A növekedés egészségesnek látszik az egész világon. Ezt az is jelzi, hogy nincs túlzott beruházási vagy felvásárlási, részvény-kibocsátási aktivitás a cégvilágban. A fundamentumokkal így jó eséllyel nem lesz probléma a részvénypiacon.
Az infláció szintje jelenleg nem aggasztó az USA-ban, de a jövőben tovább emelkedhet. Emellett szóló érv a feszes munkaerőpiac, a jelentős világgazdasági növekedés és az árupiac esetleges drágulása. (Az árupiacon évekig trendszerűen, ciklikusan csökkentek az árak, de tavaly már több termék, mint az olaj ára magához tért – a szerk.)
Sok öreg, kisebb pénzromlás
Az inflációt leszorítja az automatizálás, robotizálás. A társadalom öregedése is erre mutat, a nagy mértékű fogyasztás inkább a fiatalokra jellemző. Az internetes vásárlás is leszorítja az árakat, hiszen mindent főleg ott veszünk, ahol a legolcsóbb. Összességében azonban arra kell készülni, hogy az infláció visszatér.
Miért probléma a tőkepiacokon, ha jön az infláció? Sok országban a vártnál gyorsabban kellene akkor kamatot emelni, és így sok szektornak hirtelen megnőnek az adósságterhei. Ahogy 2007 körül az amerikai lakáshiteles szektornál kezdődve történt. De jó esély van arra is, hogy a jegybankok tanultak a korábbi hibákból.
Kiléptek a csatornából
A hosszú távú ábrákon szépen látszik, hogy az államkötvény-hozamok az USA-ban (de más országokban is) a nyolcvanas évek óta csökkenő trendben mozogtak. Az elmúlt hetekben ez a csökkenés megfordulni látszott, a kötvényhozam kilépett a süllyedő csatornából. Ez válthatta ki a részvénypiacok megroggyanását az utóbbi hetekben.
A magasabb kötvényhozam miatt átárazhatják a többi befektetést is, “nagyobb lesz a diszkonttényező”. (Vagyis a többi befektetéstől is magasabb hozamot várnak majd el. A többi befektetés, legyen az részvény, ingatlan, vállalati kötvény hozamát ugyanis világszerte az állampapírokéhoz mérik – a szerk.)
Bankok és high tech
Az Almundi Alapkezelő emelkedő hozamkörnyezetben jónak tartja a bankrészvények vásárlását, de például a technológiai forradalomban érintett vállalatok papírjait is. A kötvénypiacon inflációkövető, változó kamatozású papírokat javasolnak, vagy például rövidebb futamidejű, magasabb hozamú vállalati kötvényeket.
Vannak egyedi sztorik is, mint az orosz vagy brazil kötvénypiac. Az ingatlanfejlesztésekben, az árupiacon is látnak lehetőségeket.
Kondratyjev és a robotok
Kocsi János emlékeztetett azokra az elméletekre (Kondratyjev-ciklus), amelyek szerint nagyobb válságok után komoly technológiai innovációs hullám szokott megindulni. Ennek látszik számos jele, az önvezető autóktól, robotikától fintech pénzügyi innovációkig vagy a blokklánc-technológiáig. (Aminek csak egy kis része a kriptodevizák területe – a szerk.)
Felforgató (disruptive) technológiák során dolgoznak, amelyek egész ágazatokat alakíthatnak át teljesen. Jó választásnak tartják azon országok, mint Japán vagy Dél-Korea részvénypiacát is, amelyek ezen technológiák fejlesztésében, a technológiában élen járnak.
Kína is okosodik
A félig kapitalista, félig tervutasításos Kína is hatalmas összegeket költ a kutatásra, fejlesztésre, oktatásra, és próbál az exportorientált gazdaságról átállni a magas technikai színvonalú tevékenységekre. Kínában egyébként az infláció és az alapkamat is viszonylag alacsony szinten van, így a szakértő szerint egyelőre nincs okunk aggódni az adósságszint miatt. Eközben a hong kongi Hang Seng index egyre nagyobb diszkonttal forog a világ többi részéhez képest.
Indiai reformsikerek
Indiában nő a népesség és komoly strukturális reformokat hajtanak végre. Keményen fellépnek a feketegazdaság, az adóelkerülés ellen, modernizálják, digitalizálják az államigazgatást. Így az indiai részvényindexekre is jelentős felhajtó erők hatnak, amelyek ráadásul nem is fognak egyhamar megszűnni.
A kormányfő népszerűsége ennek ellenére magas maradt, ügyesen lavírozik. Az indiai részvénypiac viszont a legdrágábbak közé tartozik.
Előre a schröderi úton
Franciaországban a CAC-40 emelkedése is jelzi, hogy vannak jelentős változások. Az új miniszterelnök a német példákat igyekszik lemásolni, Schröder 2005-ös reformjai nyomán, például a munkaerő-piac és a tőkepiac liberalizálásával. A német gazdasági sikereket a schröderi reformoknak tulajdonítják. A francia elnök kezdő lépései jól sikerültek, amit a tőkepiac is díjaz.
Érdekes sztori Argentína, ahol meredeken emelkedik a tőzsdeindex. Az ország valamikor a világ egyik legerősebb gazdasága volt, majd a huszadik században csúnyán lemaradt. Az ottani elnök is a franciákhoz hasonló reformokkal kísérletezik, és úgy tudja ezeket véghez vinni, hogy nem veszít lényegesen a népszerűségéből.
A cseh és román kamat már nő
Régiónkban Csehországban és Romániában már emelik az alapkamatot nálunk még nem, de ez bele is fér a hazai inflációs célba és a körülötte levő egy százalékpontos tűréshatárba. Strukturális reformok a régióban nem történnek, de régiónk jelentősen profitál az európai ciklikus fellendülésből. A részvénypiaca olcsó.
Az infláció emelkedése miatt a régiós bankszektor érdekes lehet, különösen Romániában és Csehországban. A CETOP régiós index olcsó a világ többi régiójához vagy Európa többi részéhez képest. De az OTP is alighanem azért úszta meg minimális eséssel az utóbbi heteket, mert a magasabb kamatok miatt kamatmarzsa jobb lehet, ráadásul számos érdekeltsége van a régióban.
Még sohasem fordult elő, hogy az S&P 500-as indexet legalább 12 évig tartva, mínuszban lett volna a befektető. Az esetek 45 százalékában pedig legalább meg lehetett négyszerezni a pénzt 12 év alatt. Ez is mutatja, hogy a részvénybefektetésekben érdemes gondolkodni – mondta el Kocsi János.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
