<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Bloomberg tévedésből 400 pontos magyar kamatvágásról írt, a Reuters Soros György halálhírét keltette, az AP twitter-fiókját feltörték - hogyan lehetséges, hogy pillanatok alatt dollármilliárdok mozdulnak meg a fals hírekre? Miben reménykedhet, aki bukott a piaci reakciókon?

Kedden kora délután a kamatdöntés előtti percekben a Bloomberg hírügynökség hírfolyamába bekerült, hogy a magyar jegybank 1 százalékra vágta az alapkamatot – bár a 400 bázispontos vágás hírét hamar korrigálták, arra elég volt a rövid megjelenés is, hogy a forint pillanatok alatt beszakadjon, majd újra visszaerősödjön.

Az EUR/HUF árfolyam - kiugrás a kamatdöntés előtti percekben

Az amerikai kereskedésben ugyanezen a napon egy twitter-bejegyzés kavarta fel az állóvizet, nem is kicsit: az AP hírügynökség azt közölte, hogy terrortámadás érte a Fehér Házat, és Obama elnök is megsérült. Az értesülést azonnal cáfolták, később az is kiderült, hogy hackertámadás érte az AP twitterfiókját. A Dow Jones index az álhír hatására majdnem 150 pontot zuhant, majd azonnal visszarendeződött.

Az AP álhíre és a Dow Jones

Bár ezek a piaci turbulenciák csak másodpercekig, legfeljebb percekig tartottak, és látszólag minden ugyanott folytatódott, ahol korábban tartott, a néhány szempillantásnyi idő alatt hatalmas pénzek fordultak meg a piacokon.

A Bloomberg, az AP vagy a nemrég tévedésből Soros György halálhírét keltő Reuters abszolút megbízható forrásnak minősülnek a befektetők körében, még akkor is, ha ilyen hibák időnként velük is előfordulnak – mondta el a Privátbankár érdeklődésére Taraczky Andrej, a Buda-Cash Brókerház devizapiaci üzletágának vezetője. Korábban is megesett már, hogy fordított előjellel közöltek tévedésből egy adatot, vagy eltévesztettek egy számot – ez nem újdonság.

Ez már nem emberi - de tényleg

Taczky Andrej

Ami viszont megváltozott az utóbbi időben piacon, az a sebesség. A „bombahírek” hatására ugyanis már nem „emberi” kereskedők kezdenek először vad eladásba vagy vételbe, hanem számtalan kereskedési algoritmus és robot lendül akcióba. Ezek kifejezetten arra vannak beállítva, hogy figyeljék a hírfolyamot, és ha bizonyos kulcsszavak, kulcskifejezések megjelennek, akkor különféle bonyolult algoritmusok alapján rögtön összeállítják a megfelelőnek vélt lépéssort. Amíg az emberi szem rááll, elolvassa és értelmezi a hírt, addig a robotok már meg is kötötték (jórészt egymással) az üzleteket.

Taraczky Andrej szerint erre kiváló példa a tegnapi amerikai álhír: pillanatok alatt történt a hatalmas esés majd a visszaemelkedés, emberi erővel lekövethetetlen tempóban születtek az üzletek – ha nem gépek, hanem emberek kereskednének a piacokon hagyományos módon, akkor biztosan nem láttunk volna ilyen villámgyors reakciót. Az algoritmusok alapján működő robot a terrorakció hírére rögtön veszi a tízéves amerikai kötvényt, adja a Dow Jonest, ésatöbbi – milliszekundumokban mérhető, ahogy ezek a rendszerek lekövetik az eseményeket.

High frequency tradingA nagy sebességű kereskedés már legalább 2010 májusa, a „flash crash” óta szálka a szabályozók szemében, amikor is állítólag a számítógépek miatt esett rövid idő alatt hatalmasat az amerikai részvénypiac. A számítógépes algoritmusok a legkisebb árfolyamkülönbségeket is igyekeznek kihasználni, és milliszekundumok (az másodperc ezredrésze) alatt is rengeteg tőzsdei megbízást képesek leadni. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament fél másodpercben korlátozná a magas frekvenciájú kereskedésnek nevezett számítógépes ügylettípus ajánlatai közötti minimális időt. Korábbi összeállításunk >>

Időről-időre fel is merül a kérdés, hogy vajon az automatizált kereskedés helyénvaló-e – egyrészről ugyanis likviditást, forgalmat biztosítanak a piacokon, növelik a piac hatékonyságát, másrészről viszont épp az ilyen bakik, véletlen vagy szándékos tévedések esetén eltúlozhatják a piaci reakciókat.

Ilyenkor persze mindig beindul a találgatás, hogy véletlen tévedés vagy szándékos félrevezetés miatt érkeztek a piacra nem valós hírek, hiszen a tét hatalmas. Megbecsülni sem lehet, mekkora veszteségek vagy akár nyereségek képződhetnek másodpercek alatt a piacokon – akár úgy, hogy valaki a fals hírek alapján kereskedik, akár úgy, hogy egy stop megbízás „ütődik ki”, teljesül automatikusan, amit épp a nagyobb veszteségek megelőzésére helyezett el a befektető a kereskedési rendszerében. A nagyságrend érzékeltetésére Taraczky Andrej elmondta: a hamis terror-hír hatására az S&P 500 indexben szereplő részvények piaci kapitalizációja pillanatok alatt 135 milliárd dollárral változott.

