a német zsarolásnak a szlovák miniszterelnök. De mit lép erre a többi visegrádi állam? 
