Nem gyengítette el a forintot a siralmas GDP-adat, az OTP viszont keresi önmagát

Jó hangulatban indult a hét a tengerentúlon. A vezető amerikai tőzsdeindexek mindegyike magasabban zárt a múlt péntekinél, az S&P 500 0,30, a Dow Jones 0,14, míg a technológiai vállalatok részvényeit tömörítő Nasdaq Composite 0,66 százalékkal került feljebb. 

A ma reggel elsőként kinyitott ázsiai börzék mutatói vegyesen mozogtak. A japán Nikkei 0,73 százalékkal emelkedett, a hongkongi szinte stagnált, a sanghaji viszont 0,6 százalékkal csökkent.

Európában sem volt egységes az irány. A frankfurti DAX 0,1, a londoni FTSE 0,19 százalékkal erősödött, a párizsi CAC-40 viszont 0,06 százalékkal gyengült.

Budapest is az esős időhöz passzolva, álmosan kezdett. A BUX-index 0,16 százalékos csökkenését alapvetően az OTP Bank 0,23 és a Richter 0,55 százalékos esése idézte elő, amelyet nem tudott kompenzálni a Mol- és a Magyar Telekom-papírok 0,36, illetve 0,44 százalékos drágulása.

A forint viszont tartja az utóbbi hetekben megszokott jó formáját. Azt követően, hogy hétfőn, napközben új lokális csúcsot állított be, miután az euróval szemben egy ponton 368 forint közelébe is erősödött, ma is a 370-es szint alatt cserél gazdát, sőt, 369-hez van közelebb. Annak ellenére, hogy a Központi Statisztikai Hivatal reggel közzétette, a GDP január és március között is csökkent – ami azt jelenti, hogy ez már a harmadik egymást követő negatív negyedéves adat.

Az, hogy a recesszió folytatódásának bejelentése nem húzta le a forintot, a magas, 18 százalékos irányadó kamattal magyarázható, kisebb részben pedig annak, hogy a dollár erősödése is megtorpant.

Meglehet, a befektetők bíznak abban, hogy bejön az Európai Bizottság (EB) tegnap ismertetett friss prognózisa, miszerint ebben az évben fél százalékos, jövőre 2,8 százalékos gazdasági növekedés lehet Magyarországon, míg az éves átlagos infláció az idei 16,4 százalékról jövőre már csak 4 százalékos lehet.

Ugyanakkor a hazai infláció csökkenését fékezhetik a külső folyamatok. Az Egyesült Államokban nem tartják meggyőzőnek a fogyasztóiár-index mérséklődését, mondván, az általános keresletet nem sikerült kellően visszafogni, így az sem kizárt, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a következő, június 14-én esedékes ülésén további 25 bázisponttal emeli az irányadó kamatát. De Európában sem állt még egyértelműen lassuló pályára a pénzromlás, amit az is jelez, hogy áprilisban több ország is magasabb rátát publikált, mint egy hónappal korábban, ráadásul a kilátások sem biztatóak: az Európai Bizottság 0,2 százalékponttal, 5,8 százalékra emelte az idei évi inflációra szóló előrejelzését.

A növekedési prognózisán javított az EB, ám a világban uralkodó bizonytalanságot tükrözi, hogy Kínában a járványügyi korlátozások feloldását követő lendület kezd alábbhagyni, áprilisban az ipari termelés – éves bázison – a várt 10,9 helyett csak 5,6 százalékkal bővült, míg a kiskereskedelmi forgalom 21 helyett 18,4 százalékkal.

Ugyanakkor az európai inflációs és növekedési kilátások szempontjából kedvező, hogy ma délelőtt újabb 20 hónapos mélypontra esett a nemzetközi gázügyletek elszámolásánál irányadó ár. A rotterdami árutőzsdén forgó TTF-típus jegyzése 32 euró alá ment, amire 2021 júliusa óta nem volt példa. 

A gázzal szemben a másik fő energiafajta, az olaj drágul. Az észak-amerikai könnyűolaj, a WTI jegyzése 0,25 százalékkal, 71 dollár fölé, míg az északi-tengeri Brenté 0,28 százalékkal erősödve 75 dollár felett cserél gazdát. 

A nemesfémek viszont eddig rossz napjuk van. Az arany unciájának (1 uncia=31,1035 gramm) ára 0,4 százalékkal, a 2000 dolláros lélektani szint közelébe süllyedt, az ezüsté pedig csaknem egy százalékkal, 24 dollárig.

De a kriptopiacon sem túl jó a hangulat. A Bitcoin és az Ethereum is gyengül, az előbbi 0,6 százalékkal, 27 ezer dollár közelébe, míg az utóbbi 0,33 százalékkal esve az 1800 dolláros szintet karistolja.

A tőzsdei cégekkel kapcsolatos hírek közül az alábbiak számítanak érdekesebbeknek.

A KBC Equitas ma reggeli hírlevelében az ANY Biztonsági Nyomda első negyedéves gyorsjelentésére hívja fel a figyelmet, miután a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cég bevétele 4 százalékkal csökkent. Igaz, némi reménysugarat jelent, a Nyomda exportja szebben muzsikált, abból 4,8 milliárd forint árbevételt realizált a társaság, miközben az export aránya 43 százalékra emelkedett. Más kérdés, hogy a költségek növekedésének hatására az eredmények is romlottak valamelyest, így félmilliárd forint alatti lett a nettó eredmény, amely jelentős visszaesés tavalyi 1,086 milliárdos profithoz képest. 

Az Equilor azzal a kérdéssel foglalkozik ma reggeli hírlevelében, hogy a Microsoft mégis felvásárolhatja előbb-utóbb az Activision-t. Az EU versenyfelügyeleti hatósága ugyanis jóváhagyta a 69 milliárd dollár értékű akciót, szembehelyezkedve az angol és amerikai hatóságok eddigi álláspontjával: Európában arra jutottak, hogy még versenyösztönző hatása is lenne, ha sikeresen zárulna a tranzakció. A pozitív értékelés jó alapot adhat az azt eddig ellenkezők meggyőzésére, ugyanakkor Angliában rendkívül ritka, hogy fellebbezés esetén megváltoztassa a véleményét a hatóság: nagyon alapos indok kell egy döntés megváltoztatásához, és legtöbbször az első döntést meghozókhoz kerül vissza az ügy. Amerikában leghamarabb augusztusban indulhat meghallgatás, így nem valószínű, hogy év vége előtt végleges válasz születne – de az EU döntése arra utal, hogy van esély a pozitív kimenetelre.

Az Amazon pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy azon dolgozik, a mesterséges intelligencia segítségével tovább rövidítse a szállítási időket. A rendszeradatok és -minták elemzésével megpróbálja megjósolni, hogy melyik termékre melyik régióban lesz nagyobb kereslet, és a raktárkészletet az előrejelzésekhez optimalizálja, ezzel tudja biztosítani az aznapi, vagy a másnapi kézbesítést. Az Amazon egyik felsővezetője a CNBC-nek elmondta, hogy a megrendelések 74 százaléka most is a megrendelőhöz legközelebb eső logisztikai központból indult, és 75 százalékát részben robotizált központban szolgálják ki.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)