A múlt csütörtökön tette közzé tavalyi számait a Tesla: az elektromos autókat gyártó vállalat akkor arról számolt be, hogy az egy évvel korábbihoz hasonlítva csökkent ugyan a nyeresége a tavalyi negyedik negyedévben, ám az egyszeri tételek nélküli profitja emelkedett.
A december végén zárult három hónapban a Tesla adózott eredménye 105 millió dollárra, részvényenként 56 centre csökkent az egy évvel korábbi 140 millió dollárról, 78 centről. A szakértők által inkább figyelemmel követett, egyszeri tételek nélkül számolt részvényarányos eredmény eközben 2 dollárról 2,14 dollárra emelkedett. A Tesla negyedéves bevétele 2 százalékkal, 7,384 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 7,226 milliárd dollárról. Szakértők kisebb, 7,02 milliárd dolláros negyedéves bevétellel számoltak.
A Tesla tavaly 367 ezer 500 autót adott el, ami mintegy 50 százalékkal több az egy évvel korábbinál, és ezzel teljesítette a 2019-re előirányzott 360-400 ezer közötti célszámát. A tavalyi utolsó három hónapban 112 ezer autót adott át a kereskedőknek, 23 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A cég azzal számol, hogy tavalyhoz képest az idén 36 százalékkal több, mintegy 500 ezer autót szállít le.
A fentiek alapján néhány százalékos erősödés esetleg indokolt lehetne, bár az sem feltétlenül, ha megnézzük, hogy a Tesla árfolyamában a befektetők már megelőlegezték a javuló eredményeket. Az október közepén még 250 dollár körül forgó részvény ugyanis év végére 400-ig ugrott fel, majd innen ment tovább rendületlenül. Az eredmények közlését követően volt egy 10 százalékot meghaladó ugrás, hiszen 580-ról 650-re szökött fel a kurzus, azóta viszont nincs megállás.
Hétfőn 20 százalékkal ugrott meg a kurzus, és megközelítette a 800 dolláros szintet (sőt tegnap a zárást követő úgynevezett after-trading és a mai nyitás előtti pre-trading időszakban kötöttek ennél magasabb szinten is üzleteket). A hétfői hatalmas emelkedéssel 2013 májusa óta a legnagyobb napi növekedést produkálta az autógyártó óriás.
A tegnapi zárás után tőzsdei kapitalizációja meghaladta a 140 milliárd dollárt, ami több, mint a Volkswagen és a Mercedes együttes piaci értéke. Érdemes megjegyezni, hogy a Tesla 500 ezer darabos éves teljesítményével szemben csak a Volkswagen csoport több mint 10 millió járművet gyárt évente, és a profitja is jócskán meghaladja a kizárólag elektromos autókat gyártó vetélytárs számait. Felmerül a kérdés, hogy miért tud mégis így emelkedni akkor a Tesla árfolyama.
A háttérben több indok is van. Az egyik a javuló teljesítmény, amely miatt a részvényesek már nem akarnak feltétlen megszabadulni a papírjaiktól, és így a tavaly őszig tartó árfolyamesés megfordult. Figyelembe kell venni azt is, hogy ősszel a piacon is volt egy komoly fordulat, az addig jellemző pesszimizmus hirtelen átcsapott hurráoptimizmusba, és azok a félelmek – így az esetleges recesszió veszélye, az amerikai jegybank szigorítása vagy éppen az USA és Kína közötti kereskedelmi háború negatív következményei –, amelyek miatt a befektetők óvatosak voltak, úgy tűnt, hogy jelentőségüket vesztették.
Ezt követően pedig azok, akik az év nagy részét a partvonalon töltötték egy nagyobb esésre várva, hirtelen pánik üzemmódba váltottak, és a piacon a FOMO (Fear Of Missing Out – a lemaradástól való félelem) lett meghatározó. Így első körben az addig is vezető papírokat (például a FAANG-részvényeket – Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google) kezdték vadul venni, majd következtek azok a lemaradó vállalatok, amelyek még olcsók voltak. Így olyan korábban nem túl jó megítélés alá kerülő vállalatok papírjai is óriásit emelkedtek, mint az Uber, vagy épp a cikk témájául szolgáló Tesla.
A nagy tőzsdéken arra is van lehetőség, hogy a befektetők egy-egy túlértékelt vállalat részvényein keressenek pénzt, ilyenkor olyan befektetőktől kölcsönöznek papírokat, akik hosszútávon akarják azt tartani. Majd a kölcsönzött részvényeket eladják abban a reményben, hogy később olcsóbban visszavásárolják, ezt hívják a szaknyelvben shortolásnak. Az október után szárnyalni kezdő Tesla esetében is hasonló volt a forgatókönyv, az első felugrás után egyre nagyobb számban jelentek meg a shortosok a Tesla-részvényeknél.
Az eladók azonban valószínűleg nem számoltak azzal, hogy a FOMO miatt pánikszerűen vásárlók felhajtják mindennek az árát. Az áremelkedés pedig beindított ebben az esetben is egy láncreakciót. Sokan ugyanis látva azt, hogy a short pozíciójukon egyre nagyobb veszteség keletkezik, elkezdték visszavásárolni a korábban „fedezetlenül” eladott pozíciójukat, ami miatt az árak tovább emelkedtek. Így az utóbbi napokban már aligha a vállalat teljesítménye vagy valós értéke volt az, ami az egekbe hajtotta a részvény kurzusát, inkább azok a shortosok tették ezt, akik elszámították magukat, és kényszerhelyzetbe kerültek.
Érdekesség, hogy a CNBC információi szerint az eladásra játszó befektetők csak hétfőn 2,5 milliárd dollárt veszítettek, az idei évben pedig a shortosok a Tesla esetében már 6 milliárdos bukónál járhatnak. A nagy kérdés, hogy tovább folytatódik a rossz sorozatuk, vagy jön egy kijózanodás, és csillapodnak a kedélyek. Mindkét forgatókönyv mellett vannak ugyanis érvek.
Egy ekkora áremelkedés ugyanis tömegesen előcsalogathat olyan részvényeseket, akik ugyan hosszútávra terveztek a papírokkal, de látva az exponenciálisan gyorsuló – és a hagyományos vállalatértékelési szabályokat figyelembe véve – irreálisan magas árakat, learatják a profitot. Ha tömegesen jelentkeznek ilyen eladók, akkor könnyen lehet, hogy megálljt parancsolhatnak az áremelkedésnek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Tesla gőzerővel terjeszkedett Kínában, amely a mostani koronavírusos járvány miatt nem a legperspektivikusabb piac, így a jövőbeni forgalom elmaradhat a tervektől.
Van ugyanakkor további tér felfele, már csak azért is, mert a statisztikák szerint továbbra is a Tesla marad a legnagyobb mértékben shortolt részvény a piacon. A hírek szerint a spekulatív eladások folytán felépült short állomány még mindig a forgalomban lévő részvényállomány (vannak olyan csomagok, mint például az alapító Elon Muské, vagy a vállalat kezében lévő saját részvények, amelyek nem forognak) közel 20 százalékát teszi ki, ami 16 milliárdos állománynak felel meg. Ha ezek a befektetők az egyre nagyobb veszteségek hatására zárják a pozícióikat, az könnyen további árfolyam-emelkedést hozhat.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
