Kolber István Orbán Viktor miniszterelnökhöz nyújtott be kérdést, amelyben azt tudakolta, hogy Töröcskei István (az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója) kapott-e bármilyen feladatot a Mol-részvények adásvétele kapcsán, tárgyalt-e külföldi partnerekkel. Másrészt arról érdeklődött, hogy mennyivel kevesebbért lehetne értékesíteni az állam által megvásárolt Mol-részvénycsomagot a jelenlegi tőzsdei árfolyam alapján.
Válaszában Matolcsy György közölte: Töröcskei István beosztásából fakadóan, és ezen mértékig vett részt az állam finanszírozásának megszervezésében, a Mol-részvényekkel kapcsolatban nincs különleges mandátuma.
Csak akkor lenne veszteséges, ha eladnánk
|
IMF-pénzből lett a Mol-csomagA magyar állam 1,88 milliárd euróért szerezte vissza a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt az orosz Szurgutnyeftyegaztól. A kormány a korábban felvett és lehívott IMF-hitelből finanszírozta a vásárlást. |
A Mol-részvénycsomagot az állam 2011. július 7-én vásárolta meg, darabonként mintegy 85 eurós áron, az aznapi jegybanki középárfolyammal számolva darabonként mintegy 22 500 forintért. A részvények 2012. október 24-i záró árfolyama 18 775 forint volt - írta válaszában a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy a nagy részvénycsomagok árazása el is térhet a mindenkori tőzsdei árfolyamtól.
Matolcsy György hangsúlyozta azt is: a különbözet nem veszteség, a számok a tőzsde pillanatnyi állását mutatják, és tényleges veszteség csak akkor keletkezne, ha most, rögtön, gyorsan túladnának a Mol-részvényeken.
Stratégiai szerep
A dokumentum szerint a hosszú távú nemzeti stratégia szempontjából fontos szerepe van az energetikai szektornak, így a Molnak is. A kormány az energiapiac instabilitása miatt fontos gazdaságvédelmi feladatának tekinti, hogy csökkentse az energiafüggőséget. A 21,22 százalékos szavazati jogot biztosító részvénycsomag árának meghatározását befolyásolta az is, hogy a Mol kiemelkedő jelentőségű vállalat a hazai és regionális energiapiacon.
Azért ha muszáj, eladják
A dokumentumban az is szerepel, hogy a részesedés stratégiai pénzügyi tartalékként is szolgál; amennyiben a külső környezet romlása finanszírozási nehézséget okozna, a papírok segítségével relatíve olcsón lehetne forrást bevonni.
A GKI felmérése szerint a cégek háromnegyede továbbra sem rendelkezik a technológia használatára vonatkozó belső szabályozással. 
