Álhírek és elképesztő piaci reakciók: ez már nem az emberek világa?

Kedden kora délután a kamatdöntés előtti percekben a Bloomberg hírügynökség hírfolyamába bekerült, hogy a magyar jegybank 1 százalékra vágta az alapkamatot – bár a 400 bázispontos vágás hírét hamar korrigálták, arra elég volt a rövid megjelenés is, hogy a forint pillanatok alatt beszakadjon, majd újra visszaerősödjön.

Az EUR/HUF árfolyam - kiugrás a kamatdöntés előtti percekben

Az amerikai kereskedésben ugyanezen a napon egy twitter-bejegyzés kavarta fel az állóvizet, nem is kicsit: az AP hírügynökség azt közölte, hogy terrortámadás érte a Fehér Házat, és Obama elnök is megsérült. Az értesülést azonnal cáfolták, később az is kiderült, hogy hackertámadás érte az AP twitterfiókját. A Dow Jones index az álhír hatására majdnem 150 pontot zuhant, majd azonnal visszarendeződött.

Az AP álhíre és a Dow Jones

Bár ezek a piaci turbulenciák csak másodpercekig, legfeljebb percekig tartottak, és látszólag minden ugyanott folytatódott, ahol korábban tartott, a néhány szempillantásnyi idő alatt hatalmas pénzek fordultak meg a piacokon.

A Bloomberg, az AP vagy a nemrég tévedésből Soros György halálhírét keltő Reuters abszolút megbízható forrásnak minősülnek a befektetők körében, még akkor is, ha ilyen hibák időnként velük is előfordulnak – mondta el a Privátbankár érdeklődésére Taraczky Andrej, a Buda-Cash Brókerház devizapiaci üzletágának vezetője. Korábban is megesett már, hogy fordított előjellel közöltek tévedésből egy adatot, vagy eltévesztettek egy számot – ez nem újdonság.

Ez már nem emberi - de tényleg

Taczky Andrej

Ami viszont megváltozott az utóbbi időben piacon, az a sebesség. A „bombahírek” hatására ugyanis már nem „emberi” kereskedők kezdenek először vad eladásba vagy vételbe, hanem számtalan kereskedési algoritmus és robot lendül akcióba. Ezek kifejezetten arra vannak beállítva, hogy figyeljék a hírfolyamot, és ha bizonyos kulcsszavak, kulcskifejezések megjelennek, akkor különféle bonyolult algoritmusok alapján rögtön összeállítják a megfelelőnek vélt lépéssort. Amíg az emberi szem rááll, elolvassa és értelmezi a hírt, addig a robotok már meg is kötötték (jórészt egymással) az üzleteket.

Taraczky Andrej szerint erre kiváló példa a tegnapi amerikai álhír: pillanatok alatt történt a hatalmas esés majd a visszaemelkedés, emberi erővel lekövethetetlen tempóban születtek az üzletek – ha nem gépek, hanem emberek kereskednének a piacokon hagyományos módon, akkor biztosan nem láttunk volna ilyen villámgyors reakciót. Az algoritmusok alapján működő robot a terrorakció hírére rögtön veszi a tízéves amerikai kötvényt, adja a Dow Jonest, ésatöbbi – milliszekundumokban mérhető, ahogy ezek a rendszerek lekövetik az eseményeket.

Időről-időre fel is merül a kérdés, hogy vajon az automatizált kereskedés helyénvaló-e – egyrészről ugyanis likviditást, forgalmat biztosítanak a piacokon, növelik a piac hatékonyságát, másrészről viszont épp az ilyen bakik, véletlen vagy szándékos tévedések esetén eltúlozhatják a piaci reakciókat.

Ilyenkor persze mindig beindul a találgatás, hogy véletlen tévedés vagy szándékos félrevezetés miatt érkeztek a piacra nem valós hírek, hiszen a tét hatalmas. Megbecsülni sem lehet, mekkora veszteségek vagy akár nyereségek képződhetnek másodpercek alatt a piacokon – akár úgy, hogy valaki a fals hírek alapján kereskedik, akár úgy, hogy egy stop megbízás „ütődik ki”, teljesül automatikusan, amit épp a nagyobb veszteségek megelőzésére helyezett el a befektető a kereskedési rendszerében. A nagyságrend érzékeltetésére Taraczky Andrej elmondta: a hamis terror-hír hatására az S&P 500 indexben szereplő részvények piaci kapitalizációja pillanatok alatt 135 milliárd dollárral változott.

Mit tehetnek ilyenkor a befektetők?

Nehéz helyzetben vannak azok, akik mondjuk a Bloomberg téves híradása miatt veszítettek a piacokon - azon kívül, hogy megpróbálják visszakeresni a pénzt a piacon, nem sok lehetőségük van… A szolgáltatási szerződésekben a hírügynökségek komoly jogi védrendszert építenek fel az ilyen esetekre is felkészülve, garanciát nem vállalnak, nem vállalhatnak arra, hogy minden körülmények között hibátlanul nyújtják a szolgáltatásukat.

Az MNB vizsgálatot sürget az ügyben, a PSZÁF már vizsgálódik is, ha azonban a szálak mondjuk egy hírügynökség egyik hibázó  munkatársához vezetnek, nehéz lenne kárpótlást szerezni minden egyes befektetőnek, aki a veszített a tévedésen. Nem beszélve arról, hogy akár ugyanannyian nyerhettek is a hirtelen mozgásokon.

Az mindenesetre biztos, hogy az ilyen ügyek nem tesznek jót egy hírügynökség megítélésének sem.  Arra ugyanis senki sem számít, hogy például egy Reuters- vagy Bloomberg-hírfolyamban – amelyek ráadásul nem éppen olcsó szolgáltatások – nem a „tuti” hírek érkeznek.