Növekedés ide, viszonylag kedvező kilátások oda, a reálszférának még mindig gondot okoz a legmegfelelőbb finanszírozási lehetőségek fellelése. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület június 11-én, Budapesten sorra kerülő regionális konferenciája kiváló alkalom az információ- és ismeretgyűjtésre, a kapcsolatépítésre.
A kockázati tőke- és private equity befektetések óriási felfutást produkáltak az elmúlt években. Csak tavaly Európában 14 százalékkal nőtt az ilyen jellegű vállalati befektetések értéke, elérve a 41,5 milliárd eurót. A résztvevő társaságok száma egy év alatt 8 százalékkal, ötéves rekordmagasságba, 5500 felé emelkedett. Tanulságos, hogy ezek 80 százaléka a kkv-k közül került ki. Több mint 2 400 európai vállalatnál történt meg az exit, 37,8 milliárd eurós korábbi befektetés értéket képviselve.
Ami Magyarországot illeti: tavaly 89 cég jutott kockázati tőkéhez, s 7 private equity finanszírozáshoz. A kezdeti fázisú, start-up finanszírozás volt nálunk a leggyakoribb. Az összes befektetés értéke 54,9 milliárd forint volt, a legnépszerűbb területeknek az üzleti és ipari szolgáltatások; az energia és környezetipar; valamint az üzleti és ipari termékelőállítás bizonyult. Volt már nyolc exit is – ezek összértéke 611,5 millió forintra rúgott. Szakemberek szerint Magyarországon kifejezetten pozitív az is, hogy már százalékosan is kimutatható a kockázati tőkefinanszírozás igénybe vétele a korai fázisú innovatív vállalkozások körében. Az ilyen, kockázati tőke fogadására alkalmas vállalkozások számát a szakértők egyébként 10-20 ezerre teszik, közülük 250-300 juthatott az elmúlt években kockázati tőkéhez. A pozitív trendek pedig derűlátóvá teszik a szakembereket, annak ellenére is, hogy a 2010 óta tapasztalható felfutás egybeesett a Jeremie programmal, aminek befektetési időszaka idén december 31-gyel zárul.
A dinamikusabb hazai fejlődést egyelőre az is akadályozza, hogy a vállalkozások sokszor idegenkednek a pénzügyi befektetőktől, aminek nem kis részben az információ- és a tudás, valamint a kapcsolati háló hiánya az oka. Pedig vannak lehetőségek a tanulásra és a kapcsolatépítésre is. Ilyen lehetőség a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) június 11-i budapesti – Közép- és Kelet-európai régióra fókuszáló – konferenciája, amelyen felvonulnak a régió vezető kockázati tőke és private equity befektetői, az általános és iparági trendeken túl, több konkrét befektetés, cégeladás történetét ismertetve meg a résztvevőkkel. Az egész napos szakmai rendezvényen s vezető befektetőkkel találkozhatnak személyesen is a résztvevők.
S hogy kiknek tanácsos részt venni a konferencián? Minden olyan vállalatnak, vállalati pénzügyi szakembernek, aki szeretné megismerni az aktuális vállalatfinanszírozási trendeket, lehetőségeket, tőkét keres, vagy éppen eladná a céget, s persze azoknak is, akik csak általános információkat és kapcsolatokat gyűjtenének, s szeretnék tudni, hogyan gondolkoznak a régióról, s persze ezen belül Magyarországról a meghívott pénzügyi szakértők. A Private Equty, Venture Capital and Corporate Finance in CEE címen június 11-én, Budapesten megrendezendő tanácskozás, vezérszónoka George Andreas Papandreu volt görög miniszterelnök lesz.
A rendezvénynek hagyománya, hogy neves vezérszónokokat hoznak el a szervezők Budapestre, olyanokat, akiknek rangja, szava van a világban. Így vett részt tavaly ezen a fórumon a világhírű közgazdász, Nourel Roubini vagy korábban a neves befektetési szakember, Soros György.
Az idén 17. alkalommal rendezi meg a HVCA a konferenciát, amely a kezdetekben csak Magyarországról szólt, de az utóbbi években regionálissá vált. A régió ismét kezd vonzóvá válni a befektetők számára, s ezen belül Magyarországgal is megéri számolni a térségen belül.
Az eddigi rendezvények sikere vitathatatlan. Tavaly 97 cég képviseletében 150-en vettek részt a fórumon, nagy számban vállalati döntéshozók: a résztvevők 77 százaléka pedig topmenedzser, 17 százaléka középvezető volt. Az általuk képviselt cégek között a legnagyobb arányban befektetők, kockázati tőke-szakértők, illetve pénzügyi tanácsadók, kereskedelmi és befektetési bankárok és ügyvédek voltak, de több kis- és középvállalkozás képviselője is megjelent a rendezvényen. (x)
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