Mit tehetnek ilyenkor a befektetők?

Nehéz helyzetben vannak azok, akik mondjuk a Bloomberg téves híradása miatt veszítettek a piacokon - azon kívül, hogy megpróbálják visszakeresni a pénzt a piacon, nem sok lehetőségük van… A szolgáltatási szerződésekben a hírügynökségek komoly jogi védrendszert építenek fel az ilyen esetekre is felkészülve, garanciát nem vállalnak, nem vállalhatnak arra, hogy minden körülmények között hibátlanul nyújtják a szolgáltatásukat.

Az MNB vizsgálatot sürget az ügyben, a PSZÁF már vizsgálódik is, ha azonban a szálak mondjuk egy hírügynökség egyik hibázó  munkatársához vezetnek, nehéz lenne kárpótlást szerezni minden egyes befektetőnek, aki a veszített a tévedésen. Nem beszélve arról, hogy akár ugyanannyian nyerhettek is a hirtelen mozgásokon.

Az mindenesetre biztos, hogy az ilyen ügyek nem tesznek jót egy hírügynökség megítélésének sem.  Arra ugyanis senki sem számít, hogy például egy Reuters- vagy Bloomberg-hírfolyamban – amelyek ráadásul nem éppen olcsó szolgáltatások – nem a „tuti” hírek érkeznek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Deviza / Áru Még ennél is jóval magasabb üzemanyag-árakat jósolnak a jövő hétre
Privátbankár.hu | 2016. október 1. 16:59
Míg az MTI a mától érvényes adóemelés miatt 339-340 forintos benzint és 345-346 forintos gázolajat jelzett előre, addig a GKI Energia szerint a közeljövőben 345 és 355 is lehet a két fontos üzemanyag ára. Az üzemanyagok ugyanis drágultak valamelyest a világpiacon, főleg a hét második felében.
Deviza / Áru Két kézzel szórja a pénzt a tűzre a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2016. február 7. 12:04
Tovább zuhan a kínai devizatartalék, miután a jegybank rengeteg pénzt éget el a piacon a jüan stabilizálására.
Deviza / Áru Őrülten vették az olajat, de a forint és az OTP is kapós volt
Privátbankár.hu | 2015. június 10. 18:53
Az OTP jól teljesített, a többi magyar részvény már nem annyira. A forint ezúttal erősödni tudott, az euró nem ment tovább. Nap közben három százalékos emelkedésben is volt a kőolaj, de ezután kissé lecsendesedett.
Deviza / Áru Hol van a mi forintunk? Lengyelország jobban teljesít
Privátbankár.hu | 2015. április 24. 16:17
Lehet, hogy mi erősnek érezzük a forintot 300 forint alatti euróárfolyamok mellett, de az-e valójában? A lengyel zloty árfolyamából ítélve nem igazán, sőt, inkább gyenge. A trend ráadásul ebbe az irányba mutat. Nemrég az egy főre jutó GDP-ben is megelőztek minket.
Deviza / Áru De jó, hogy nincs devizahitelünk – végképp megállíthatatlan a frank
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 17:00
Miután a svájci jegybank tovább növelte a negatív kamatozású betétek körét, rég nem látott mértékben esett a svájci frank árfolyama, ám csak fél napig. Sokak szerint az SNB már ellőtte minden puskaporát, semmit sem tud tenni az erősödés megállítására. Az ország drágán megfizet az erős frankért, öt éve először recesszióba süllyedhet.
Deviza / Áru Újból a vas és acél országa lehetünk
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 15:58
Acélmű épül Miskolcon, a projekt megvalósulásával újraéledhet a nehézipar Diósgyőrben - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Deviza / Áru Tovább adják a forintot: ma is gyengülünk
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 09:34
Megint 301 forintál jár az euró jegyzése, több régiós devizával együtt gyengülünk.
Deviza / Áru Európában is a kőolajért megy a harc - bíróságra citálják a németeket
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 07:50
A cseh kormány bírósági úton követeli vissza azt a kőolajat, amelyet Csehország a közelmúltban csődbe jutott német Viktoriagruppe raktáraiban helyezett el.
Deviza / Áru Elhagyta magát a forint - frissítve
Privátbankár.hu | 2015. április 22. 13:54
Az előző két nap komoly erősödése után ma visszaesett a forint, az euró árfolyama 300 körül van ismét.
Deviza / Áru Zseniális devizaügylet, vagy a következő svájci frank bukta?
Fellegi Tamás | 2015. április 21. 16:24
Devizapiaci szereplők egyre gyakrabban emlegetnek egy ügyletet, amiben nagyon bíznak. Sokak szerint biztos pénzt lehet vele keresni kis kockázattal. Ez nem más, mint a török líra vétele az euróval szemben. A januári óriás svájci frank bukta után ezeket az ügyleteket illik óvatosabban kezelni, most megnézzük, itt miről is van szó.
hírlevél
Ingatlantájoló